2011. szeptember 27., kedd

Szept 27 Baba-mama klub

Hosszú idő után megint eljutottunk ide, rászántam magam a helyi buszozásra és találtam is megfelelő buszokat oda-vissza. (igaz a vissza nem volt tökéletes, alig bírtam feltenni ababakocsit és bejártuk az egész várost mire ideértünk.)
A sportbabakocsit  vittük Timinek, Marcit meg mei taiba raktam, így láttam esélyesnek a buszozást.
Timinek nagyon tetszett a klub, volt kiscsúszda, hinta, rengeteg játék. Mi érkeztünk elsőnek, így volt ideje feloldódni is. A 2 óra is tökéletes, pont elég és még nem sok. Marci nézelődött, mutogattam neki játékokat, evet és aludt is. Timike evett sok almát, amit a védőnők hoztak, meg kevés sütit. Labdázott a gyerekekkel, nem vett el senkitől semmit és tőle sem. A többi gyerek is aranyos volt. Timi mondta is, hogy Jövünk máskor is!
Az egyik védőnővel meg a waldorf oviról, iskoláról beszélgettünk, mindhárom gyereke oda járt/jár, 2 már érettségizett is ott. Volt is összehasonlítási alapjuk, mert a 2 nagyobb állami iskolából ment át 6 és 8 év után. Nekem alapvetően szimpatikus a waldorf módszer, de még nem tudok róla eleget, utána fogok nézni és elmegyünk nyílt napra, ha lesz. Ő azt mondta, hogy a lánya úgy fogalmazott, hogy mióta oda járnak boldogabb a családjuk.

Szept 21-23 Vonatozás Félegyházára

Szerdán nekiindultam a 2 gyerkőccel vonatal Félegyházára. Már hajnalok hajnalán keltünk, hogy Apa még ki tudjon vinni a vonathoz munka előtt, így a fél 7-es vonaton már fent ültünk. Timike lelkes volt és friss,  örült, hogy látja a mamáit. Szemben ült velem, csak így volt hely, mégis ügyesen üldögélt, nézelődött, elmondta többször, hogy nézzük meg a villamosokat. A nyugati előtt meg is néztük őket, vettünk jegyet, kimentünk a szomszéd parkba galambokat kergetni. A félegyházi vonalon is ügyes volt, játszott azokkal, amiket vittünk. Marcika is elnézelődött, néha meg álldogáltam vele, úgy ringattam. Keveset aludt, csak átszálláskor a mei taiban.
A hazafelé út volt nehezebb, Timin látszott már a 3. napja kimaradt délutáni alvás, volt kb 15 perc mélypont, mikor egyszerre voltak nyűgösek. Aztán Timi feltöltődött és Marcit is el tudtam ringatni.
A mamáknál jókat jatszott Timi, sokszor elmondta a Hull a szilvát, 3 játszóteret is kipróbáltunk és rajzoltunk az autómentes napon.

2011. szeptember 25., vasárnap

Szept 24 Nevelés a játszótéren

Tegnap délután kimentünk a kisalagi játszótérre. Timi jót játszott, már ügyesen csúszdázik egyedül, meg tulajdonképpen mindent tud egyedül, így mi Marcival csak sétálgattunk utána.
Aztán hisztivel jötttünk haza, mert Timi nem értette meg, hogy nem szabad az apró kavicsot dobálni, pedig vagy 20x elmondtam. Amikor aztán egy kislány felé is dobálta, illetve a csúszdára, onnan meg rápattogott a kislányra (aki meg csak 1 éves körül volt), akkor mondtam, hogy ha még1x dobálja, akkor hazamegyünk. Persze dobálta, így hazamentünk, nagy hiszti közepette. Még jó hogy autóval mentünk, így gyorsan hazaértünk. Timi teljesen meglepődött, hogy mikor mondta, hogy "jó leszel", akkor nem fordultunk vissza a játszótérre, hanem mentünk tovább haza. Azt hitte ezt is el lehet így intézni. Aztán itthon persze megnyugodott, remélem legközelebb emlékezni fog rá.

2011. szeptember 20., kedd

szpt 20 Ma

Ma reggel koránkelősek vagyunk, Marci kelt 5kor, evett, majd nézelődött, beszélgetett mellettem. Már épp álmosodott, mikor Timike felébredt 6kor. Észrevette, hogy Apa reggelizik, felkelt, nem akart visszafeküdni, azt mondta, hogy most már keljünk fel. Így nem volt mit tenni, mikor Marci visszaaludt, én is felkeltem.
Mára baba-mama klubbot terveztem, gondoltam elbuszozunk odáig valahogy, de mivel reggel zuhogott az eső, meg most sem valami biztató, ezt lehet, hogy kihagyjuk. Csak most már többnyire ilyen nincs-kedvem-elindulni-sehova idő lesz tavaszig.

Hétvégén szüreti fesztivál volt, kora délután felvonultak a lovasok és a szekerek. Az utcánk előtt is elmentek, így egyszerűen meg tudtuk őket nézni. Délután pedig kimentünk a fesztiválra, ami a korábbi évekhez hasonló volt, kirakodás, fellépők , régi gyerekjátékok kipakolása. Timinek ez tetszett legjobban, volt egy hosszú cső, amin diót lehetett átgurítani és gondolom az a játék, hogy a végén el kell kapnia egy másiknak, de a Timi korú gyerekek csak átgurígatták és nézték, ahogy kipottyan. Itt vagy 20 percig játszott és többször visszamentünk. A többi játékot főleg nézegette, a hintalovat próbálta még ki. A színpadon gyerekek néptáncoltak, mikor odamentünk nézni,Timinen annyira tetszett, hogy ő is táncolt :)
Kóstoltunk mustot, ízlett Timikének is. Marci mei taiban szundikált, a végén ébredt csak fel, mikor már hazafelé tartottunk. Anikó is itt volt, előtte Timike jót játszott vele.

Hétfőn a távoli játszótér volt a napi fő program, még nem ért ide a hidegfront, így nagyon szép idő volt. Pont olyan kellemes őszi, napsütéses.  Timi nagy lelkesedéssl próbált ki minden játékot.  És végre több nap után megint aludt délután :)

2011. szeptember 14., szerda

Átköltött vers

Timi:
Háp-háp-háp
Jönnek a kacsák.
JAj de éhes, jaj de szomjas
Ez a TÁRSASJÁTÉK :)

Marcika eszi az öklét és gagyog

Szept 12 Hull a szilva

szept 10 Timike forgózik video

Szept 12 báránybőrön képek








Szept 10-11 Fházán libanapok voltak

A hétvégén Félegyházán voltunk, ami annyiban különbözött az átlagos látogatásainktól, hogy libafesztivál volt a városban. Szobaton elindultunk és körülsétáltuk az egyébként nem túl nagy fesztivált.
Timike csinos szoknyában, Marci pedig az első 100 méter babakocsizás után mei taiban vett részt a fesztiválon. Meg is nézték jópáran, ahogy alszik.
Timi gyorsan el is foglalta a babakocsit, amíg odafelé mentünk, de utána egy nyalóka kicsalogatta onnan. Néztünk bábműsort óriásbábokkal, élő kiskacsákat és libákat, kipróbálta a waldorf ovi zsírkrétáit, forgózott a kézzel hajtott hagyományos forgón. Tetszett neki.









Szept 14-e, 20. fog és betegség

A jó hírünk az, hogy Timinek kibújt a 20. fogacskája, illetve ennek a csücske. A szombat éjjeli felsírásokat végülis ennek tulajdonítom. Szegénykém sokszor sírdogált, ringatni kellett éjjel többször is.
A rossz hír pedig az, hogy vasárnap éjjel viszont köhögött is, majd hétfőn hőemelkedést éreztem rajta szinte egész nap. Azt nem tudom, hogy ez a hőemelkedés torokgyulladástól vagy a fogtól lehetett. A hangulata elég jó, eszik is, iszik is, ma már az orra sem folyik és éjjel is jól aludt.

De persze nem ússzuk meg ilyen könnyen, mert Marci és én is elkaptuk. Szegény Marcika egyelőre köhögött ma éjjel, meg néha bedugul az orra. Így sokat ringattam ma éjszaka, kb óránként ébredt. Szopizott, gondolom ez jót tett a torkának, ringattam, utána aludt egy kicsit. Az orrocskáját a sós tengervizes spray jól kidugítja szerencsére. A hangulata neki is jó, ma délelőtt egy órát elnézelődött az ágyikójában. Onnan pont látja a falon lévő képeket. Néha még beszélgetett is hozzájuk. Remélem nála is olyan gyorsan lefut a dolog, mint Timikénél.

Suttogás, fújás, köpés :)

Egyszerűnek tűnik nekünk felnőtteknek ezek a dolgok, gyerekként mégis nehéz őket mgtanulni. Timinek most sikerült.
A suttogásra már Marci születése óta tanítgatjuk, de csak pár napja sikerült először suttognia. Még így is  úgy szalad be a szobába este lefekvéskor, hogy fennhangon kiabálja, hogy Marci mit csinál? Hol van Marcika? Ekkor ha mondjuk, hogy suttogjon, akkor már suttogósra fogja.
A fújást a furulyán tanulta meg. Egy ideig mindig csak vitte Apához, hogy furulyázzon, majd a bábos torna után, ahol furulyázott az óvónéni, ő is kipróbálta és rájött, hogy ez milyen egyszerű :) Azóta szívesen furulyázik :)
Na, a köpést is már gyakoroljuk egy ideje, de eddig a vizet mindig lenyelte Timi, mindenesetre lelkesen gyakorolta. De pár napja sikerült egyet kiköpnie, azóta pedig a fogmosás fénypontja a kiköpés :) Már csak azt kellene gyakorolni, hogy a fogkrémet nem egyből lenyelje Timike, hanem a fogaira is kerüljön :)

2011. szeptember 7., szerda

Féltékenység

Hát-hát...
Mondjam, hogy alakul vagy stagnál? Nem is tudom. Szerencsére nem vészes, nincs olyan momentuma, ami veszélyes MArcira vagy kezelhetetlen, csak néha fárasztó :)
Aminek örülök, hogy a mindenre nemet mondó hisztik nagyjából eltűntek, az nagyon idegesítő.
Viszont a féltékenységnek több formája maradt még:
- Ütöget engem Timike, mikor úgy érzi, hogy nem figyelek rá, meg van amikor akkor is, ha csak rá figyelek, ez nem tudom miért van. És van olyankor is, amikor Apa nem figyel eléggé, mert ha itthon van, akkor Apa viszi bünti szobába. De szerencsére már nem nagyon kell vinni, elég emlegetni. Ha meg be is visszük a kisszobába, úgyis kijön 10 másodperc múlva, de ennyi elég is neki a büntetésből, utána már jó szokott lenni. A harapásról szerencsére leszokott, akkor azonnal vittem a bünti szobába.
- Ha Marcinak beszél valaki vagy rámosolyog, akkor Timike ugrik és nem-et mond, főleg Apánál és Mamánál. De ilyenkor Timire is oda kell köszönni vagy viccelni vele és akkor már nevet. Én azt szoktam vele játszani, hogy mikor pelenkázom Marcit, vagy bármikor mondom neki, hogy szia MArci és Timike rávágja, hogy nem szia, akkor elkezdek másképpen köszönni, amire persze megint nem a válasz, de akkor már mosolyog Timike és várja, hogy mi lesz a következő nem.
- Bántani nem bántja, néha óvatosan odaüt, vagy meghúzza a ruháját, de ezt MArci észre sem veszi, én viszont elmondom, hogy nem szabad. Viszont sokszor puszilgatja, simogatja :)
- Este a féltékenység is erősödik, főleg ha nem alszik napközben, ekkor az kell, ha dajkálja, aki épp Marcit. Ha nálam van, akkor adjam Apának és ringassam, de elég belőle egy kicsi, már megy is, csak Marcit kitúrhassa.

Na de ezek nem nagy dolgok, ez is majd elmúlik előbb- utóbb.

Timike újdonságai

Timike a tüsszentésre már azt mondja:Egészségedre! Marciéra, hogy hapisz :)

Illetve tanulja a neveket, tudja az enyémet, Apáét, Marciét, meg néha Rebiét, Jutka mamáét, Tibiét, a többiekét még kérdezgeti, hogy hogy hívják. A sajátját valamiért nem szívesen mondja, pedig tudja.

Tanul társasjátékozni, bár még egyedi szabályok alapján, de már a bábukkal is lépeget.

Önállóan kitalált összetett mondatai vannak: Apa lecsapja a legyet, hogy ne szálljon Timikére.

 A játszótéren már mindennel tud egyedül játszani, felmászik az összes rugós hintára, csúszdára (a nagyra is) ésegyedül le is csúszik, homokozóba bemászik, mászókázik, a hintába bemászik és megfordul. Persze ott vagyok mögötte, hogy ha kell elkapjam, de eddig nem kellett.

Szeptember első napjai

A napokban sok látogatónk volt, ez jó, szeretjük :)
Vasárnap Vicus volt itt, vele fagyizni voltunk, meg játszóterezni az udvari és a benti játék mellett, hétfőn Rebi jött, kedden Margit mama.

Hétfőn voltunk bábos tornán, ami kicsit kerekítő, kicsit torna. Az a jó benne, hogy 45 perc, így Timike fél órás feloldódása után is tart még :) Itt is az első 20-25 perc nézelődés és szemlélődés volt, utána már kiabált, szaladgált, pont mire jött a torna rész.
Egyre jobban érdeklik a gyerekek, a játszótéren is volt már, hogy hívta a gyerekeket homokozni, cseréltek játékot és egymást figyelve játszottak. Itt a tornán labdát gurigatott egy kislánnyal. Jó lenne minél több ilyen programra eljárnunk, majd a művházas programokhoz is keresek helyi buszjáratot, ott a baba mama klub jó lenne. Sajnos ez a bábos torna étkerül kedd délutánra, az alvásidő miatt nem biztos, hogy jó lesz.

Ma a távoli játszótérre mentünk babakocsival, visszafele meg Marci mei taiban, Timi gyalog, én meg toltam a kocsit. Az a jó az őszben, hogy nem kell korán indulni a játszóra, hogy ne legyen tűzforró a csúszda. Ezt a mai időt szeretném még 1-2 hónapig :)