Kislányunk Timike 2009. júniusában, Marci fiunk 2011. júniusában, Gergőke pedig 2014. júliusában született, az ő első pár évükről szól ez a blog.
2012. december 13., csütörtök
Mese, álom
Gyurka - mondta az anyukája,
Nincs mit - felelte Gyurka
Azután elment az iskolába és hazajött. Apukája otthon volt.
Ezt a kis történetet Timike mesélte ma reggel, azaz olvasta, nézte a kis újságját és a sorokon húzta is az ujjait, mintha tényleg ott tartana :)
Gyurka e gyébként a Gyurka számolni tanul könyvben van, amire még én is emlékszem ovis koromból. Nekünk nem volt meg, de az oviben vagy iskolában biztos volt, mert emlékszem a képekre.
Timi álmodik vagy csak meséli, nem tudom. De minden reggel elmeséli, hogy mit álmodott, ami sokszor hasonlít arra, amit én vagy Apa álmodott :)
Ma reggel kérdezte, hogy mit álmodtam. Montam, hogy iskolásat álmodtam. Erre Timi:
"Gondolkozom, hogy mit álmodtam. Picike iskolásat álmodtam. Olyan picike mint én meg Marci. Oda mentünk."
Nincs mit - felelte Gyurka
Azután elment az iskolába és hazajött. Apukája otthon volt.
Ezt a kis történetet Timike mesélte ma reggel, azaz olvasta, nézte a kis újságját és a sorokon húzta is az ujjait, mintha tényleg ott tartana :)
Gyurka e gyébként a Gyurka számolni tanul könyvben van, amire még én is emlékszem ovis koromból. Nekünk nem volt meg, de az oviben vagy iskolában biztos volt, mert emlékszem a képekre.
Timi álmodik vagy csak meséli, nem tudom. De minden reggel elmeséli, hogy mit álmodott, ami sokszor hasonlít arra, amit én vagy Apa álmodott :)
Ma reggel kérdezte, hogy mit álmodtam. Montam, hogy iskolásat álmodtam. Erre Timi:
"Gondolkozom, hogy mit álmodtam. Picike iskolásat álmodtam. Olyan picike mint én meg Marci. Oda mentünk."
2012. december 11., kedd
Jó cikk a kötődő nevelésről
Nagyon egyetértek a cikkel :) Ez látszik is, ahogy nevelünk :)
http://www.hunbaba.com/kotodes/bagdy-emoke/
http://www.hunbaba.com/kotodes/bagdy-emoke/
2012. december 3., hétfő
betegség folytatás
Timinél múlt heti egy napos láz után pénteken egy ksi hányás jött, de csak egyszer hajnalban. Remélem ő túl is van ezzel rajta, mert most mi vagyunk soron Marcival.
Marcinál az éjjeli progi a hányás, szerencsére csak 1x /éjjel, nappali meg a hasmenés. Most 2 napja tart ez. Ma már 2szer öltöztettem át, reggel tusolással egybekötve.
Egyébként a kedve jó, csak bújós,
Nekem csak a közérzetem rossz, gyengének érzem magam és hányingerem van.
Timi már jól van, oviban van ma.
Marcinál az éjjeli progi a hányás, szerencsére csak 1x /éjjel, nappali meg a hasmenés. Most 2 napja tart ez. Ma már 2szer öltöztettem át, reggel tusolással egybekötve.
Egyébként a kedve jó, csak bújós,
Nekem csak a közérzetem rossz, gyengének érzem magam és hányingerem van.
Timi már jól van, oviban van ma.
2012. november 29., csütörtök
Reggel és Marci szavai
Reggel Marci sokáig aludt, 8ig. Viszont Timi 5.30as kelése után én már semmit, így 8ra még elég kába voltam. Amikor Marci is felébredt, mondtam nekik, hogy menjenek ki játszani, mindjárt életre kelek én is.
Ezt hallottam:
- DEJE MARCI, DEJE. OVASSUNK.
-OOOO
-IGEN AZ ÓRA.
- LA, LA
- LABDA, ÜGYES VAGY MARCIKA.
Úgy tűnik a vitatkozások direkt nekem szólnak :)
Marci legújabb szavai:
- GE és közben mutat a kezével, hogy gyere. A kis tenyere felfele áll, és az ujjait mozgatja.
- MEMMEMM
Ma este ez azt jelentette, hogy Apa gyere már be értem, ki akarok menni,
De az "anya, vegyél már fel " jelentése is ismert.
Timike öröme:
Délután elmentünk a T-ba, mert PickPack pont van ott és Apa rendelt könyet. MEgkérdeztük az Okos Ovis rejtvényújságot és csodák-csodája, tegnap megérkezett az idei második kiadás. Timike nagy örömmel cipelte és még a kedvenc kisbusz-házikó-csúszda játszótér mellett is csak leült és azt kellett fejteni.
Marci persze elemében volt, ő buszozott, kisházazott. Volt pár hasonló korú gyerek, együtt csapkodták a kisház ajtaját, ablakát.
Ezt hallottam:
- DEJE MARCI, DEJE. OVASSUNK.
-OOOO
-IGEN AZ ÓRA.
- LA, LA
- LABDA, ÜGYES VAGY MARCIKA.
Úgy tűnik a vitatkozások direkt nekem szólnak :)
Marci legújabb szavai:
- GE és közben mutat a kezével, hogy gyere. A kis tenyere felfele áll, és az ujjait mozgatja.
- MEMMEMM
Ma este ez azt jelentette, hogy Apa gyere már be értem, ki akarok menni,
De az "anya, vegyél már fel " jelentése is ismert.
Timike öröme:
Délután elmentünk a T-ba, mert PickPack pont van ott és Apa rendelt könyet. MEgkérdeztük az Okos Ovis rejtvényújságot és csodák-csodája, tegnap megérkezett az idei második kiadás. Timike nagy örömmel cipelte és még a kedvenc kisbusz-házikó-csúszda játszótér mellett is csak leült és azt kellett fejteni.
Marci persze elemében volt, ő buszozott, kisházazott. Volt pár hasonló korú gyerek, együtt csapkodták a kisház ajtaját, ablakát.
Röpke betegség
Gyanús volt nekem az a szerda délután "álmos vagyok Anya". Jól is gondoltam, mire felébredt Timi 6kor, addigra lázas volt. 38,4ig ment a láza, meg a feje fájt, mást nem mondott. A torkára azt mondta nem fáj.
Alvás előtt adtam neki lázcsillapítót, hogy bírjon aludni. Bírt is, hajnali 5.30-ig. Akkor sírva ébredt és a papucsát kérte. Próbáltam ébreszteni, de úgy tűnt ébren van, viszont a papucstól nem tágított. Felkeltem hát és odahoztam, ő meg szépen befektette őket a takaró alá és aludt tovább :)
Vagyis inkább felszínesen szundított, mert mindenre felkelt, majd átfeküdt hozzám és nézelődött. 7 körül kiment, játszogatott, majd visszafeküdt, de nem aludt. Szerintem kialudta magát, hisz előző délután 2 és fél órát aludt.
Viszont ma már semmi baja nem volt, így remélem nem kiabálom el, hogy ez eegy röpke betegség volt. Persze ma nem volt oviban, mert nem tudtam hogy lesz és holnapra is lemondtam az ebédet, mert holnap azért el kell mennünk a drnénihez igazolást kérni az oviba.
Kihasználtuk a utolsó kellemes napot ebben az évben és Timi kérésére elmentünk a játszótérre. Közben cukrászdába is beültünk, utána meg sorsjegyet és lottót vettünk, ezzel nyerjük meg a sok milliót :)
Alvás előtt adtam neki lázcsillapítót, hogy bírjon aludni. Bírt is, hajnali 5.30-ig. Akkor sírva ébredt és a papucsát kérte. Próbáltam ébreszteni, de úgy tűnt ébren van, viszont a papucstól nem tágított. Felkeltem hát és odahoztam, ő meg szépen befektette őket a takaró alá és aludt tovább :)
Vagyis inkább felszínesen szundított, mert mindenre felkelt, majd átfeküdt hozzám és nézelődött. 7 körül kiment, játszogatott, majd visszafeküdt, de nem aludt. Szerintem kialudta magát, hisz előző délután 2 és fél órát aludt.
Viszont ma már semmi baja nem volt, így remélem nem kiabálom el, hogy ez eegy röpke betegség volt. Persze ma nem volt oviban, mert nem tudtam hogy lesz és holnapra is lemondtam az ebédet, mert holnap azért el kell mennünk a drnénihez igazolást kérni az oviba.
Kihasználtuk a utolsó kellemes napot ebben az évben és Timi kérésére elmentünk a játszótérre. Közben cukrászdába is beültünk, utána meg sorsjegyet és lottót vettünk, ezzel nyerjük meg a sok milliót :)
2012. november 28., szerda
Luca látogatóban
Timike legkedvesebb barátja az oviban Luca. Amikor kérdezem, hogy kivel játszott, akkor mindig azt mondja, hogy Lucával és Dorinával. Vagyis azt, hogy Pécsi Lucával (Pici Lucával az ő kiejtésével).
Luca is szereti őt, mert az apukája azt mesélte, hogy amikor megkédezi Lucát, hogy kit szeretsz, akkor azt mondja, hogy Apát és Timikét.
Lucát is délben viszik haza, általában az apukája. Ma is így volt, így megvártuk őket, hogy a lányok együtt sétálhassanak. Amikor hozzájuk értünk (irigylésre méltóan közel laknak az ovihoz), a lányok továbbmentek. Ekkro viccesen megjegyeztem, hogy hazajössz velünk Luca, aki rögtön rá is vágta, hogy igen :)
Megkérdeztük az anyukáját, aki kicsit meglepődött, de igent mondott, így Luca sétált velünk haza.
Aranyosak voltak a lányok, végig fogták egymás kezét az úton, aztán itthon is játszogattak. Timike megmutogatott mindenfélét neki, rajzoltak, társasjátékoztak, bociztak, olvastak. Eléggé hasonlítanak egymásra lelkileg, biztos ezért is értik meg jól egymást.
Nagyon jól elbeszélgetnek, értik egymást és akarnak is egymással beszélni.
Marcika közben folyton a lányok körül lebzselt, tetszett neki, hogy vendég van. Sütit vitt Lucának, meg kölesgolyót. Nézegette őket, próbált ő is bekapcsolódni a játékba.
Kb egy órát játszottak a hazasétálás után, mikor hívott Luca anyukája, akkor megkérdeztem, hogy jöjjönek-e már érte. Luca már azt mondta, hogy igen, addigra biztos elfáradt.
És csodák csodája, egy fél órával később Timi azt mondta,hogy álmos, menjünk aludni. Még egy negyed órát ki kellett bírnia, míg Apa hazajött, mert Marci viszont aludt, ő nem volt álmos, Timi viszont velem akart aludni mindenképp. De amint Apa hazaért, be is mentünk és Timi kb 5 perc alatt elaludt. Most már másfél órája alszik, úgy, hogy mi itt vagyunk és zajongunk a nappaliban :)
Luca is szereti őt, mert az apukája azt mesélte, hogy amikor megkédezi Lucát, hogy kit szeretsz, akkor azt mondja, hogy Apát és Timikét.
Lucát is délben viszik haza, általában az apukája. Ma is így volt, így megvártuk őket, hogy a lányok együtt sétálhassanak. Amikor hozzájuk értünk (irigylésre méltóan közel laknak az ovihoz), a lányok továbbmentek. Ekkro viccesen megjegyeztem, hogy hazajössz velünk Luca, aki rögtön rá is vágta, hogy igen :)
Megkérdeztük az anyukáját, aki kicsit meglepődött, de igent mondott, így Luca sétált velünk haza.
Aranyosak voltak a lányok, végig fogták egymás kezét az úton, aztán itthon is játszogattak. Timike megmutogatott mindenfélét neki, rajzoltak, társasjátékoztak, bociztak, olvastak. Eléggé hasonlítanak egymásra lelkileg, biztos ezért is értik meg jól egymást.
Nagyon jól elbeszélgetnek, értik egymást és akarnak is egymással beszélni.
Marcika közben folyton a lányok körül lebzselt, tetszett neki, hogy vendég van. Sütit vitt Lucának, meg kölesgolyót. Nézegette őket, próbált ő is bekapcsolódni a játékba.
Kb egy órát játszottak a hazasétálás után, mikor hívott Luca anyukája, akkor megkérdeztem, hogy jöjjönek-e már érte. Luca már azt mondta, hogy igen, addigra biztos elfáradt.
És csodák csodája, egy fél órával később Timi azt mondta,hogy álmos, menjünk aludni. Még egy negyed órát ki kellett bírnia, míg Apa hazajött, mert Marci viszont aludt, ő nem volt álmos, Timi viszont velem akart aludni mindenképp. De amint Apa hazaért, be is mentünk és Timi kb 5 perc alatt elaludt. Most már másfél órája alszik, úgy, hogy mi itt vagyunk és zajongunk a nappaliban :)
2012. november 23., péntek
Játék
Timi üldögél, egyik kezében a horgolt cica, másikban a katicája és beszélteti őket. De nem hallom, mert csak suttognak az állatkák.
2012. november 22., csütörtök
Szülinapok Félegyházán
A hétvégén ünnepeltük Mami és az én szülinapomat.
VIrágátadás nekem, Timi gyanúsan nézi, hogy ez meg mi. Marci is ott van a képen, megtalálod?
Szülinapi puszi Maminak
Gitározás Papival
Ebéd közbeni pihenés leendő Kereszanyánál :)
Az egyik fogás (a szó másik értelmében is, mert Papi maga fogta a csukát)
Apára másznak a gyerekek
Közös torta gyertyáit fújja Timi
De finom ez a tejszínhab :)
Mosakszik Timi
VIrágátadás nekem, Timi gyanúsan nézi, hogy ez meg mi. Marci is ott van a képen, megtalálod?
Szülinapi puszi Maminak
Gitározás Papival
Ebéd közbeni pihenés leendő Kereszanyánál :)
Az egyik fogás (a szó másik értelmében is, mert Papi maga fogta a csukát)
Apára másznak a gyerekek
Közös torta gyertyáit fújja Timi
De finom ez a tejszínhab :)
Gyakorolnak horgászni
Már ilyen ügyesen tudnak együtt játszani. :)
Még az együttjátszással kapcsolatban akartam írni, hogy Timike elég sokat anyáskodik Marcin. Amit tőlem hall, azt mondja neki, meg amit én nem engedek, azt ő sem akarja, csak azért az más, mikor ő fegyelmezi Marcit, általában hevesebben, mint én tenném, meg tettlegesebben (vagyis próbálja elhúzni onnan Marcit, ahol épp van).
De sokat tanítgatja is, mutatja neki, hogy mit hogy csináljon.
Még az együttjátszással kapcsolatban akartam írni, hogy Timike elég sokat anyáskodik Marcin. Amit tőlem hall, azt mondja neki, meg amit én nem engedek, azt ő sem akarja, csak azért az más, mikor ő fegyelmezi Marcit, általában hevesebben, mint én tenném, meg tettlegesebben (vagyis próbálja elhúzni onnan Marcit, ahol épp van).
De sokat tanítgatja is, mutatja neki, hogy mit hogy csináljon.
Reggelizés hétköznap
Mostanában nem megyünk ki a konyhába reggelizni, mert hideg is van és sokáig tartana felfűteni, meg egyszerűbb is, ha a kis asztalkájukhoz ülnek.
Bár pont ezek a képek azt hiszem este készültek, de ilyen a reggel is.
Bár pont ezek a képek azt hiszem este készültek, de ilyen a reggel is.
Sapkák a gyerekeknek
Az ismerős anyukák horgolásba kezdtek és gyönyörű sapkákat alkottak. Mikor már a sokadikat láttam, nekem is kedvem támad hozzá. Találtam egy fonalboltos horgolósulit, ott átismételtem a pálcákat, meg megtanultam gömböt horgolni, innen pedig már csak egy lépés a sapka.
El is készült Timié és Marcié gyorsan, két nap/sapka.
Már rendelt Apa is egyet, meg magamnak is kellene egy hajpánt. Viszont most Timinek egy cicát horgolok, az már nemsokára kész.
El is készült Timié és Marcié gyorsan, két nap/sapka.
Már rendelt Apa is egyet, meg magamnak is kellene egy hajpánt. Viszont most Timinek egy cicát horgolok, az már nemsokára kész.
csücsülés a dobozokon
Muszáj volt megörökítenem a dobozra csücsülést, olyan aranyosan üldögéltek. A legalsó kép homályos, de akkor csücsül épp Marci, ez a kedvencem, ahogy óvatosan leteszi a popóját a dobozra.
Fürdés
Timi és Marci együtt szoktak fürödni. Általában jól megvannak, a fürdőjátékokkal locsolgatják a vizet, öntögetik egyikből a másikba, kanalazzák, vagy egymást öntögetik,de csak pocakjukat. Vagy épp fogat mosnak (igaz azt úgy, hogy néha belemárják a fürdővízbe, ami Marci ötlete, de Timi is rögtön utánozza).
A kádból kifelé öntögetésről nagyjából leszoktak, ami azt jelenti, hogy nem minden nap öntögetik ki a fél kádat, csak mondjuk hetente 2-3x.
Tegnap is elég sokáig fürödtek, egy darabig én őriztem őket, aztán Apa. Mikor már Marci hajlandó volt kijönni, Apa kivette és várt, hogy Timi jönne-e, hívjon-e engem kivenni.
Timi: Apa menj már ki, azt szeretem, ha kimész.
Apa: Miért menjek ki? Rosszcsontkodni akarsz?
Timi: Igen. Ki akarom öntögetni a vizet a kádból. (huncut nevetgélés.)
A kádból kifelé öntögetésről nagyjából leszoktak, ami azt jelenti, hogy nem minden nap öntögetik ki a fél kádat, csak mondjuk hetente 2-3x.
Tegnap is elég sokáig fürödtek, egy darabig én őriztem őket, aztán Apa. Mikor már Marci hajlandó volt kijönni, Apa kivette és várt, hogy Timi jönne-e, hívjon-e engem kivenni.
Timi: Apa menj már ki, azt szeretem, ha kimész.
Apa: Miért menjek ki? Rosszcsontkodni akarsz?
Timi: Igen. Ki akarom öntögetni a vizet a kádból. (huncut nevetgélés.)
2012. november 21., szerda
Baba mama klub
Idén Marcival járunk baba mama klubba a művelődési házba. Nagyon élvezi már ő is és idén már nem ő a legfiatalabb. Bár már a mérete alapján inkább középmezőnyben járna, sőt magasságban vetekszik a 2, 2 és fél évesekkel.
Reggelente eddig az ovi után rögtön oda mentünk (most már kedden lesz a tornaóra, így hazajövünk, mert 8-10ig azért nehéz lenne elütni az időt.), így már fél 10 körül odaértünk, akkor is, ha előtte bementünk több helyre boltba. Marcinak nagyon tetszett, hogy mi értünk oda leghamarabb és már bátran játszott, mire a többiek odaértek.
Bár neki egyébként sem kell nagyon idő a feloldódáshoz, rögtön beleveti magát a dolgokba.
Itt is jön- megy, pakolászik, visz dolgokat a gyerekeknek és az anyukáknak, engem nem is igényel, csak azért legyek ott.
Így múlt héten tudtam kézműveskedni, macis párnát varrni a két gyereknek.
TEgnap azért már 11 felé elfáradt Marci, de elaludni nem bírt a gyerekzsivalyban, haza meg nem volt értelme menni, mert úgyis indulni kell Timiért. Ígyhát szokásosan elaludt Marci a gyerekülésben a biciklin :)
Az ovinál kivettem és az ölember Marcival leültem az egyik kis öltözőpadra. Itt vártam meg Timit, aki még ebéd után szeret fogat mosni, addig nem is jön oda hozzám.
Aztán már majdnem hazaértünk, mire Marci felébredt a gyerekülésben, szóval egész sokat aludt ebben a nem túl kényelmes testhelyzetben.
Reggelente eddig az ovi után rögtön oda mentünk (most már kedden lesz a tornaóra, így hazajövünk, mert 8-10ig azért nehéz lenne elütni az időt.), így már fél 10 körül odaértünk, akkor is, ha előtte bementünk több helyre boltba. Marcinak nagyon tetszett, hogy mi értünk oda leghamarabb és már bátran játszott, mire a többiek odaértek.
Bár neki egyébként sem kell nagyon idő a feloldódáshoz, rögtön beleveti magát a dolgokba.
Itt is jön- megy, pakolászik, visz dolgokat a gyerekeknek és az anyukáknak, engem nem is igényel, csak azért legyek ott.
Így múlt héten tudtam kézműveskedni, macis párnát varrni a két gyereknek.
TEgnap azért már 11 felé elfáradt Marci, de elaludni nem bírt a gyerekzsivalyban, haza meg nem volt értelme menni, mert úgyis indulni kell Timiért. Ígyhát szokásosan elaludt Marci a gyerekülésben a biciklin :)
Az ovinál kivettem és az ölember Marcival leültem az egyik kis öltözőpadra. Itt vártam meg Timit, aki még ebéd után szeret fogat mosni, addig nem is jön oda hozzám.
Aztán már majdnem hazaértünk, mire Marci felébredt a gyerekülésben, szóval egész sokat aludt ebben a nem túl kényelmes testhelyzetben.
Marci az oviban
Marci nagyon élvezi az ovit, legalábbis azt a 10 percet, amit reggel és délben ott vagyunk. Mostanában folyton elszökik és elmegy a másik csoport fürdőszobájához. Vagy a fésűket akarja pakolászni vagy bemegy a csapokhoz. Nagyon tetszik neki, hogy ezeket mind eléri.
Így hát a reggeli megérkezés úgy zajlik, hogy bemegyünk az oviba, Timit vetkőztetem a ruháiból, csizmából, közben lesem Marcit és mikor már odaért a másik mosdóhoz, akkor utánamegyek. Megint egy kis öltöztetés, majd Marci keresés. Ma már a végén egyik kezemmel tartottam Marcit a másikkal meg adtam Timire a szandált.
Egyébként Timike már nagyon ügyesen tudna öltözni, de az oviban ezt elfelejti, ah én is ott vagyok. Csak ül és nézelődik. Épp szemben van a maci csoport, akik ilyenkor kezet mosnak, reggeliznek és ettől nagyon érdekesek. Ha Timinek kellene közben öltözni, akkor azt hiszem fél óra is eltelne.
Tegnap reggel a szokásos fél 9re értünk az oviba, a csoportszoba mégis üres volt. Aztán ahogy benéztünk, láttuk a kis szandálokat és leesett, hogy tornaórára mentek. Csakhogy az eddig mindig csütörtökön volt és nekünk senki nem szólt, hogy átkerült keddre.
(persze délben most hogy egy óvóvnéni van, elég nagy a nyüzsgés, el is hiszem, hogy elfelejtette.)
Végülis szépen levetkőztünk mi is Marcival és bementünk a csoportszobába, hogy megvárjuk a gyerekeket. (Ilyenkor már nem lehet utánuk menni a tornaterembe).
Timi és Marci is nagyon élvezte. Timi azt,hogy nincs ott más, viszont én ott vagyok, kipróbáltunk egy jópár játékot. Marci meg felfedezte a kiskonyhát, amit imád akárhol vagyunk és el is játszott vele, mikrózott, pakolászta a edényeket.
9 körül megjöttek a gyerekek, mi pedig Marcival hazajöttünk. Bár Marci még maradt volna, volt egy kis visítás, mikor kihoztam a szobából :)
Timi mostanában minden nap szoknyában megy oviba. Úgy tűnik a többi kislány is abban mehet, azért ragaszkodik hozzá. Vagy csak tetszik neki, hogy megdícséri Ica néni és Erzsike néni, hogy milyen csinos.
Egyszer mondta is, hogy "szoknyát vesz, hogy örüljön az óvó néni".
Így hát a reggeli megérkezés úgy zajlik, hogy bemegyünk az oviba, Timit vetkőztetem a ruháiból, csizmából, közben lesem Marcit és mikor már odaért a másik mosdóhoz, akkor utánamegyek. Megint egy kis öltöztetés, majd Marci keresés. Ma már a végén egyik kezemmel tartottam Marcit a másikkal meg adtam Timire a szandált.
Egyébként Timike már nagyon ügyesen tudna öltözni, de az oviban ezt elfelejti, ah én is ott vagyok. Csak ül és nézelődik. Épp szemben van a maci csoport, akik ilyenkor kezet mosnak, reggeliznek és ettől nagyon érdekesek. Ha Timinek kellene közben öltözni, akkor azt hiszem fél óra is eltelne.
Tegnap reggel a szokásos fél 9re értünk az oviba, a csoportszoba mégis üres volt. Aztán ahogy benéztünk, láttuk a kis szandálokat és leesett, hogy tornaórára mentek. Csakhogy az eddig mindig csütörtökön volt és nekünk senki nem szólt, hogy átkerült keddre.
(persze délben most hogy egy óvóvnéni van, elég nagy a nyüzsgés, el is hiszem, hogy elfelejtette.)
Végülis szépen levetkőztünk mi is Marcival és bementünk a csoportszobába, hogy megvárjuk a gyerekeket. (Ilyenkor már nem lehet utánuk menni a tornaterembe).
Timi és Marci is nagyon élvezte. Timi azt,hogy nincs ott más, viszont én ott vagyok, kipróbáltunk egy jópár játékot. Marci meg felfedezte a kiskonyhát, amit imád akárhol vagyunk és el is játszott vele, mikrózott, pakolászta a edényeket.
9 körül megjöttek a gyerekek, mi pedig Marcival hazajöttünk. Bár Marci még maradt volna, volt egy kis visítás, mikor kihoztam a szobából :)
Timi mostanában minden nap szoknyában megy oviba. Úgy tűnik a többi kislány is abban mehet, azért ragaszkodik hozzá. Vagy csak tetszik neki, hogy megdícséri Ica néni és Erzsike néni, hogy milyen csinos.
Egyszer mondta is, hogy "szoknyát vesz, hogy örüljön az óvó néni".
2012. november 13., kedd
14. fog
Megvan Marci 14. foga is, tegnap este megkérdeztem, hogy mit mond az oroszlán és addig belestem a szájába. Már akkora a 14. fog (valszeg a 12. volt időrendi sorrendben), hogy jól látszott a 2 másodperc alatt is, amíg nyitva volt Marci szája :) Ez a bal felső első kisőrlő.
2012. november 12., hétfő
Oltás
Ma Marci megkapott két újabb oltást, az agyhártyagyulladás elleni ismétlőt és a bárányhimlő ellenit.
És egy picit sem sírt. Az első után ült és nézte a kis karját, ahová szúrt a doktornő, aztán a másodiknál csak megrándult a szúrástól, de egy kicsi sírás sem volt. Meg is dícsérte a doktornő :)
A védőnő kint volt a folyosón, csodálkozott is, hogy kész is vagyunk. Két szuri és egy kis sírás sincs, nagyon stramm fiú Marci :)
Viszonta pocakján kis ekcéma alakult ki, erre adott krémet a doktornő. Lehet, hogy a múltkori antibiotikum az oka :( Majd adok neki probiotkumot is, ha sikerült valamibe belecsempészni.
És egy picit sem sírt. Az első után ült és nézte a kis karját, ahová szúrt a doktornő, aztán a másodiknál csak megrándult a szúrástól, de egy kicsi sírás sem volt. Meg is dícsérte a doktornő :)
A védőnő kint volt a folyosón, csodálkozott is, hogy kész is vagyunk. Két szuri és egy kis sírás sincs, nagyon stramm fiú Marci :)
Viszonta pocakján kis ekcéma alakult ki, erre adott krémet a doktornő. Lehet, hogy a múltkori antibiotikum az oka :( Majd adok neki probiotkumot is, ha sikerült valamibe belecsempészni.
Mindenféle
Timi kedvence jelenleg a rejtvényújság. Okos Ovis címűt vettük meg múltkor a vonatra várva és már ott a vonaton nagyon tetszett neki. Azóta is naponta átnézzük, megfejtjük. Már kiszínezte az összes rejtvényt is a kihúzófilcekkel (a kishegyű filcekhez nincs türelme, meg a ceruzához, ezzel meg jól halad - Mikulás tipp: Vízzel kimosható, vastaghegyúű filctoll!)
Szereti a labirintust és a pontösszekötő játékot is, igaz a labirintusnál még többnyire én vezetem az ujját, de azt már megcsinálja, ahol a vonalon kell menni. A pontösszekötőnél meg mutogattam ,hogy melyik szám után melyik jön.
Rajzoltam is neki pontösszekötőket, persze szám nélkül, azokat szívesen összeköti és kiszínezi utána :)
AZ egyik rejtvény kakukktojásos. Egyik nap valami másra is figyeltem és nem azt mondtam el, hogy válassza ki, ami nem oda illik, hanem azt, hogy melyik a kakukktojás.
-Anya, melyik a kakukktojás?
- Há ez - mutattam a gyümölcsök közt a fagyira
- Anya, az nem kakukktojás, hanem fagyi :)
Timi ma reggel is vidáman ment oviba. Öltözéskor már meglátta Lucát, aki a mosdóban volt és szélesen mosolygott rá. Luca is várta Timit, együtt mentek be és már ültek is le reggelizni.
Szereti a labirintust és a pontösszekötő játékot is, igaz a labirintusnál még többnyire én vezetem az ujját, de azt már megcsinálja, ahol a vonalon kell menni. A pontösszekötőnél meg mutogattam ,hogy melyik szám után melyik jön.
Rajzoltam is neki pontösszekötőket, persze szám nélkül, azokat szívesen összeköti és kiszínezi utána :)
AZ egyik rejtvény kakukktojásos. Egyik nap valami másra is figyeltem és nem azt mondtam el, hogy válassza ki, ami nem oda illik, hanem azt, hogy melyik a kakukktojás.
-Anya, melyik a kakukktojás?
- Há ez - mutattam a gyümölcsök közt a fagyira
- Anya, az nem kakukktojás, hanem fagyi :)
Timi ma reggel is vidáman ment oviba. Öltözéskor már meglátta Lucát, aki a mosdóban volt és szélesen mosolygott rá. Luca is várta Timit, együtt mentek be és már ültek is le reggelizni.
Marci fogai - kb 13
Marci fogait elég nehéz most már követni, mivel nem engedi nagyon nézegetni, így bizonyos fogakról csak akkor fogunk biztosat tudni, mikor már nagyon lesznek.
De most úgy tűnik, hogy 13 van neki, vagy legalábbis 13 biztos van :)
A múltkori köhögős betegség során jött ki 2 szemfog, a két felső. Viszont a bal felső kisőrlő még talán nem jött ki.
Így kint van már a 4 középső metsző, a 4 oldalsó metsző, 2 felső szemfog, és 3 első kisőrlő.
De tegnap óta megint bent van a keze a szájában és a nyelvét is nyújtogatja, esélyes, hogy jön az alsó szemfog.
De most úgy tűnik, hogy 13 van neki, vagy legalábbis 13 biztos van :)
A múltkori köhögős betegség során jött ki 2 szemfog, a két felső. Viszont a bal felső kisőrlő még talán nem jött ki.
Így kint van már a 4 középső metsző, a 4 oldalsó metsző, 2 felső szemfog, és 3 első kisőrlő.
De tegnap óta megint bent van a keze a szájában és a nyelvét is nyújtogatja, esélyes, hogy jön az alsó szemfog.
2012. november 6., kedd
Jobbulás
Az utóbbi hetekben oviszünet és betegség tarkították a napjainkat. Az október 23-ai hosszúhétvégén előjövő betegség egész sokáig eltartott és a környezetünkben lévőket is megfertőzte. Végül a mostani, november elsejei hétvégén múlt el teljesen, úgyhogy kb mésfél hetes volt.
Timi hétfőn már ment oviba, nagyon várta és szívesen is ment be. Az óvó néni azt mondta délben, hogy főleg szemlélődő volt, nem annyira kapcsolódott be a játékokba.
Végülis érthető, mert 2 hét maradt ki a hosszú hétvégék és a betegség miatt.
Reggel Timi szoknyát akart venni, fel is öltözött csinosan, majd mondta, hogy azért öltözött csinosan, hogy "örüljön az óvó,néni" :)
Este beszélgettünk arról, hogy Timi ügyes kislány, jól viselkedik. Megkérdeztem tőle, hogy Marci jól viselkedik-e?
Timi:Marci hisztizni is szok.
Timi hétfőn már ment oviba, nagyon várta és szívesen is ment be. Az óvó néni azt mondta délben, hogy főleg szemlélődő volt, nem annyira kapcsolódott be a játékokba.
Végülis érthető, mert 2 hét maradt ki a hosszú hétvégék és a betegség miatt.
Reggel Timi szoknyát akart venni, fel is öltözött csinosan, majd mondta, hogy azért öltözött csinosan, hogy "örüljön az óvó,néni" :)
Este beszélgettünk arról, hogy Timi ügyes kislány, jól viselkedik. Megkérdeztem tőle, hogy Marci jól viselkedik-e?
Timi:Marci hisztizni is szok.
2012. október 26., péntek
Timi együttérez
Marcika mostanában azt játsza, hogy ha megunta a vízivást, akkor a többi kortyot már szépen kiköpdösi és jót mulat ezen. Persze ettől nem csak a padló lesz általában vizes, hanem ő maga is. De az ezt követő átöltöztetés sem szokta megakadélyozni abban, hogy máskor is ezt csinálja.
Ma is elkezdte, így fogtam, bevittem a szobájába a kiságyba. Egyébként is kis rosszcsont volt már.
El is kezdett hisztizni az ágyban, Timinek rosszul esett, hogy MArci sír, így vigasztalta, hogy "Semmi baj Marcika, ne sírjál".
Utána megkérdezte, hogy miért van bent Marcika? Elmondtam neki.
Eltelt fél perc, Timi már nagyon sajnálta Marcit, mondta is nekem, hogy
-Anya, hozd már ki Marcit, játszani szeretnék vele.
Ma is elkezdte, így fogtam, bevittem a szobájába a kiságyba. Egyébként is kis rosszcsont volt már.
El is kezdett hisztizni az ágyban, Timinek rosszul esett, hogy MArci sír, így vigasztalta, hogy "Semmi baj Marcika, ne sírjál".
Utána megkérdezte, hogy miért van bent Marcika? Elmondtam neki.
Eltelt fél perc, Timi már nagyon sajnálta Marcit, mondta is nekem, hogy
-Anya, hozd már ki Marcit, játszani szeretnék vele.
Betegeskedő hét
A 4 napos ünnep sajnos betegeskedéssel telt.
A szombat még jó volt, Félegyházán voltunk, Timi és Marci nagyokat játszott, Mamival nagyot motoroztak délután a Petőfi szoborhoz. MArci is már olyan ügyesen motorozott, hogy meg tudta tenni ezt a nagy távot (na jó, csak neki nagy táv).
Aztán vasárnapra virradó éjjel már Timinek hőemelkedése volt és szinte egész vasárnap az ölemben ült és vagy nézelődött vagy aludt. Hétfőn mentünk el a gyerekügyeletre, ahol megvizsgálta a drnő és mondta,hogy a tüdeje tiszta, ír antibiotikumot. Kérdeztem, hogy bakteriális fertőzés? Mondta, hogy "biztos". Illetve köptetőt adott még. Marcit is megvizsgálta, akit csak azért vittünk, hogy ha már Timit vizsgálja, akkor nézze meg, hogy neki a köhögése milyen, nem lett-e valami gyulladás a hörgőiben. A diagnózis: tiszta tüdő, kicsit piros torok. Antibiotikum, köptető. Na hát azt persze nem váltottuk ki, nem adunk antibiotikumot egy olyan diagnózisra, hogy "biztos bakteriális", amikor úgy tudom, hogy ahhoz több napot lázasnak kell lennie, hogy felmerüljön a gyanú, hogy bakteriális fertőzés és előtte csak megelőzésképpen adnak antibiot. Hát mi nem adunk megelőzésképpen.
Mint utólag kiderült, a köptető sem kellett volna, sőt rontott a helyzeten, utána csak jobban köhögtek, mikor nem is volt mit felköhögniük.
Ezt onnan tudom, hogy szerdán elmentünk a saját orvosunkhoz (amikor már Marci is belázasodott kedd este) és ő megállapította, hogy torokgyulladás, tiszta a tüdejük, így nem kell semmiféle antibiotikum, sőt köhögéscsillapító kell, mert száraz a köhögésük és csak a visszacsorgó váladék miatt hallatszik úgy, mintha lerakódás lenne.
Azóta már nem lázasak, néha kis hőemelkedésük van, inkább nyűgösebbek kicsit és anyásak. A kedvük elég jó, inkább estefelé látszik még rajtuk a betegség, amikor fáradnak. A köhögésük viszont elég erős még (hála a köptetőnek), remélem a köhögéscsillapító azért majd legyűri.
A szombat még jó volt, Félegyházán voltunk, Timi és Marci nagyokat játszott, Mamival nagyot motoroztak délután a Petőfi szoborhoz. MArci is már olyan ügyesen motorozott, hogy meg tudta tenni ezt a nagy távot (na jó, csak neki nagy táv).
Aztán vasárnapra virradó éjjel már Timinek hőemelkedése volt és szinte egész vasárnap az ölemben ült és vagy nézelődött vagy aludt. Hétfőn mentünk el a gyerekügyeletre, ahol megvizsgálta a drnő és mondta,hogy a tüdeje tiszta, ír antibiotikumot. Kérdeztem, hogy bakteriális fertőzés? Mondta, hogy "biztos". Illetve köptetőt adott még. Marcit is megvizsgálta, akit csak azért vittünk, hogy ha már Timit vizsgálja, akkor nézze meg, hogy neki a köhögése milyen, nem lett-e valami gyulladás a hörgőiben. A diagnózis: tiszta tüdő, kicsit piros torok. Antibiotikum, köptető. Na hát azt persze nem váltottuk ki, nem adunk antibiotikumot egy olyan diagnózisra, hogy "biztos bakteriális", amikor úgy tudom, hogy ahhoz több napot lázasnak kell lennie, hogy felmerüljön a gyanú, hogy bakteriális fertőzés és előtte csak megelőzésképpen adnak antibiot. Hát mi nem adunk megelőzésképpen.
Mint utólag kiderült, a köptető sem kellett volna, sőt rontott a helyzeten, utána csak jobban köhögtek, mikor nem is volt mit felköhögniük.
Ezt onnan tudom, hogy szerdán elmentünk a saját orvosunkhoz (amikor már Marci is belázasodott kedd este) és ő megállapította, hogy torokgyulladás, tiszta a tüdejük, így nem kell semmiféle antibiotikum, sőt köhögéscsillapító kell, mert száraz a köhögésük és csak a visszacsorgó váladék miatt hallatszik úgy, mintha lerakódás lenne.
Azóta már nem lázasak, néha kis hőemelkedésük van, inkább nyűgösebbek kicsit és anyásak. A kedvük elég jó, inkább estefelé látszik még rajtuk a betegség, amikor fáradnak. A köhögésük viszont elég erős még (hála a köptetőnek), remélem a köhögéscsillapító azért majd legyűri.
2012. október 19., péntek
Mindenféle
Marci ma pont olyan volt, mint Dányi déditata, ahogy aludt. Tata ebéd után szépen leült a székére a sarokban és aludt egy fél órát. Csak ügy ülve. Kissé horkolva, a feje előredőlt. De nem feküdt volna le, így szerette.
Ma Marci nem aludt el, míg indulni kellett az oviba. Nem tűnt álmosnak, így biciklivel indultunk. Mire odaértünk, addigra lecsukódott szeme és lebukott a feje :) pont, mint Tata.
Ahogy kivettem, a vállamra hajtotta a fejét és aludt.
Szerencsére Timi sétálni akart, így Marcit beültettem az ülésbe, egyik kezemmel toltam, másikkal Marci fejét igyekeztem tartani. Hát így nem valami könnyű hazatolni egy biciklit.
Timi barátnője Luca. Pécsi Luca, de Timinek a Pécsi nem mond semmit, így pici Lucának hívja. Előző két nap együtt sétáltunk, míg ők haza nem értek. A gyerekek a járdán kézenfogva sétáltak és nagyon beszélgettek.
Luca apukája azt mesélte, hogy Luca azt mondja, hogy Lara a barátja, de Timcsikét szereti.
Timinek mondom, hogy megyünk majd Mamihoz. Erre Timi:
Ott lesz Mami, Papi, Rebi, Dani.
Én: Dani nem lesz ott, ő Németországban dolgozik.
Timi: Miért dolgozik ott?
Én: Mert ott a munkahelye.
Timi: Naaa már! Nem szeretm, hogy Dani ott lesz. Azt szeretem, ha otthon van Dani
Timi monológja:
Ezt az ujjamat megütöttem, aztán fájt, fájt, egyszercsak meggyógyult. És akkor már nem is fájt.
Ma reggel ahogy beérünk az oviba, üres a terem. Az egyik anyuka mondja, hogy fotózás van a tornateremben. Csodálkoztam, mert nem is szóltak róla, de mint kiderült, senkinek sem. A gyerekek nem is voltak ünneplőben, átlagos oviruhában csak.
Elég megszeppenve ültek, ahogy bementünk a tornaterembe, így nem is mentem el, Marcival ott maradtunk. Még jó, mert Timi szerintem oda se ment volna. Volt aki nem ment oda vagy ha odament, akkor lehajtott fejjel állt.
Timi a fotósra nézett, de nem volt őszinte a mosolya, hanem inkább ideges.
Elég szalagfotózás volt, siettek. Csoportkép nem is készült.
Mikor a csoport kiment, még Marcit is lefotóztattam. Ő sem mosolygott, komoly arccal nézte a fényképezőgépet.
Hisztiről
Talán Timi kezd leszokni a nagy hisztikről. Kicsit mintha ritkában hisztizne.
A harapdálásról már egész jól leszokott, arról is nagyjából, hogy a fogát hozzánk nyomja. Még arról kellene, hogy ellöki néha Marcit, de azt hiszem ezt önkéntelenül csinálja, amikor mérges Marcira.
Egyik este is ellökte Marcit, az arcánál fogva, épp hogy elkaptam. Marci nem sírt (edzett már nagyon), de mondtam Timinek, hogy kérjen bocsánatot Marcitól, csak akkor folytatjuk a társasjátékozást. Erre persze megmakacsolta magát, csakazértsem, csak toporzékolt, hogy társasjátékozzunk. Végül lefekvés lett a vége.
Azt hiszem ez a bocsánatkéréses dolog nem jó módszer, de nem igazán tudok jobbat arra, hogy rájöjjön, hogy rosszat csinált. Ha csak simán vagy kiabálva mondom, akkor nem hat rá, látszik, hogy abszolut nem érdekli. Ha becsukom a szobába pár percre, akkor is csak hisztizik. Mégis talán ez a pár perc a szobában a legjobb. A gyereknevelési könyvek nem írnak erről (na jó, az az egy, amit hajlandó vagyok elolvasni, a Szülők könyve Ranschburg Jenőtől), csak azt, hogy a verekedést ne hagyjuk, de arról nem írnak, hogy ha már megtörtént, akkor mit lehet tenni. Amit írnak, az ekkoráknál nem ér semmit. Pl sarokba állás Timinél nem működik, mert nem marad ott.
Ma Marci nem aludt el, míg indulni kellett az oviba. Nem tűnt álmosnak, így biciklivel indultunk. Mire odaértünk, addigra lecsukódott szeme és lebukott a feje :) pont, mint Tata.
Ahogy kivettem, a vállamra hajtotta a fejét és aludt.
Szerencsére Timi sétálni akart, így Marcit beültettem az ülésbe, egyik kezemmel toltam, másikkal Marci fejét igyekeztem tartani. Hát így nem valami könnyű hazatolni egy biciklit.
Timi barátnője Luca. Pécsi Luca, de Timinek a Pécsi nem mond semmit, így pici Lucának hívja. Előző két nap együtt sétáltunk, míg ők haza nem értek. A gyerekek a járdán kézenfogva sétáltak és nagyon beszélgettek.
Luca apukája azt mesélte, hogy Luca azt mondja, hogy Lara a barátja, de Timcsikét szereti.
Timinek mondom, hogy megyünk majd Mamihoz. Erre Timi:
Ott lesz Mami, Papi, Rebi, Dani.
Én: Dani nem lesz ott, ő Németországban dolgozik.
Timi: Miért dolgozik ott?
Én: Mert ott a munkahelye.
Timi: Naaa már! Nem szeretm, hogy Dani ott lesz. Azt szeretem, ha otthon van Dani
Timi monológja:
Ezt az ujjamat megütöttem, aztán fájt, fájt, egyszercsak meggyógyult. És akkor már nem is fájt.
Ma reggel ahogy beérünk az oviba, üres a terem. Az egyik anyuka mondja, hogy fotózás van a tornateremben. Csodálkoztam, mert nem is szóltak róla, de mint kiderült, senkinek sem. A gyerekek nem is voltak ünneplőben, átlagos oviruhában csak.
Elég megszeppenve ültek, ahogy bementünk a tornaterembe, így nem is mentem el, Marcival ott maradtunk. Még jó, mert Timi szerintem oda se ment volna. Volt aki nem ment oda vagy ha odament, akkor lehajtott fejjel állt.
Timi a fotósra nézett, de nem volt őszinte a mosolya, hanem inkább ideges.
Elég szalagfotózás volt, siettek. Csoportkép nem is készült.
Mikor a csoport kiment, még Marcit is lefotóztattam. Ő sem mosolygott, komoly arccal nézte a fényképezőgépet.
Hisztiről
Talán Timi kezd leszokni a nagy hisztikről. Kicsit mintha ritkában hisztizne.
A harapdálásról már egész jól leszokott, arról is nagyjából, hogy a fogát hozzánk nyomja. Még arról kellene, hogy ellöki néha Marcit, de azt hiszem ezt önkéntelenül csinálja, amikor mérges Marcira.
Egyik este is ellökte Marcit, az arcánál fogva, épp hogy elkaptam. Marci nem sírt (edzett már nagyon), de mondtam Timinek, hogy kérjen bocsánatot Marcitól, csak akkor folytatjuk a társasjátékozást. Erre persze megmakacsolta magát, csakazértsem, csak toporzékolt, hogy társasjátékozzunk. Végül lefekvés lett a vége.
Azt hiszem ez a bocsánatkéréses dolog nem jó módszer, de nem igazán tudok jobbat arra, hogy rájöjjön, hogy rosszat csinált. Ha csak simán vagy kiabálva mondom, akkor nem hat rá, látszik, hogy abszolut nem érdekli. Ha becsukom a szobába pár percre, akkor is csak hisztizik. Mégis talán ez a pár perc a szobában a legjobb. A gyereknevelési könyvek nem írnak erről (na jó, az az egy, amit hajlandó vagyok elolvasni, a Szülők könyve Ranschburg Jenőtől), csak azt, hogy a verekedést ne hagyjuk, de arról nem írnak, hogy ha már megtörtént, akkor mit lehet tenni. Amit írnak, az ekkoráknál nem ér semmit. Pl sarokba állás Timinél nem működik, mert nem marad ott.
2012. október 12., péntek
Színező Timi
Timit ma megdícsérte az óvó néni (mindig meg szokta egyébként), hogy nagyon szépen színezett. Egy alma kiszínezése volt a feladat és nagyjából a vonalakon belül maradt. Éva néni szerint ez nagyon ügyes egy ekkora gyereketől, csak ketten tudtak ilyen szépen színezni. Ki is tették Timi rajzát a faliújságra.
Első lábfájás
Na ez az amit nem akartam, hogy örököljön tőlem Timi, meg Marci, erre a jelek szerint Timi már örökölte. Ez pedig a térdfájás.
Gyerekkoromban (és azóta is néha) időnként megfájdult a térdem éjjel, olyan ízületi fájdalom szerűen (amennyire meg tudom állapítani). Mindegy volt, hogy mozgatom vagy nem, akkor is fájt folyamatosan. De szerencsére a gyógyír egyszerű volt, Anya ráérzésre talált rá a megoldásra, melegíteni kellett. Ez lehetett meleg sós párnahuzatban vagy meleg fürdő, de melegítésre kb 10 perc alatt elmúlt. Ha mostanában előjön, akkor már a fájdalom elején elkezdem melegíteni és gyorsan elmúlik.
Azt nem tudni, hogy mitől jön elő, nem függ attól, hogy mennyit gyalogoltam, vagy ugráltam (kisebb koromban persze, manapság már keveset ugrálok :P )
gondolt egyet és megfájdult.
Timike szerda éjjel ébredt arra, hogy fáj neki. Először csak sírt, eltelt pár perc, mire megmondta, hogy a térde fáj. Máskor is lehetett már ilyen, többször gyanakodtam erre, amikor úgy sírt, hogy közben a lábát nagyon húzgálta fel, de eddig nem nagyon mondta.
Most eszembe jutott a meggymag párna, de nem tudtam, hogy pontosan hol van, csak hogy a játékok között. Így viszont nem akartam a síró Timike mellett kotorászni a játékos dobozokban, inkább kivittem fürödni. Kicsit győzködni kellett, mert félálomban volt, nem akart fürödni, de azért meggyőztem és pár perc alatt már csökkent is a fájdalom. 10 perc fürdőzés után annyira elmúlt a fájdalom, hogy Timike elaludt majdnem a kádban. Felöltöztettem és már aludt is.
Gyerekkoromban (és azóta is néha) időnként megfájdult a térdem éjjel, olyan ízületi fájdalom szerűen (amennyire meg tudom állapítani). Mindegy volt, hogy mozgatom vagy nem, akkor is fájt folyamatosan. De szerencsére a gyógyír egyszerű volt, Anya ráérzésre talált rá a megoldásra, melegíteni kellett. Ez lehetett meleg sós párnahuzatban vagy meleg fürdő, de melegítésre kb 10 perc alatt elmúlt. Ha mostanában előjön, akkor már a fájdalom elején elkezdem melegíteni és gyorsan elmúlik.
Azt nem tudni, hogy mitől jön elő, nem függ attól, hogy mennyit gyalogoltam, vagy ugráltam (kisebb koromban persze, manapság már keveset ugrálok :P )
gondolt egyet és megfájdult.
Timike szerda éjjel ébredt arra, hogy fáj neki. Először csak sírt, eltelt pár perc, mire megmondta, hogy a térde fáj. Máskor is lehetett már ilyen, többször gyanakodtam erre, amikor úgy sírt, hogy közben a lábát nagyon húzgálta fel, de eddig nem nagyon mondta.
Most eszembe jutott a meggymag párna, de nem tudtam, hogy pontosan hol van, csak hogy a játékok között. Így viszont nem akartam a síró Timike mellett kotorászni a játékos dobozokban, inkább kivittem fürödni. Kicsit győzködni kellett, mert félálomban volt, nem akart fürödni, de azért meggyőztem és pár perc alatt már csökkent is a fájdalom. 10 perc fürdőzés után annyira elmúlt a fájdalom, hogy Timike elaludt majdnem a kádban. Felöltöztettem és már aludt is.
2012. október 11., csütörtök
11. fog
Ma láttam a 11. fogacska csücskét is :) Ez a bal alsó 4-es, a következő kisőrlő. A bal felső is nagyon duzzadt, amennyire az ujjammal érzem, megnézni még nem tudtam.
Marci újra eszik
Úgy tűnik Marcika kezd túl lenni az aktuális fognövesztésen, mert az utóbbi 1-2 hetes "rendes kaja" sztrájk után most újra eszik. (Azért nem éhezett, mert szopizással bepótolta :) )
Ma már evett egy rendes gyerekadag spenótos nokedlit ebédre, reggelire zsemlét, meg fokhagymás házisajtot. Most meg épp az Apának sütött krumplis lepényt eszegetik Timivel :)
Ma már evett egy rendes gyerekadag spenótos nokedlit ebédre, reggelire zsemlét, meg fokhagymás házisajtot. Most meg épp az Apának sütött krumplis lepényt eszegetik Timivel :)
2012. október 10., szerda
10. fogacska
Marcinak kint van a 10. foga, már pár napja áttört a hegye, de csak most jutottam ide leírni :) Ez a jobb alsó 4-es, a kisőrlő. A másik két kisőrlő is nagyon jön már, de nehéz megnézni, csak akkor látom, ha Marci sír, pl mikor öltöztetem fürdés után, azt még mindig utálja. (főleg mert ő általában nem akar még kijönni a kádból, fél-háromnegyed óra fürdés után sem.)
Újra ovi
Timi végre mehetett ma oviba. Bár ugyanúgy, sőt jobban köhög, mint másfél hete. Csak most nem éjjel, hanem inkább nappal. De a doktornéni azt mondta, hogy mehet.
Aztán az oviban kisderült, hogy több gyerek köhögős, Luca is otthon volt egy hetet, pont ilyen köhögéssel.
Timi az ovi előtt már nem volt olyan lelkes, mint reggel, az ajtó előtt meg már főleg nem. De Éva néni kijött és ölbe vette. Eléggé lefelé kerekedett a szája, de Éva néni azt mondta, hogy utána egyből elkezdett játszani.
Timi azt mesélte, hogy gyurmáztak (kint is volt a műve, labda, bár nekem inkább "labda a gyűrűben " kinézete volt), meg énekeltek. Arra a kérdésre, hogy kivel játszott, azt mondta, hogy Karcsikával autóztak. Ez az első, hogy említ valakit, hogy játszott vele. Eddig inkább csak azt mesélte, hogy kik voltak ott.
A másik játék pedig a fodrászos volt, Erzsi nénit fésülgették és Milánt :) MIlánnak ilyen gombafrizurája van és jó sűrű haja. Elég békés lehet, hogy hagyta magát fésülgetni :)
Aztán az oviban kisderült, hogy több gyerek köhögős, Luca is otthon volt egy hetet, pont ilyen köhögéssel.
Timi az ovi előtt már nem volt olyan lelkes, mint reggel, az ajtó előtt meg már főleg nem. De Éva néni kijött és ölbe vette. Eléggé lefelé kerekedett a szája, de Éva néni azt mondta, hogy utána egyből elkezdett játszani.
Timi azt mesélte, hogy gyurmáztak (kint is volt a műve, labda, bár nekem inkább "labda a gyűrűben " kinézete volt), meg énekeltek. Arra a kérdésre, hogy kivel játszott, azt mondta, hogy Karcsikával autóztak. Ez az első, hogy említ valakit, hogy játszott vele. Eddig inkább csak azt mesélte, hogy kik voltak ott.
A másik játék pedig a fodrászos volt, Erzsi nénit fésülgették és Milánt :) MIlánnak ilyen gombafrizurája van és jó sűrű haja. Elég békés lehet, hogy hagyta magát fésülgetni :)
2012. október 9., kedd
Köhögős betegség
A gyerekeknek köhögős betegsége van, ami a drnő szerint (akinél múlt hétfőn és pénteken is voltunk, betegségnek nincs jele. Még a torkuk sem piros. Ami persze jó, csak akkor miért köhögnek? Azért mintha Timinél már enyhülne, remélem Marci is hamar túljut a csúcsponton. Most ő az ügyeletes éjszakai köhögő, aki végigköhög egy fél órát éjjel, aztán alszik tovább.
De holnap már mehet Timi oviba, már nagyon várja, minden reggel reménykedve kérdezi, hogy mehet-e.
De holnap már mehet Timi oviba, már nagyon várja, minden reggel reménykedve kérdezi, hogy mehet-e.
2012. október 3., szerda
Okt.3. Apa szülinapja
A délelőttünk azzal telt, hogy Apának való tortareceptet kerestem a neten (na jó, csak kb 1 óra telt ezzel). Elég nagy kérés, hogy egy torta legyen tojás és gluténmentes is, így nem volt könnyű a dolog. Végül Gitta nyersétel blogján találtam egy narancsos csokis tortát, ami jól is nézett ki és nem is volt nagyon bonyolult a recept.
11kor elindultunk a bioboltba beszerezni néhány extrább hozzávalót, úgyis Marci alvásideje volt, gondoltam elalszik míg odaérünk, vagy esetleg olyan szerencsém lesz, hogy visszafelé alszik el és lesz egy fél órán a konyhában csak Timivel. Végül odafelé Marci nagy lelkesedéssel figyelte az autókat, a visszafelé tényleg elaludt,de amint kinyitottam a bejárati ajtót, már fel is ébredt.
A bioboltban a válogatásra kevésbé tudtam figyelni, mert főleg arra kellett, hogy Marci mit szed le és Timi hogy próbálja regulázni. Nade sikerült azért megvenni mindent :)
A torta is finom lett szerintem.
Ahogy Apa hazaért nem is sejtette, hogy torta is vár rá. Mentünk volna ki uzsonnázni, gondoltam, hogy majd ekkor jön a meglepetés. Odasúgtam Timinek, hogy majd most adjuk Apának a tortát, de psszt. Be is szaladt gyorsan és mondta Apának, hogy lesz torta :))) ennyit a meglepetésről :)
Délután Marci Apával kiszabadult az utcára, el is kezdte dobálni a kis kavicsokat a pocsolyába. Apa behozta,de Marci hangosan tiltakozott. Megesett a szívünk rajta, így Timi is, meg Marci is kapott gumicsizmát és kimenetünk az utcára.
Na nem ám olyan kis óvatos pocsolyázás volt, mint Timi kisebb korában. Először kavicsokat és köveket dobáltak a pocsolyába, már ez is eléggé csapkodta a vizet. Aztán már páros lábbal ugrált Timi a vízben vagyis inkább sárban. Marci meg hangosan nevette. Kb negyed órát vagy 20 percet voltunk kint, addigra eléggé vizesek és sárosak lettek. Rögtön dugtam is őket a kádba, mert már tiszta vizek voltak. Marci hisztizett persze egy sort :) Ő még pancsolt volna.
11kor elindultunk a bioboltba beszerezni néhány extrább hozzávalót, úgyis Marci alvásideje volt, gondoltam elalszik míg odaérünk, vagy esetleg olyan szerencsém lesz, hogy visszafelé alszik el és lesz egy fél órán a konyhában csak Timivel. Végül odafelé Marci nagy lelkesedéssel figyelte az autókat, a visszafelé tényleg elaludt,de amint kinyitottam a bejárati ajtót, már fel is ébredt.
A bioboltban a válogatásra kevésbé tudtam figyelni, mert főleg arra kellett, hogy Marci mit szed le és Timi hogy próbálja regulázni. Nade sikerült azért megvenni mindent :)
A torta is finom lett szerintem.
Ahogy Apa hazaért nem is sejtette, hogy torta is vár rá. Mentünk volna ki uzsonnázni, gondoltam, hogy majd ekkor jön a meglepetés. Odasúgtam Timinek, hogy majd most adjuk Apának a tortát, de psszt. Be is szaladt gyorsan és mondta Apának, hogy lesz torta :))) ennyit a meglepetésről :)
Délután Marci Apával kiszabadult az utcára, el is kezdte dobálni a kis kavicsokat a pocsolyába. Apa behozta,de Marci hangosan tiltakozott. Megesett a szívünk rajta, így Timi is, meg Marci is kapott gumicsizmát és kimenetünk az utcára.
Na nem ám olyan kis óvatos pocsolyázás volt, mint Timi kisebb korában. Először kavicsokat és köveket dobáltak a pocsolyába, már ez is eléggé csapkodta a vizet. Aztán már páros lábbal ugrált Timi a vízben vagyis inkább sárban. Marci meg hangosan nevette. Kb negyed órát vagy 20 percet voltunk kint, addigra eléggé vizesek és sárosak lettek. Rögtön dugtam is őket a kádba, mert már tiszta vizek voltak. Marci hisztizett persze egy sort :) Ő még pancsolt volna.
Marci nyomtat
Marci egyik kedvenc technikai eszköze a nyomtató. Az természetes, hogy ha nyomtatok, akkor már ott is terem és irányítgatja egy pöcökkel, hogy merre menjen a papír.
Ha nem nyomtatok, akkor az elejét nyitogatja, csukogatja általában.
Tegnap Apa nyomtatáshoz készülődött. Betett egy papírt az adagolóba. Marci odasprintelt és rögtön meg is nyomta azt a gombot, ami a tesztoldalt nyomtatja. :)
Ha nem nyomtatok, akkor az elejét nyitogatja, csukogatja általában.
Tegnap Apa nyomtatáshoz készülődött. Betett egy papírt az adagolóba. Marci odasprintelt és rögtön meg is nyomta azt a gombot, ami a tesztoldalt nyomtatja. :)
2012. október 2., kedd
Marci sokat tud
Marcika kis titkolózós. Mivel nem nagyon beszél, így nem tudjuk, hogy mennyi mindent tud már. Pedig a Hol van a ...? kérdésre egész sokszor tud felelni. Az udvaron mutatja a műhelyt, csúszdát, hintát, fát, repülőt, homokozót. Bent az ablakot, ajtót, széket, tv-t, számítógépet.
Amikor meg nem tud valamit, akkor is magabiztosan mutat valahova :)))
A másik, hogy az arcmimikája nagyon ügyes, kézzel és arccal mindent megértet. A kedvencem a nyafogós arc, amikor semmi baj, csak nyafogni akar és közben direkt nyafogós arcot vág :)
Az ebédnél meg azt játszotta (mivel nem evett, csak két falat almát, így volt ideje), hogy a kis könyvét nézegette, majd ledobta titokban és szólt Apának, hogy fel kellene vennie. Mutogatott le a könyvre és "beszélt" Apához. Aztán ezt még 2-3x eljátszotta. Közben ahogy nézegette a könyvet, mutogatott a képekre, hogy Apa mondja meg, mi az. Aztán pár kép után egy üres helyre mutatott, majd huncutul Apára mosolygott, mintha azt mondaná, hogy "na erre mondj valamit" :))
Amikor meg nem tud valamit, akkor is magabiztosan mutat valahova :)))
A másik, hogy az arcmimikája nagyon ügyes, kézzel és arccal mindent megértet. A kedvencem a nyafogós arc, amikor semmi baj, csak nyafogni akar és közben direkt nyafogós arcot vág :)
Az ebédnél meg azt játszotta (mivel nem evett, csak két falat almát, így volt ideje), hogy a kis könyvét nézegette, majd ledobta titokban és szólt Apának, hogy fel kellene vennie. Mutogatott le a könyvre és "beszélt" Apához. Aztán ezt még 2-3x eljátszotta. Közben ahogy nézegette a könyvet, mutogatott a képekre, hogy Apa mondja meg, mi az. Aztán pár kép után egy üres helyre mutatott, majd huncutul Apára mosolygott, mintha azt mondaná, hogy "na erre mondj valamit" :))
Timi táppénzen van
Tegnap délután doktornénihez mentünk, mivel egy ovisnak már igazolás kell, ha nem megy. Timi és Marci nagy hancúrozást csapott a váróban, rohangáltak, sikítoztak , fiókokat húzogattak. Még jó, hogy nem volt más gyerek is a váróban :) Még jó, hogy gyors doktornénink van és nem kell sokat várni.
Timi ügyes volt, bár nem nyitotta nagyra a száját csak úgy magától, de azért kapott matricát. A tüdeje tiszta, csak náthás, de a doktornéni tanácsára itthon marad a héten. Bár ezen meglepődtem, mert múltkor náthásabb volt, akkor meg mehetett. Mindegy, persze itthon marad, csak ő meg menni szeretne, mert a reggeli köhögésen kívül semmi baja nincs.
Timi ügyes volt, bár nem nyitotta nagyra a száját csak úgy magától, de azért kapott matricát. A tüdeje tiszta, csak náthás, de a doktornéni tanácsára itthon marad a héten. Bár ezen meglepődtem, mert múltkor náthásabb volt, akkor meg mehetett. Mindegy, persze itthon marad, csak ő meg menni szeretne, mert a reggeli köhögésen kívül semmi baja nincs.
2012. október 1., hétfő
Köhögős reggel
Timi köhögése ma reggelre úgy felerősödött, hogy inkább nem vittem oviba. Aztán mostanra egész jól elmúlt, csak néha köhög, de délután azért elmegyünk a doktor nénihez.
2012. szeptember 27., csütörtök
Apa az oviban
Ma Apa orvoshoz ment, így nem ment dolgozni. Reggel emiatt a szokásostól eltérően autóval mentünk oviba és csak ketten Timivel, mert Marci apázott addig. Egész gyorsan megjártam így, nem volt negyed óra.
Timi nagyon csinosan ment, kis szoknyában, meg is dícsérte Éva néni délután.
Meg azt is mondta, hogy Timi olyan kis finom lányka, pont, ahogy leírtam a jellemzésben, amit be kellett adni.
Apa délelőtt megjárta a váci orvost, így együtt mehettünk Timiért. Apa és Marci odaálltak az ovifolyosón, ahol én szoktam, én meg hátrébb, kíváncsi voltam, mit szól Timi. Az óvó nénik szóltak Timinek, hogy itt vagyunk, Timi ki is szaladt, majd megdöbbenve megállt. Aztán egy másodperc múlva engem is meglátott, akkor elmosolyodott, de látszott, hogy nagyon meglepődött, hogy Apa mit keres itt :)
Ma Apa nem dolgozott, holnap meg Timi nem fog, mert oviszünet lesz. Az óvó nénik kirándulni mennek. Mi meg játszóterezést tervezünk, meg halasboltot. Aztán lehet, hogy a gyógyszertárban beszerzünk egy nejlon lepedőt és megpróbálhatja Timi a bugyiban alvás.
Timi nagyon csinosan ment, kis szoknyában, meg is dícsérte Éva néni délután.
Meg azt is mondta, hogy Timi olyan kis finom lányka, pont, ahogy leírtam a jellemzésben, amit be kellett adni.
Apa délelőtt megjárta a váci orvost, így együtt mehettünk Timiért. Apa és Marci odaálltak az ovifolyosón, ahol én szoktam, én meg hátrébb, kíváncsi voltam, mit szól Timi. Az óvó nénik szóltak Timinek, hogy itt vagyunk, Timi ki is szaladt, majd megdöbbenve megállt. Aztán egy másodperc múlva engem is meglátott, akkor elmosolyodott, de látszott, hogy nagyon meglepődött, hogy Apa mit keres itt :)
Ma Apa nem dolgozott, holnap meg Timi nem fog, mert oviszünet lesz. Az óvó nénik kirándulni mennek. Mi meg játszóterezést tervezünk, meg halasboltot. Aztán lehet, hogy a gyógyszertárban beszerzünk egy nejlon lepedőt és megpróbálhatja Timi a bugyiban alvás.
2012. szeptember 25., kedd
Babamama klub
Kettesben voltunk ismét Marcival a baba-mama klubban. Még Ildikó (a szervező védőnő) is furcsállotta, hogy ketten megyünk, azt mondta, hogy még nem szokta meg, várja, hogy még Timi is bejöjjön az ajtón.
Nekem az a fura, hogy most már a gyerekek Marci korúak (vagy ha idősebbek is, akkor Marci méretűek :P ).
Már nagyon önállóan játszik Marci, jön-megy, pakolászik, játszik, néha megkeres.
Ő még a büfé finomságait is megkóstolja, a mostani avokádós-fokhagymás krémből is evett vagy 2 szeletet :)
A klubból rögtön mentünk Timiért, aki már a mosdóban volt. Hazafelé meg Jancsikáékkal sétáltunk, így kb 3/4 óra, mire hazaérünk.
Timi meg Jancsika nagy egyetértésben sétálnak, etetik a kutya barátaikat és gyűjtik a köveket :)
Nekem az a fura, hogy most már a gyerekek Marci korúak (vagy ha idősebbek is, akkor Marci méretűek :P ).
Már nagyon önállóan játszik Marci, jön-megy, pakolászik, játszik, néha megkeres.
Ő még a büfé finomságait is megkóstolja, a mostani avokádós-fokhagymás krémből is evett vagy 2 szeletet :)
A klubból rögtön mentünk Timiért, aki már a mosdóban volt. Hazafelé meg Jancsikáékkal sétáltunk, így kb 3/4 óra, mire hazaérünk.
Timi meg Jancsika nagy egyetértésben sétálnak, etetik a kutya barátaikat és gyűjtik a köveket :)
Reggel
Timi és Marci rászokott mostanában, (tegnap és ma :) ), hogy míg én öltözöm, addig könyvet olvasnak. Timi előveszi valamelyik böngésző könyvet és azt nézegetik. Timi kérdezgeti Marcit, hogy "Hol az óra? Hol a vauvau? Hol a labda", na ezek a slágerek, amiket Marci szeret keresni :) Szerencsére minden oldalon van belőlük.
Ma is szólok neki, hogy Gyertek reggelizni, mire Timi visszaszól, hogy "Anya, most olvasunk, nem megyünk reggelizni! "
Az ovi egyik negatívuma egyébként, hogy Timi újra nagyon féltékeny lett a játékaira. Biztos azért, mert az oviban mindenki mindennel játszhat, így legalább itthon szereti tudni, hogy mi az övé. De így Marcika szinte semmivel nem játszhat hiszti nélkül, mert Timi egyből el akarja venni, akármi is legyen az. Én persze nem engedem, hogy elvegye, ekkor jön a hiszti.
De estefelé már volt javulás, mert a kutyás könyvet nem engedte nézni, majd mégis odavitte Apának, hogy nézzék meg Marcival. Biztos ez is elmúlik hamar.
Marci jól viselte a tegnapi oltást, nem lett tőle semmi baja, nem lázasodott be. Sőt nyűgösebb sem volt tőle.
Ma is szólok neki, hogy Gyertek reggelizni, mire Timi visszaszól, hogy "Anya, most olvasunk, nem megyünk reggelizni! "
Az ovi egyik negatívuma egyébként, hogy Timi újra nagyon féltékeny lett a játékaira. Biztos azért, mert az oviban mindenki mindennel játszhat, így legalább itthon szereti tudni, hogy mi az övé. De így Marcika szinte semmivel nem játszhat hiszti nélkül, mert Timi egyből el akarja venni, akármi is legyen az. Én persze nem engedem, hogy elvegye, ekkor jön a hiszti.
De estefelé már volt javulás, mert a kutyás könyvet nem engedte nézni, majd mégis odavitte Apának, hogy nézzék meg Marcival. Biztos ez is elmúlik hamar.
Marci jól viselte a tegnapi oltást, nem lett tőle semmi baja, nem lázasodott be. Sőt nyűgösebb sem volt tőle.
2012. szeptember 24., hétfő
Szept. 24. Marci oltás
Timit elviuttük reggel oviba, örömmel ment ma is. Épp duplozni kezdtek a gyerekek az óvó nénivel az összetolt dupla asztalnál, amikor odaértünk. Éva néni hívta Timit, aki adott puszit és ment is játszani. Éva néni megdícsérte, hogy milyen csinos. Kis szoknya volt rajta, meg rózsaszín harisnya és póló. Tényleg kis csinos :)
Aztán Marcival a rendelő felé mentünk, mert most volt esedékes a 15 hós kötelező oltás és a tüdőgyulladás elleni ismétlője. Kicsit sírt mindkettőnél, de hamar megvigasztalódott. Az egyiktől ma lehet láza, a másiktól 8-10 nap múlva.
Megkaptuk a következő oltások receptjeit, az agyhártyagyulladás ellenit és a bárányhimlő ellenit, ezt egy hónap múlva kapja meg.
Aztán Marcival a rendelő felé mentünk, mert most volt esedékes a 15 hós kötelező oltás és a tüdőgyulladás elleni ismétlője. Kicsit sírt mindkettőnél, de hamar megvigasztalódott. Az egyiktől ma lehet láza, a másiktól 8-10 nap múlva.
Megkaptuk a következő oltások receptjeit, az agyhártyagyulladás ellenit és a bárányhimlő ellenit, ezt egy hónap múlva kapja meg.
2012. szeptember 23., vasárnap
Marci szavai
Ez a lista még nem túl nagy, Marci mutogatva és gügyögve is remekül megérteti magát, így nem sieti el a beszédet :) Ő most mással van elfoglalva.
A "szavak " a következők:
A "szavak " a következők:
- óóó - óra
- Lab vagy néha ba - labda
- Lám - lámpa
- de - de
- vává vagy vauvau -kutya (és macska is :P)
- bam- harangozáskor mondja
- bö - minden és mindenki más
Marci a jótestvér
Tegnap este Timi kidőlt 8kor. Marci még vígan játszott, egáltalán nem
volt álmos, Apa számítógépezett. Mondtam 9 körül, hogy én is lefekszem, elfáradtam, majd jönnek. Egyszer Marci besétált, felkéredzkedett az ágyra két almaszelettel a kezében. Odaült mellém és mutogatott az alvó Timire, hogy az egyik almát neki hozta :)
Szept. 22. Mamiék látogatása
Jutka Mami és Papi villámlátogatáson volt nálunk tegnap. Ágyat és fagyasztóládát, varrógépet hoztak fel nekünk a kisbusszal, de sietniük is kellett haza, így csak kb 2 órát voltak itt.
Már az utcán vártuk őket, mert előtte telefonon megtudtuk, hogy mindjárt érnek. Timi lelkes integetéssel várta őket, Marci meg sikongatott. Aztán Marci elkezdett sírni, amikor továbbmentek, hogy megforduljanak, azt hitte, elmennek.
A fiúk bevitték az ágyat a kis szobába, a fagyasztót meg a pincébe.
Addig a gyerekek Mamival játszottak. Körbemutattuk a kertet is, bár már sok néznivaló nincs benne, minden kiszáradt, csak pár tök, meg cukkini maradt.
Timinek közben eljött a délutáni mélypontja, amikor semmihez sincs kedve, csak főleg hisztizni. De most megúsztuk egy kis duzzogással. Aztán azért visszajött a jókedve is, így már vidáman törtük a mogyorót.
Este 8 körülre már úgy elfáradt Timi, hogy odadőlt a lábamhoz és a földön fekve elaludt. Ilyen még nem is fordult elő vele. ŐT lefektettem, majd még Marcival még játszottunk, mert ő viszont egyáltalán nem volt fáradt, pedig az egész napi alvása 1-fél 3ig tartott. Nem is ébredt későn, mégis volt vagy fél 11, mire elaludt. Előtte már egy órát az ágyban feküdtünk, így sikerült eddigre elaludnia. Nem volt níűgös, épp csak nem volt álmos, az ágyban is eéjátszogatott, a lábát lóbálta, nézegette.
Már az utcán vártuk őket, mert előtte telefonon megtudtuk, hogy mindjárt érnek. Timi lelkes integetéssel várta őket, Marci meg sikongatott. Aztán Marci elkezdett sírni, amikor továbbmentek, hogy megforduljanak, azt hitte, elmennek.
A fiúk bevitték az ágyat a kis szobába, a fagyasztót meg a pincébe.
Addig a gyerekek Mamival játszottak. Körbemutattuk a kertet is, bár már sok néznivaló nincs benne, minden kiszáradt, csak pár tök, meg cukkini maradt.
Timinek közben eljött a délutáni mélypontja, amikor semmihez sincs kedve, csak főleg hisztizni. De most megúsztuk egy kis duzzogással. Aztán azért visszajött a jókedve is, így már vidáman törtük a mogyorót.
Este 8 körülre már úgy elfáradt Timi, hogy odadőlt a lábamhoz és a földön fekve elaludt. Ilyen még nem is fordult elő vele. ŐT lefektettem, majd még Marcival még játszottunk, mert ő viszont egyáltalán nem volt fáradt, pedig az egész napi alvása 1-fél 3ig tartott. Nem is ébredt későn, mégis volt vagy fél 11, mire elaludt. Előtte már egy órát az ágyban feküdtünk, így sikerült eddigre elaludnia. Nem volt níűgös, épp csak nem volt álmos, az ágyban is eéjátszogatott, a lábát lóbálta, nézegette.
Szept 21. Szüreti mulatság az oviban
Az ovi nem hagy bennünket unatkozni, már rögtön szüreti mulatsággal kezdtük az évet.
Ez ilyen jótékonysági rendezvény, a fő cél, hogy pénzt gyűjtsenek az ovinak, meg a csoportoknak, mert csak így lesznek új játékok, meg így tudnak felújítani.
Délelőtt a gyerekek már készülődtek, vittünk be szőlőt és azt szemezték, beszélgettek róla. Kint az udvaron meg már felállították az igazi darálót és sutut, ezen egy bácsi segítségével ledarláták a szőlőt. Minden gyerek darálhatott, legalábbis gondolom, mert Timi azt mesélte, hogy ő is darálta a szőlőt. Ezután lepréseltéka sutun és Timike szavaival élve megiszogatták a mustot.
Még ugyanezen a délelőttön a zeneiskolából jöttek hozzájuk gitárosok és egy dobos és a tornateremben rendeztek műsort. Timi szerint két gitáros bácsi volt meg egy dobos és mellettük még egy néni, aki énekelt is (lehet,hogy ő is gitározott).
Ők meg táncoltak. Ezt az óvó néni is mondta, hogy nagy táncolás volt :)
Éva néni emellett még megjegyezte, hogy úgy szereti, ahogy Timi beszél :)
Délután jöttünk vissza együtt az oviba a mulatságra. Fél 4kor kezdődött, ekkor volt egy kis műsor, a nagycsoportosok léptek fel, utána meg az óvónénik táncoltak, énekeltek.
Mi még ezt nem láttuk, mert Apával akartunk jönni, így megvártuk míg hazaér. Kb 5 körül értünk oda.
Akkor más sok szülő és gyerek volt ott, tele volt az ovi udvar betonos része. Vittünk palacsintát, ezt átadtuk, majd körülnéztünk. Volt trambulin, zsákbamacska, sok palacsinta, süti, muffin, arcfestés. Ezeket jutányos áron árulták, fogyott is villámgyorsan, még jó, hogy nagyon sokat hoztak a szülők.
Meg persze ott volt az ovi játszótere, mi főleg itt voltunk. Timi és Marci nagyon élvezte a sok játékot. Megmutattuk Apának Timiék udvarát is és Marcika főzött kicsit a kisházban.
A csoportszobába is bekukkantott Apa, meg a mosdóba is.
Közben elindult az élőzene, Édua óvó néni zenekara zenélt, ő meg énekelt.
Az arcfestésnél jól eltaláltuk az időpontot, Timinek festették ki utoljára, így nem kellett várnia már. Cica lett.
AZtán 7 előtt a gyerekek már elég fáradtak voltak, hazajöttünk.
Ez ilyen jótékonysági rendezvény, a fő cél, hogy pénzt gyűjtsenek az ovinak, meg a csoportoknak, mert csak így lesznek új játékok, meg így tudnak felújítani.
Délelőtt a gyerekek már készülődtek, vittünk be szőlőt és azt szemezték, beszélgettek róla. Kint az udvaron meg már felállították az igazi darálót és sutut, ezen egy bácsi segítségével ledarláták a szőlőt. Minden gyerek darálhatott, legalábbis gondolom, mert Timi azt mesélte, hogy ő is darálta a szőlőt. Ezután lepréseltéka sutun és Timike szavaival élve megiszogatták a mustot.
Még ugyanezen a délelőttön a zeneiskolából jöttek hozzájuk gitárosok és egy dobos és a tornateremben rendeztek műsort. Timi szerint két gitáros bácsi volt meg egy dobos és mellettük még egy néni, aki énekelt is (lehet,hogy ő is gitározott).
Ők meg táncoltak. Ezt az óvó néni is mondta, hogy nagy táncolás volt :)
Éva néni emellett még megjegyezte, hogy úgy szereti, ahogy Timi beszél :)
Délután jöttünk vissza együtt az oviba a mulatságra. Fél 4kor kezdődött, ekkor volt egy kis műsor, a nagycsoportosok léptek fel, utána meg az óvónénik táncoltak, énekeltek.
Mi még ezt nem láttuk, mert Apával akartunk jönni, így megvártuk míg hazaér. Kb 5 körül értünk oda.
Akkor más sok szülő és gyerek volt ott, tele volt az ovi udvar betonos része. Vittünk palacsintát, ezt átadtuk, majd körülnéztünk. Volt trambulin, zsákbamacska, sok palacsinta, süti, muffin, arcfestés. Ezeket jutányos áron árulták, fogyott is villámgyorsan, még jó, hogy nagyon sokat hoztak a szülők.
Meg persze ott volt az ovi játszótere, mi főleg itt voltunk. Timi és Marci nagyon élvezte a sok játékot. Megmutattuk Apának Timiék udvarát is és Marcika főzött kicsit a kisházban.
A csoportszobába is bekukkantott Apa, meg a mosdóba is.
Közben elindult az élőzene, Édua óvó néni zenekara zenélt, ő meg énekelt.
Az arcfestésnél jól eltaláltuk az időpontot, Timinek festették ki utoljára, így nem kellett várnia már. Cica lett.
AZtán 7 előtt a gyerekek már elég fáradtak voltak, hazajöttünk.
2012. szeptember 20., csütörtök
Mamázás után újra ovi
Ma reggel már a mamás napok után újra ovi a program és hogy kedvünk is legyen, esett az eső. Timinek ennek ellenére volt kedve, többször is siettetett, hogy menjünk már oviba. Macinak viszont semmihez nem volt kedve, csak a kezemben lenni. Elég nyűgösen indult nála a nap, lehet, hogy jön a következő őrlőfoga vagy fáj a torka (bár nem köhög és az orra sem folyik).
Az eső ellen jól beöltöztünk, ez vagy 15 percig tartott. Kabát, esőkabát, sapka, stb. Nem esett olyan vészesen, így a fő kihívás a tócsák kerülgetése volt a földes útszakaszokon. Timi ott azért megkérdezte, hogy miért kell oviba mennie. De nem sírósan, csak tárgyilagosan. Mondtam, hogy azért, mert ott olyan jót lehet játszani.
Vittünk sok gesztenyét, amit szombaton gyűjtöttünk a Margit szigeten, azt vitte be az óvó nénivel. Adott puszit és jókedvűen ment be.
Az eső ellen jól beöltöztünk, ez vagy 15 percig tartott. Kabát, esőkabát, sapka, stb. Nem esett olyan vészesen, így a fő kihívás a tócsák kerülgetése volt a földes útszakaszokon. Timi ott azért megkérdezte, hogy miért kell oviba mennie. De nem sírósan, csak tárgyilagosan. Mondtam, hogy azért, mert ott olyan jót lehet játszani.
Vittünk sok gesztenyét, amit szombaton gyűjtöttünk a Margit szigeten, azt vitte be az óvó nénivel. Adott puszit és jókedvűen ment be.
Mamázás hétköznap
A hét elején Félegyházán voltunk. Már régen voltunk így, ez abból látszik, hogy akkor még Marci a hordozójában volt, most meg már a nagy ülésben. Így el is foglalják ketten a skoda hátsó ülését.
Most azt próbáltuk ki, hogy milyen ha a fülkés gyorsvonati részen utazunk. Az 8 személyes és messzebb vannak az ülések, többhely van mászkálni, mint az intercity részen. Meg nem is tud olyan messzire elmenni Marcika, aki most már folyton mászkálni akar. Végülis jó volt így, elvoltak jól. Se oda se vissza nem volt tömeg, egy ember ült velünk egy darabig, utána meg a miénk volt a kupé.
Hétfőn először az ajtót nyitogatta Marci, de ez annyira nem volt jó ötlet, mert amikor már Timi is be akart szállni, akkor csak veszekedés volt, így becsuktam. Vittem plüssöket, könyvet, így Timi is eljátszott, meg Marci is. Timi néha egész hosszan elpakolgatta az állatokat és beszélt hozzájuk.
Azért szórakoztatni is kell őket, meg játszatni, hogy ne unják nagyon. Aztán odafelé Marci elaludt félúton, így nyugi volt :)
Visszafelé meg Margit mama elkísért a nyugatiig, mert délután már nagyon nyűgösek a gyerekek és úgy nehéz a kettővel. El is aludtak mindketten Cegléd felé. A nyugatiban nem is tudtuk őket felébreszteni, így Mama fogta Marcit, én Timit, meg mellette vittük a csomagokat és úgy indultunk a másik vonathoz. Aztán az egyik vonat dudált és felébredtek.
Persze Timinek nem akkor kellett pisilni, amikor ott volt Mama is és vigyázott Marcira, hanem a fóti vonaton. Így kicsit nehezebb volt, de megoldottuk.
Félegyházán volt aztán műhelyezés Tatával, meg gokártozás, homokozás. Jutka mamival meg sétálni mentünk, meg játszótérre. Este ügyesen elaludtak, fáradtak voltak.
Szerda reggel a főprogram a macskaetetés volt. Marci bolyongott a szobák és a konyha között, ezért Mami a kezébe adott egy felvágott darabot. Egy ideig hurcolászta, majd a macskának adta, aki ügyesen kiette a kezéből. Marci ezután mutogatott a konyha felé és úgy dünnyögött, mint amikor siettet. Mami nnem értette még a dolgot, ezért Marci kézen fogta és húzta a konyha felé, majd az asztalra mutogatott, ahol a többi felvágott volt. Miután még kapott egy darabot, örömmel szaladt vissza a macskához és nyújtotta neki. Persze Timi is vitte rögtön, addig etették, míg el nem fogyott a felvágott.
Most azt próbáltuk ki, hogy milyen ha a fülkés gyorsvonati részen utazunk. Az 8 személyes és messzebb vannak az ülések, többhely van mászkálni, mint az intercity részen. Meg nem is tud olyan messzire elmenni Marcika, aki most már folyton mászkálni akar. Végülis jó volt így, elvoltak jól. Se oda se vissza nem volt tömeg, egy ember ült velünk egy darabig, utána meg a miénk volt a kupé.
Hétfőn először az ajtót nyitogatta Marci, de ez annyira nem volt jó ötlet, mert amikor már Timi is be akart szállni, akkor csak veszekedés volt, így becsuktam. Vittem plüssöket, könyvet, így Timi is eljátszott, meg Marci is. Timi néha egész hosszan elpakolgatta az állatokat és beszélt hozzájuk.
Azért szórakoztatni is kell őket, meg játszatni, hogy ne unják nagyon. Aztán odafelé Marci elaludt félúton, így nyugi volt :)
Visszafelé meg Margit mama elkísért a nyugatiig, mert délután már nagyon nyűgösek a gyerekek és úgy nehéz a kettővel. El is aludtak mindketten Cegléd felé. A nyugatiban nem is tudtuk őket felébreszteni, így Mama fogta Marcit, én Timit, meg mellette vittük a csomagokat és úgy indultunk a másik vonathoz. Aztán az egyik vonat dudált és felébredtek.
Persze Timinek nem akkor kellett pisilni, amikor ott volt Mama is és vigyázott Marcira, hanem a fóti vonaton. Így kicsit nehezebb volt, de megoldottuk.
Félegyházán volt aztán műhelyezés Tatával, meg gokártozás, homokozás. Jutka mamival meg sétálni mentünk, meg játszótérre. Este ügyesen elaludtak, fáradtak voltak.
Szerda reggel a főprogram a macskaetetés volt. Marci bolyongott a szobák és a konyha között, ezért Mami a kezébe adott egy felvágott darabot. Egy ideig hurcolászta, majd a macskának adta, aki ügyesen kiette a kezéből. Marci ezután mutogatott a konyha felé és úgy dünnyögött, mint amikor siettet. Mami nnem értette még a dolgot, ezért Marci kézen fogta és húzta a konyha felé, majd az asztalra mutogatott, ahol a többi felvágott volt. Miután még kapott egy darabot, örömmel szaladt vissza a macskához és nyújtotta neki. Persze Timi is vitte rögtön, addig etették, míg el nem fogyott a felvágott.
2012. szeptember 14., péntek
Szept 14.
A tegnapi ovinap is jól sikerült Timinek, mosolyogva szaladt hozzám délben. Az óvó nénik újságolták, hogy már kétszer is kért az ebédből. Valami rizses máspdik volt és gyümölcsleves.
Nagy babakocsival mentünk, mert szakadt az eső és Marci meg aludt, így beletettem az esővédős babakocsiba és toltam. Már hazafelé jöttünk, mikor felébredt.
Viszont kinőtték a babakocsit, Timi már egyáltalán nem fér el, a lábát nem tudja feltenni a lábtartóra, mert lelóg, Marci meg ülve nem fér el a naptető alatt. Timi nem is sokat ült benne, inkább sétált a kis esernyőjével.
Tegnap volt a csoport szülői értekezlete. Több, mint 2 órát tartott, elég sok mindenről szó volt. Addig Apa volt itthon a gyerekekkel és kölcsönösen elfáradtak. Mire hazaértem, addigra aludt mindkét gyerek (ez háromnegyed 7kor volt). Illetve Marci épp ébredt, de egy kis szopizás után még aludt egy fél órát.
Timit már nem is ébresztettük fel, csak éjjeli pelust adtam rá.
MArcival még főztün egyet, aztán 9 körül lefeküdtünk. Akkor ébredt Timike is, de nem akart felkelni, eljátszottak az ágyban Marcival egy fél órát (a cseresznyemag párnákat dobálták), aztán újra elaludtak.
Reggel emiatt Timi már 6kor kipihenten ébredt, majd feküdt, felkelt, visszafeküdt és végül a szokásos 7-kor keltünk.
Jókedvűen indult a nap, oviba is menni akart, már öltözés után azért sírt, hogy menjünk már az oviba, nem is akar reggelizni. Azért evett egy keveset.
Csak 13 fok van, ezért előszedtem a vékony kabátokat, őszi sapkákat. Marci csak 5-szörre hagyta magán a sapkát, de utána már nem vette le.
Az eső már nem esett, így mehettünk biciklivel.
Amikor odaértünk, akkor azért mondta Timi, hogy nem akar menni, de nem sírt, csak mondta. Ezt akkor mondta, mikor még a bicikliből vettem ki. Utána már nem.
Bent aztán mondtuk Éva néninek, hogy jövő hét elején mamákhoz megyünk, mondja le az ebédet.
Timi puszit adott és ment is be. Most integetni is elfelejtett, biztos látott valami érdekeset :)
Nagy babakocsival mentünk, mert szakadt az eső és Marci meg aludt, így beletettem az esővédős babakocsiba és toltam. Már hazafelé jöttünk, mikor felébredt.
Viszont kinőtték a babakocsit, Timi már egyáltalán nem fér el, a lábát nem tudja feltenni a lábtartóra, mert lelóg, Marci meg ülve nem fér el a naptető alatt. Timi nem is sokat ült benne, inkább sétált a kis esernyőjével.
Tegnap volt a csoport szülői értekezlete. Több, mint 2 órát tartott, elég sok mindenről szó volt. Addig Apa volt itthon a gyerekekkel és kölcsönösen elfáradtak. Mire hazaértem, addigra aludt mindkét gyerek (ez háromnegyed 7kor volt). Illetve Marci épp ébredt, de egy kis szopizás után még aludt egy fél órát.
Timit már nem is ébresztettük fel, csak éjjeli pelust adtam rá.
MArcival még főztün egyet, aztán 9 körül lefeküdtünk. Akkor ébredt Timike is, de nem akart felkelni, eljátszottak az ágyban Marcival egy fél órát (a cseresznyemag párnákat dobálták), aztán újra elaludtak.
Reggel emiatt Timi már 6kor kipihenten ébredt, majd feküdt, felkelt, visszafeküdt és végül a szokásos 7-kor keltünk.
Jókedvűen indult a nap, oviba is menni akart, már öltözés után azért sírt, hogy menjünk már az oviba, nem is akar reggelizni. Azért evett egy keveset.
Csak 13 fok van, ezért előszedtem a vékony kabátokat, őszi sapkákat. Marci csak 5-szörre hagyta magán a sapkát, de utána már nem vette le.
Az eső már nem esett, így mehettünk biciklivel.
Amikor odaértünk, akkor azért mondta Timi, hogy nem akar menni, de nem sírt, csak mondta. Ezt akkor mondta, mikor még a bicikliből vettem ki. Utána már nem.
Bent aztán mondtuk Éva néninek, hogy jövő hét elején mamákhoz megyünk, mondja le az ebédet.
Timi puszit adott és ment is be. Most integetni is elfelejtett, biztos látott valami érdekeset :)
2012. szeptember 13., csütörtök
Szept 13. jó reggeli indulás
7. napja jár Timi oviba egyedül és ma először reggel is azt mondta, hogy szeret oviba járni és menni akar :)))
Bízom benne, hogy ezzel túl is vagyunk a fő beszokáson és nem lesz nagy visszaesés már. (itt nem a halk kis nem akarok oviba menni próbálkozásokra gondolok, hanem inkább nagy sírásokra és kapaszkodásra)
Emiatt a jó reggeli indulás miatt a kísértést is el kellett hessegetnem, hogy a hidegfront hozta esőbe ne induljunk el. Így muszáj volt oviba menni.
Elővettem hát az esőkabátokat, meg Timi előkereste az esernyőjét és nekiindultunk. Timi nem ázott, a kabát és az esernyő alatt. Egy idő után Marci is hagyta, hogy feltegyem a sapkáját és a kapucniját, de szegénykémnek a menetszél a szemébe fújta a vizet. Egy percig tiltakozott, de utána csak félálomban dünnyögött. Szerencsére azért nem szakadt nagyon, de ezt már azért esőnek lehet nevezni. Nekem kabátom volt, a kapucnit is lefújta a menetszél, így talán én áztam legjobban, főleg a nadrágom. De már a fejemben benne van a biciklis esőfelszerelés terve.
Aztán az ovihoz érve több gyerek sírása hallatszott ki. Az egyik kislány, Luca (ő még csak most lesz szeptember végén 3 éves) az elején jól indult, de ezen a héten már sokat sírt. Ekkor Timike megkérdezte, hogy eyedül kell itt maradnia? Mondtam, hogy igen. De aztán annyira nem kérdezgette, el voltunk foglalva a vetkőzéssel és azzal, hogy vigyen be almát és szilvát, amit hozunk magunkkal. Puszit adtam és mondtam, hogy integessen.
Integetett is, a daduska néni öléből. Úgy látom a daduska néni nagyon megszerette Timikét (vagy minden gyerekkel ilyen kedves). Egész addig integetett, míg ki nem mentünk a kapun.
Bízom benne, hogy ezzel túl is vagyunk a fő beszokáson és nem lesz nagy visszaesés már. (itt nem a halk kis nem akarok oviba menni próbálkozásokra gondolok, hanem inkább nagy sírásokra és kapaszkodásra)
Emiatt a jó reggeli indulás miatt a kísértést is el kellett hessegetnem, hogy a hidegfront hozta esőbe ne induljunk el. Így muszáj volt oviba menni.
Elővettem hát az esőkabátokat, meg Timi előkereste az esernyőjét és nekiindultunk. Timi nem ázott, a kabát és az esernyő alatt. Egy idő után Marci is hagyta, hogy feltegyem a sapkáját és a kapucniját, de szegénykémnek a menetszél a szemébe fújta a vizet. Egy percig tiltakozott, de utána csak félálomban dünnyögött. Szerencsére azért nem szakadt nagyon, de ezt már azért esőnek lehet nevezni. Nekem kabátom volt, a kapucnit is lefújta a menetszél, így talán én áztam legjobban, főleg a nadrágom. De már a fejemben benne van a biciklis esőfelszerelés terve.
Aztán az ovihoz érve több gyerek sírása hallatszott ki. Az egyik kislány, Luca (ő még csak most lesz szeptember végén 3 éves) az elején jól indult, de ezen a héten már sokat sírt. Ekkor Timike megkérdezte, hogy eyedül kell itt maradnia? Mondtam, hogy igen. De aztán annyira nem kérdezgette, el voltunk foglalva a vetkőzéssel és azzal, hogy vigyen be almát és szilvát, amit hozunk magunkkal. Puszit adtam és mondtam, hogy integessen.
Integetett is, a daduska néni öléből. Úgy látom a daduska néni nagyon megszerette Timikét (vagy minden gyerekkel ilyen kedves). Egész addig integetett, míg ki nem mentünk a kapun.
Most van holnap
A két óvó néni és a dadus is lelkendezve mondták el egyenként, hogy Timi végre evett az oviban és leült a többi gyerek közé :) Eddig mindig azt mondta neki, hogy majd holnap.
Ehhez egy kis krumpli és fasírt kellett, az már elég csábító volt, hogy leüljön.
Az előtte lévő paradicsomleves az még nem volt elég guszta, de a fasírtból az óvó néni adott egy falatot és ez úgy ízlett Timinek, hogy leült és megette.
Aztán pesze Timi is mondta, hogy "Ettem az oviban".
AMikor már kimentünk és beültettem a bicikliülésbe, akkor újra mondta, hogy "Most már ettem az oviban", elgondolkodott és hozzátette "Most holnap van" :)))
Ehhez egy kis krumpli és fasírt kellett, az már elég csábító volt, hogy leüljön.
Az előtte lévő paradicsomleves az még nem volt elég guszta, de a fasírtból az óvó néni adott egy falatot és ez úgy ízlett Timinek, hogy leült és megette.
Aztán pesze Timi is mondta, hogy "Ettem az oviban".
AMikor már kimentünk és beültettem a bicikliülésbe, akkor újra mondta, hogy "Most már ettem az oviban", elgondolkodott és hozzátette "Most holnap van" :)))
2012. szeptember 12., szerda
Marci puszi
Marcika tud puszit adni. Érdemes is kérni, mert olyan aranyos, ahogy adja. :) Odateszi a száját az arcunkhoz és közben olyan kis szégyenlősen, aranyosan mosolyog.
Tegnap este Timi hamarabb elaludt, Marci meg még nagyon virgonc volt, mászkált az ágyon. Mondtam neki, hogy adjon puszit Timinek, aki már ott aludt az ágyában. Marci arrafelé hajolt és cuppantott egyet :))
Apa este próbálta altatni Marcit a nappaliban, de MArci túl éber volt. Így letette és újságot kezdett olvasni. Marci megállt előtte és lehajolt, hogy a lehajlott fejű Apa szemébe tudjon nézni. Apa ezt meglátta és felnézett, ezen Marci nagyot nevetett és elkezdte ezt játszani. Felegyenessedett, majd lehajolt Apa arcába nézni és felnevetett. :)
Tegnap este Timi hamarabb elaludt, Marci meg még nagyon virgonc volt, mászkált az ágyon. Mondtam neki, hogy adjon puszit Timinek, aki már ott aludt az ágyában. Marci arrafelé hajolt és cuppantott egyet :))
Apa este próbálta altatni Marcit a nappaliban, de MArci túl éber volt. Így letette és újságot kezdett olvasni. Marci megállt előtte és lehajolt, hogy a lehajlott fejű Apa szemébe tudjon nézni. Apa ezt meglátta és felnézett, ezen Marci nagyot nevetett és elkezdte ezt játszani. Felegyenessedett, majd lehajolt Apa arcába nézni és felnevetett. :)
Szept 11-12
Timinek egyre jobban megy az ovi. Délután nagyon vidám és szereti az ovit.
Reggelente azért van még tiltakozás, mondogatja, hogy nem akar oviba menni, kicsit sír is. Akkor sajnálom, de tudom, hogy aztán meg olyan jól érzi magát.
Igazából nem tiltakozik erősen, inkább csak próbálkozik. De közben együttműködő, választ játékot, amit visz, meg öltözik, veszi a cipőjét, jön a biciklihez.
Aztán a bicikliúton sok érdekeset lát, akkor el is felejti, hogy hova megyünk, megnézzük a markolót, meg a kutyákat. Épp van egy építkezés útközben.
De aztán odaérünk az ovihoz és ott már megint mondogatja, hogy nem akar menni és lebigyeszti a száját.
Viszont ma is, ahogy cipőcsere után adtam puszit, utána ő is adott és már fogta is Éva néni kezét és ment be vele. Aztán még láttam, hogy Éva néni felveszi, ez már jó jel, hogy engedi magát dajkálni, ezek szerint már megszerette az óvó nénit.
Aztán Éva néni utánam szólt, hogy Timi az ablakból fog integetni. Tényleg integetett, dobott puszikat és utána kibújt a függöny mögül és ment játszani :) Úgy örülök, hogy ilyen gyorsan megvigasztalódik. Nagyon remélem, hogy ezek a reggeli pityergések lesznek összesen a sírós részek és ennél már rosszabb nem lesz.
És tegnap már leült az asztalhoz ebédnél és evett egy virslit és egy szelet kenyeret. Azért nem volt olyan egyszerű, mert az egyik ágyon üldögélt, amikor kérdezte az óvó néni, hogy enne-e virslit (biztos főzelékhez volt). Azt kért, de mondta az óvó néni, hogy az ágyon nem lehet enni, így végül odaült az asztalhoz.
Reggelente azért van még tiltakozás, mondogatja, hogy nem akar oviba menni, kicsit sír is. Akkor sajnálom, de tudom, hogy aztán meg olyan jól érzi magát.
Igazából nem tiltakozik erősen, inkább csak próbálkozik. De közben együttműködő, választ játékot, amit visz, meg öltözik, veszi a cipőjét, jön a biciklihez.
Aztán a bicikliúton sok érdekeset lát, akkor el is felejti, hogy hova megyünk, megnézzük a markolót, meg a kutyákat. Épp van egy építkezés útközben.
De aztán odaérünk az ovihoz és ott már megint mondogatja, hogy nem akar menni és lebigyeszti a száját.
Viszont ma is, ahogy cipőcsere után adtam puszit, utána ő is adott és már fogta is Éva néni kezét és ment be vele. Aztán még láttam, hogy Éva néni felveszi, ez már jó jel, hogy engedi magát dajkálni, ezek szerint már megszerette az óvó nénit.
Aztán Éva néni utánam szólt, hogy Timi az ablakból fog integetni. Tényleg integetett, dobott puszikat és utána kibújt a függöny mögül és ment játszani :) Úgy örülök, hogy ilyen gyorsan megvigasztalódik. Nagyon remélem, hogy ezek a reggeli pityergések lesznek összesen a sírós részek és ennél már rosszabb nem lesz.
És tegnap már leült az asztalhoz ebédnél és evett egy virslit és egy szelet kenyeret. Azért nem volt olyan egyszerű, mert az egyik ágyon üldögélt, amikor kérdezte az óvó néni, hogy enne-e virslit (biztos főzelékhez volt). Azt kért, de mondta az óvó néni, hogy az ágyon nem lehet enni, így végül odaült az asztalhoz.
2012. szeptember 10., hétfő
Szept 10 Újabb ovis hét
Kicsit féltem az új héttől, hátha Timinek nem lesz kedve menni és sokat sír.
A reggel sírással is kezdőtött, Timi őrlődik az ovi és köztem. Úgy akar menni, hogy én is menjek. Egyedül nem. Majd megbeszéltük, hogy anyukák nem mehetek, de nem muszáj oviba járni, maradhat itthon. Viszont ekkor meg azért sírt, hogy oviba akar menni. Mondtam is , hogy semmi akadálya, mehetünk is.
Ezután nem is volt sírás, készülődtünk, kiválasztotta a tigrisét, hogy az viszi, reggeliztünk, elbicikliztünk.
Már csak az ovi udvarán mondta,hogy nem akar menni. Viszont ott jöttek a kispajtások, mutattam neki, hogy ott jönnek a gyerekek, így mentünk be. Ráadtam gyorsan a szandált és épp kijött Éva néni, aki mondta,hogy már nagyon vártunk Timike. Adtam puszit, Éva néni megfogta a kezét és bementek. Közben kicsit pityergett, de bement. GOndolom gyorsan megnyugodott.
Utána Marcival gyorsan befizettük az ebédpénzt és jöttünk el.
A reggel sírással is kezdőtött, Timi őrlődik az ovi és köztem. Úgy akar menni, hogy én is menjek. Egyedül nem. Majd megbeszéltük, hogy anyukák nem mehetek, de nem muszáj oviba járni, maradhat itthon. Viszont ekkor meg azért sírt, hogy oviba akar menni. Mondtam is , hogy semmi akadálya, mehetünk is.
Ezután nem is volt sírás, készülődtünk, kiválasztotta a tigrisét, hogy az viszi, reggeliztünk, elbicikliztünk.
Már csak az ovi udvarán mondta,hogy nem akar menni. Viszont ott jöttek a kispajtások, mutattam neki, hogy ott jönnek a gyerekek, így mentünk be. Ráadtam gyorsan a szandált és épp kijött Éva néni, aki mondta,hogy már nagyon vártunk Timike. Adtam puszit, Éva néni megfogta a kezét és bementek. Közben kicsit pityergett, de bement. GOndolom gyorsan megnyugodott.
Utána Marcival gyorsan befizettük az ebédpénzt és jöttünk el.
Marcika játékai
Marci kedvenc játéka most a horgászós játék, ahol a fa kirakók közepén van egy kis mágnes és a kis horgászbottal kell kipecázni a vizi lényeket. Marci olyan ügyesen megtanulta pár alkalom után az, hogy odaegyensúlyozza a kis pecabotot a mágneses kis pont fölé, hogy pár másodperc alatt ki tud pecázni egy halat.
Tegnap nagyon aranyosak voltak Timivel, mikor hazaértünk Félegyházáról. Timi hívta Marcit játszani, berakta neki a halakat és odaadta a pecabotot, majd ott drukkolt Marcinak és megtapsolta, amikor Marci kipecázott egy halat :)
Tegnap nagyon aranyosak voltak Timivel, mikor hazaértünk Félegyházáról. Timi hívta Marcit játszani, berakta neki a halakat és odaadta a pecabotot, majd ott drukkolt Marcinak és megtapsolta, amikor Marci kipecázott egy halat :)
Szept 7. A harmadik ovis nap
Péntekre Timike kissé hevesebb tiltakozásba kezdett az ovi miatt,m ár itthon elkezdte mondogatni, hogy nem akar menni. De mikor mondtam neki, hogy utána bezárják az ovit és nem mehetünk, akkor már akart menni. Azért itthon és az úton végig tiltakozott, bár nem sírt. Ott aztán átöltözés után kezdett volna sírni, de a dadus néni gyors volt és bevitte. Ez ellen tiltakozott kézzel-lábbal, de ahogy becsukta az ajtót a dadus néni, úgy el is halkult és nem hallottam sírni.
Délután mondta is a dadus néni, hogy utánam is akart szólni, hogy már nem is sír Timi.
Délután újra jókedvűen fogadott, épp sütit eszegetett (mivel még csak sütit és gyümölcsöt fogad el az oviban) és szaladt is ki hozzánk. Akkor már azt mondta, mint az előző napokban is, hogy szeret oviba járni.
Reggel vittük a kis duplo zsiráfot, amit viszont bent hagytunk. Akkor jutott eszembe, mikor már a gyerekek a bicikliülésben ültek. Timit kivettem és visszakültem, ő be is ment és keresgette kicsit, meg főleg nézelődött, hogy a gyerekek hogy fekszenek le aludni. Végül nekem is be kellett mennem, mert Timi nem akaródzott kijönni, olyan jól elnézelődött és várta, hogy az óvó néni keresse a zsiráfot. Ez ugyan nem lett meg, de mondta Timi, hogy nem baj, majd megvárja őt.
Már kívülről meg is tanulta a kis vonatozó verset. Ezt akkor mondják, amikor mennek ki az udvarra. Meg kell fogniuk egymás vállát vonatozva és úgy vonulnak ki, közben mondják, hogy
"Megy a vonat, dübörög,
A kereke de zörög,
Állj meg, állj meg Kispajtás,
Itt van már az állomás."
Délután mondta is a dadus néni, hogy utánam is akart szólni, hogy már nem is sír Timi.
Délután újra jókedvűen fogadott, épp sütit eszegetett (mivel még csak sütit és gyümölcsöt fogad el az oviban) és szaladt is ki hozzánk. Akkor már azt mondta, mint az előző napokban is, hogy szeret oviba járni.
Reggel vittük a kis duplo zsiráfot, amit viszont bent hagytunk. Akkor jutott eszembe, mikor már a gyerekek a bicikliülésben ültek. Timit kivettem és visszakültem, ő be is ment és keresgette kicsit, meg főleg nézelődött, hogy a gyerekek hogy fekszenek le aludni. Végül nekem is be kellett mennem, mert Timi nem akaródzott kijönni, olyan jól elnézelődött és várta, hogy az óvó néni keresse a zsiráfot. Ez ugyan nem lett meg, de mondta Timi, hogy nem baj, majd megvárja őt.
Már kívülről meg is tanulta a kis vonatozó verset. Ezt akkor mondják, amikor mennek ki az udvarra. Meg kell fogniuk egymás vállát vonatozva és úgy vonulnak ki, közben mondják, hogy
"Megy a vonat, dübörög,
A kereke de zörög,
Állj meg, állj meg Kispajtás,
Itt van már az állomás."
2012. szeptember 6., csütörtök
Második nap reggele
Ma nem ment olyan simán már az ovi, mint tegnap.
Gondoltam én, h a tegnapi beszaladás azért van, mert nem gondolta, hogy tényleg elmegyek.
Ma reggel akart is menni, meg nem is. Többször mondta, hogy nem akar oviba menni, de mikor mondtam, hogy később már nem lehet menni, mert bezárják a kaput, akkor meg azt mondta, hogy menni akar. Végül vittük a micimackós kockáit, azzal ment.
A szandálját átvettük, az üvegjét kitettük, addig nem is volt gond. De az ajtóban már elpityeredett és mondta, hogy nem akar menni. Végül a dadus néni fogta meg és vitte be. Kintről hallottam, hogy kiabál, hogy anyához akarok menni, de mire beültettem Marcit az ülésébe, addigra abbamaradt. Remélem sikerült lekötniük valamivel.
Csakhogy így szerintem holnap reggel már itthonról sem akar majd elindulni. AKkor nem tudom mit csinálok...
Na, remélem jól telik a napja és lesz kedve holnap is menni.
Szilvi írt közben és jó ötlete, hogy legyen egy kis doboznyi játék kis plüssökkel vagy más kisebb játékkal, amiből reggel választhat és viheti. Az nála is marad és úgy érezheti, hogy kapaszkodhat valami otthoniba.
A másik, emlékszem Tünde csinálta Nórival, hogy délután rajzoltak valamit, amit másnap az óvó néninek vittek, így volt miért elindulni befelé.
Gondoltam én, h a tegnapi beszaladás azért van, mert nem gondolta, hogy tényleg elmegyek.
Ma reggel akart is menni, meg nem is. Többször mondta, hogy nem akar oviba menni, de mikor mondtam, hogy később már nem lehet menni, mert bezárják a kaput, akkor meg azt mondta, hogy menni akar. Végül vittük a micimackós kockáit, azzal ment.
A szandálját átvettük, az üvegjét kitettük, addig nem is volt gond. De az ajtóban már elpityeredett és mondta, hogy nem akar menni. Végül a dadus néni fogta meg és vitte be. Kintről hallottam, hogy kiabál, hogy anyához akarok menni, de mire beültettem Marcit az ülésébe, addigra abbamaradt. Remélem sikerült lekötniük valamivel.
Csakhogy így szerintem holnap reggel már itthonról sem akar majd elindulni. AKkor nem tudom mit csinálok...
Na, remélem jól telik a napja és lesz kedve holnap is menni.
Szilvi írt közben és jó ötlete, hogy legyen egy kis doboznyi játék kis plüssökkel vagy más kisebb játékkal, amiből reggel választhat és viheti. Az nála is marad és úgy érezheti, hogy kapaszkodhat valami otthoniba.
A másik, emlékszem Tünde csinálta Nórival, hogy délután rajzoltak valamit, amit másnap az óvó néninek vittek, így volt miért elindulni befelé.
2012. szeptember 5., szerda
Első nap az oviban
Fél 1 előtt már ott is voltunk Timiért az oviban. A bejárati ajtót fél 1kor nyitják ki, gondolom azért, hogy az előbb érkező anyukák ne menjenek be és a gyerekek ne szaladgáljanak ki a asztal mellől.
Ekkor már épp fogat mostak a gyerkőcök, Timi nem is vett rögtön észre, csak amikor már jött ki a mosdóból.
Amikor meglátott, akkor görbült lefelé a kis szája, szaladt hozzám, de végül nem sírt, csak elég volt felvennem és kicsit ringatnom. Marci addig fogta a lábam és nézte a sok gyerek sürgölődését.
Odajött az óvó néni és mondta, hogy ügyes volt Timike. Néha sírdogált egy kicsit, mondta, hogy hívja az óvó néni telefonon anyát, hogy jöjjön. Az óvó néni megígérte, hogy majd hív, erre meg is nyugodott Timi.
Ebédet nem evett, közben csak nézelődött, de azt mondta óvó néni, hogy az elején ez gyakori.
Már öltözés közben azt mondta Timi, hogy jön holnap is oviba, hazafelé a biciklin meg azt, hogy szeret oviba járni.
Amit mesélt Timi az oviról:
- Lara sírt nagyon az anyukája után.
- Az óvó néni az Ecc-pecc kimehetsz-et énekelte, meg az udvarra kifelé menet egy vonatosat, amit Timi még úgy mond, hogy megy a vonat, dübörög, meg van benne valami kispajtás is.
- Mesélte, hogy nem eszegetett.
- Az óvó nénit Éva néninek és Ica néninek hívják és vele Ica néni játszott. (reggel is úgy láttam, hogy Ica néni feladata volt a sírós gyerekek dajkálása, ahogy mentünk épp 3 gyerek lógott rajta)
Ekkor már épp fogat mostak a gyerkőcök, Timi nem is vett rögtön észre, csak amikor már jött ki a mosdóból.
Amikor meglátott, akkor görbült lefelé a kis szája, szaladt hozzám, de végül nem sírt, csak elég volt felvennem és kicsit ringatnom. Marci addig fogta a lábam és nézte a sok gyerek sürgölődését.
Odajött az óvó néni és mondta, hogy ügyes volt Timike. Néha sírdogált egy kicsit, mondta, hogy hívja az óvó néni telefonon anyát, hogy jöjjön. Az óvó néni megígérte, hogy majd hív, erre meg is nyugodott Timi.
Ebédet nem evett, közben csak nézelődött, de azt mondta óvó néni, hogy az elején ez gyakori.
Már öltözés közben azt mondta Timi, hogy jön holnap is oviba, hazafelé a biciklin meg azt, hogy szeret oviba járni.
Amit mesélt Timi az oviról:
- Lara sírt nagyon az anyukája után.
- Az óvó néni az Ecc-pecc kimehetsz-et énekelte, meg az udvarra kifelé menet egy vonatosat, amit Timi még úgy mond, hogy megy a vonat, dübörög, meg van benne valami kispajtás is.
- Mesélte, hogy nem eszegetett.
- Az óvó nénit Éva néninek és Ica néninek hívják és vele Ica néni játszott. (reggel is úgy láttam, hogy Ica néni feladata volt a sírós gyerekek dajkálása, ahogy mentünk épp 3 gyerek lógott rajta)
Első igazi ovis nap reggele
Timi oviban :))) Fura... Remélem jól érzi magát.
Reggel vidáman kelt és mondta is, hogy oviba akar menni. Mondtam, hogy oké, most mehetünk (tegnap délután is ezt mondogatta, de mondtam, hogy az oviba nem akkor lehet menni, amikor kedvünk szottyan, hanem reggel).
Negyed 8kor keltünk fel, szép nyugodtan öltöztünk, reggeliztünk, így is 8 előtt elkészültünk. Szóval holnap csak negyed 8-ra húzom az órát.
Felpattantunk a biciklire, Timi meg mondta, hogy "Anya száguldozunk, száguldozunk és oda is érünk az oviba." Szóval száguldoztunk és odaértünk.
Szépen felvette a szandálját, én addig kipakoltam az ivóüveget, a váltóruhákat, a fogmosócuccot. Utána pisilt egyet Timi a wc-ben, ide elkísértem, majd odaadtam neki az igazolásait a hétfői és keddi napról és szépen odaadta a dadus néniek. Adtam puszit és mondtam, hogy jövök ebéd után, menjen játszani. El is indult és visszaszólt, hogy ő szeret oviba lenni :)
Ekkor még szerintem nem fogta fel, hogy én mindjárt el is megyek. Remélem nem keresett nagyon, csak úgy, mint múlt héten, hogy megkérdezte az óvó nénit, hogy hol vagyok.
Marcival hazabicikliztünk, ő épp kulcsozik és élvezi, hogy Timi nem veszi el tőle a kulcsot :P
Én meg mindjárt nagy lakásátnézésbe kezdek. A szombaton vett MArci-szandál egyik fele eltűnt. Tegnap reggel óta nem találom.
Már akkor feltúrtam mindent, de nem lett meg. Még délután is kerestük. Ma reggel a kukásautó előtt még a nagykukánkba is beletúrtam, hogy nem dobtuk-e ki a pelusokkal véletlen összefogva. De nem volt ott. (na jó, túl mélyre nem túrtam azért). Szóval most helyiségről-helyiségre átnézem a lehetséges és a nem lehetséges helyeket is.
Reggel vidáman kelt és mondta is, hogy oviba akar menni. Mondtam, hogy oké, most mehetünk (tegnap délután is ezt mondogatta, de mondtam, hogy az oviba nem akkor lehet menni, amikor kedvünk szottyan, hanem reggel).
Negyed 8kor keltünk fel, szép nyugodtan öltöztünk, reggeliztünk, így is 8 előtt elkészültünk. Szóval holnap csak negyed 8-ra húzom az órát.
Felpattantunk a biciklire, Timi meg mondta, hogy "Anya száguldozunk, száguldozunk és oda is érünk az oviba." Szóval száguldoztunk és odaértünk.
Szépen felvette a szandálját, én addig kipakoltam az ivóüveget, a váltóruhákat, a fogmosócuccot. Utána pisilt egyet Timi a wc-ben, ide elkísértem, majd odaadtam neki az igazolásait a hétfői és keddi napról és szépen odaadta a dadus néniek. Adtam puszit és mondtam, hogy jövök ebéd után, menjen játszani. El is indult és visszaszólt, hogy ő szeret oviba lenni :)
Ekkor még szerintem nem fogta fel, hogy én mindjárt el is megyek. Remélem nem keresett nagyon, csak úgy, mint múlt héten, hogy megkérdezte az óvó nénit, hogy hol vagyok.
Marcival hazabicikliztünk, ő épp kulcsozik és élvezi, hogy Timi nem veszi el tőle a kulcsot :P
Én meg mindjárt nagy lakásátnézésbe kezdek. A szombaton vett MArci-szandál egyik fele eltűnt. Tegnap reggel óta nem találom.
Már akkor feltúrtam mindent, de nem lett meg. Még délután is kerestük. Ma reggel a kukásautó előtt még a nagykukánkba is beletúrtam, hogy nem dobtuk-e ki a pelusokkal véletlen összefogva. De nem volt ott. (na jó, túl mélyre nem túrtam azért). Szóval most helyiségről-helyiségre átnézem a lehetséges és a nem lehetséges helyeket is.
2012. szeptember 4., kedd
Marci 9. foga
Pár napja áttört MArci 9. foga, ami a jobb felső 4-es vagyis a kisőrlő. Nem is tűnt fel, hogy jönne foga (nem volt mit erre fogni), aztán csak azt éreztem, amikor rágcsálta az ujjam, hogy van ott valami.
Oviszünet
Mi az ovit rögtön szünettel kezdjük, vagyis betegszabival :) Szombaton Timinek hőemelkedése lett, aztán vasárnaptól köhög, meg folyik az orra. Így nem vittem tegnap oviba, bár a kedve már vasárnap is jó volt.
Délután a doktor néni adott is igazolást, hogy ma már mehet, mert semmi különöset nem lát, ez valami könnyű kis náthavírus volt. (Ezzel a betegséggel el sem vittem volna őket orvoshoz, ha nem kellene most már az ovihoz igazolás, hogy egészséges.)
Marcival mi vasárnap éjjelre betegedtünk meg, én még szenvedtem tegnap is. Marci már jókedvű (és taknyos) volt tegnap is. Az én helyzetemet rontotta, hogy vasárnap éjjel alig aludtam, ma viszont már a tegnapi alvás hatására én is jól vagyok.
Viszont este Timi sokára aludt el, elmúlt már 10 óra, mire sikerült. Pedig fél 9kor lefektettem őket, csak valamiért nem bírt elaludni, nem volt elég álmos. Így a reggel 7 órás kelés kicsit nehezen ment neki, nyűgös is volt, mondta, hogy nem akar oviba menni. Éjjel köhögött is még párszor, ezért nem is erőltettem a dolgot, maradt itthon. Aztán 10 órakor mondta, hogy ő oviba akar menni és nehezen értette meg, hogy ilyenkor már miért nem lehet.
Kárpótlásul elmentünk a játszótérre, ahol egy Kamilla nevű kislánnyal jól érezték magukat. Marci is ment utánuk és játszott velük.
Délután a doktor néni adott is igazolást, hogy ma már mehet, mert semmi különöset nem lát, ez valami könnyű kis náthavírus volt. (Ezzel a betegséggel el sem vittem volna őket orvoshoz, ha nem kellene most már az ovihoz igazolás, hogy egészséges.)
Marcival mi vasárnap éjjelre betegedtünk meg, én még szenvedtem tegnap is. Marci már jókedvű (és taknyos) volt tegnap is. Az én helyzetemet rontotta, hogy vasárnap éjjel alig aludtam, ma viszont már a tegnapi alvás hatására én is jól vagyok.
Viszont este Timi sokára aludt el, elmúlt már 10 óra, mire sikerült. Pedig fél 9kor lefektettem őket, csak valamiért nem bírt elaludni, nem volt elég álmos. Így a reggel 7 órás kelés kicsit nehezen ment neki, nyűgös is volt, mondta, hogy nem akar oviba menni. Éjjel köhögött is még párszor, ezért nem is erőltettem a dolgot, maradt itthon. Aztán 10 órakor mondta, hogy ő oviba akar menni és nehezen értette meg, hogy ilyenkor már miért nem lehet.
Kárpótlásul elmentünk a játszótérre, ahol egy Kamilla nevű kislánnyal jól érezték magukat. Marci is ment utánuk és játszott velük.
2012. augusztus 30., csütörtök
Aug 29, harmadik nap, pár perc egyedül
A beszoktatás 3. napján azt mondták az óvó nénik, hogy az anyukák, apukák menjenek ki csöndben az udvarra. A legtöbb gyerek épp játszott, nem is figyelte, hogy kimegyünk. Egy kislány volt, aki épp az anyukájával játszott, mikor ki kellett menni, ő elkezdett sírni és nagyon sírt is vagy 10 percig. Egy másik kisfiú néha pityeredett el, az óvó nénik elmondása szerint. A többi gyerek nem sírt, Timi sem :) Kb 20 perc lehetett, míg így egyedül voltak bent, aztán készülődtek ki az udvarra. Addigra a sírók is megnyugodtak, a nem sírók pedig ajándékot kaptak, Timi egy kis rókát, amit ha alul megnyomunk, akkor összeesik (az a hagyományos vásári játék), ő választotta (aztán itthon úgy eltette, hogy azóta sem találjuk).
Amikor kijöttek, akkor fogták egymás vállát, így vonatoztak. Közben az óvó nénik énekeltek valami vonatos mondókát, a gyerekek inkább arra koncentráltak, hogy ne engedjék el a másik vállát. Így szépen kisétáltak az udvarra.
Kérdeztem Timit, hogy sírt-e, mondta, hogy nem. Nagyon ügyes volt. Azért látszik, hogy már mind elmúlt 3 éves, ekkor már óvódaérettek és nem ijednek meg rögtön, ha szülőt nem látják.
Mondták is az óvóv nénik, hogy nagyon ügyes kis csoport, ezért hétfőn már ne is maradjunk ott, csak a gyerekek. Remélem hétfőn is jól fog menni.
Ahogy hazafelé mentünk, megvártak bennünket Jancsikáék. Ők a közeli térnél laknak, ovis csoporttársak lettek. Együtt jöttünk hazafelé. A két gyerek a járdán sétált hazafelé. Amikor jött az autó, akkor Jancsika mondta Timinek, hogy megfogom a kezed, mert jön az autó :) Utána néha úgy jöttek, hogy fogták egymás kezét :)
Timi itthon mesélte, hogy kérdezte az óvó nénit, hogy Hol van anya? Az óvó néni meg mondta neki, hogy Anya az udvaron van. Ezzel Timi meg is nyugodott.
Megpróbálom majd lementeni a telefonomról ak épeket, amit csináltam az oviban.
Amikor kijöttek, akkor fogták egymás vállát, így vonatoztak. Közben az óvó nénik énekeltek valami vonatos mondókát, a gyerekek inkább arra koncentráltak, hogy ne engedjék el a másik vállát. Így szépen kisétáltak az udvarra.
Kérdeztem Timit, hogy sírt-e, mondta, hogy nem. Nagyon ügyes volt. Azért látszik, hogy már mind elmúlt 3 éves, ekkor már óvódaérettek és nem ijednek meg rögtön, ha szülőt nem látják.
Mondták is az óvóv nénik, hogy nagyon ügyes kis csoport, ezért hétfőn már ne is maradjunk ott, csak a gyerekek. Remélem hétfőn is jól fog menni.
Ahogy hazafelé mentünk, megvártak bennünket Jancsikáék. Ők a közeli térnél laknak, ovis csoporttársak lettek. Együtt jöttünk hazafelé. A két gyerek a járdán sétált hazafelé. Amikor jött az autó, akkor Jancsika mondta Timinek, hogy megfogom a kezed, mert jön az autó :) Utána néha úgy jöttek, hogy fogták egymás kezét :)
Timi itthon mesélte, hogy kérdezte az óvó nénit, hogy Hol van anya? Az óvó néni meg mondta neki, hogy Anya az udvaron van. Ezzel Timi meg is nyugodott.
Megpróbálom majd lementeni a telefonomról ak épeket, amit csináltam az oviban.
2012. augusztus 28., kedd
Aug 28. Második ovi nap
A második nap is jól sikerült. A gyerekek rápihentek és reggel fél 9kor ébredtek. De így is kényelmesen odaértünk 10-re.
Timi ma új játékokkal ismerkedett, kirakózott, főzött, tologatta a babakocsit, építőkockázott, állatokkal játszott.
Az óvónénik báboztak, a gyerekek meg tátott szájjal nézték.
Az udvaron is sokat szaladgált Timi, bár akkorra már kezdett fáradni.
Timi ma új játékokkal ismerkedett, kirakózott, főzött, tologatta a babakocsit, építőkockázott, állatokkal játszott.
Az óvónénik báboztak, a gyerekek meg tátott szájjal nézték.
Az udvaron is sokat szaladgált Timi, bár akkorra már kezdett fáradni.
2012. augusztus 27., hétfő
Augusztus 27. Timi első napja az oviban
Ma Timi tényleg ovis lett, hisz eltöltötte első két óráját az oviban. Igaz, ma még könnyű volt, mert én is ott voltam Marcival. A beszoktatás első napja volt.
Timi a katica csoportba jár, ami vegyes csoport lenne, mert ezt igyekeznek kialakítani, de gyakorlatilag még kiscsoportnak lehet mondani, mert a 19 gyerekből csak 5, aki már tavaly is oda járt.
Ez a hét a kicsik beszokási hete, 10-12 óráig lehetünk ott együtt, hogy ismerkedjünk az óvó nénikkel, a szobával, az udvarral. Aztán jövő héten attól függően lesz a beszokási rend, hogy mennyire szokták már meg a gyerekek.
Már 10 előtt ott voltunk, mert nem tudtam mennyi ideig tart az út, ha Timi sétál. Kb. 25 percig tart így, de reggelente majd valószínűleg biciklivel megyünk, hogy ne 2 óra hossza legyen csak a 4 út az oviba oda és vissza Marcival.
Bent már egyből látszott, hogy melyik a katica csoport, mert tele van az ajtó katicákkal. Megkerestük Timi napocska jelét az öltöző szekrénykéken (nem is szekrény, inkább polc) és oda tettük az utcai szandált és felvette a benti cipőt (majd bentre is szandált veszünk, az óvó néni szerint az a legpraktikusabb.
Megnéztük a kis mosdót is, 5 kis wc és 5 kis csap van. Timinek nagyon tetszett, ki is próbálta és nagyon örült, hogy ott mindent egyedül tud.
Eddigre megérkeztek sorban a többiek is, ők is a jeleket keresgélték és átöltöztek. Ezután a két óvó néni megmutatta a szobát, ahová persze elsőnek Marci szaladt be és már mutogatta is a falon a nagy katicát és az órákat. Az óvó néni Ica néni és Éva néni rögtön a gyerekek közé mentek és mutogatták, hogy hol mit lehet játszani. Aztán többnyire egyik óvó néni a gyerekkel játszott, a másik a szülők kérdéseire válaszolt.
Timi elég bátor volt a többi gyerekhez képest, ő nélkülem is elment játszani, bábozott az óvó nénivel, babaházasat játszott a többi gyerekkel, rajzolt, babázott. Közben meg sokszor keresett a szemével, néha vissza is szaladt hozzám, meg mondta, hogy üljek ide vagy oda.
A gyerekek közül eddig Lara, Luca, Dorina, Milán és Ákos nevét kérdeztük meg, Jancsikát meg ismertük eddig is.
Amikor a gyerekek már körülnéztek, akkor körbeültünk a kisszékekre és az óvó néni vezetésével kis éneklés és mondókázás volt. Timi is lelkesen énekelte, amit tudott, meg mutogatta, amit látott Éva nénitől.
A csoportszoba elég szép, pár éve újították fel, ablakot cseréltek, meg festettek (bár a fal régi, ezért pereg le néhány helyen). Az egyik falon beépített szekrény és polcrendszer van, de szép fa mintázattal (azt nem néztem meg közelről, hogy fa mintájú bútorlapból vagy valódi fából). Két oldalról vannak ablakok, így nagyon világos. Van parkettás és szőnyeges rész is, külön játék főzőrész, babasarok, bábozósarok. A falon is sok szép kép van, amit többnyire az óvó nénik csináltak. A fűtés konvektoros, tehát télen azért a padló valószínűleg hideg lesz. A kis asztalok és székek elég strapabírónak tűnnek, a felnőtteket is simán elbírják.
Az óvó nénik elég szimpatikusak, Ica néni középkorú, Éva néni nyugdíj előtt áll. Kedvesek, mosolygósak voltak. Olyan igazi óvó nénisek. A daduska nénit csak rövid ideig láttuk, mert ő reggeltől ott volt és pakolászott, takarítgatott, viszont valami lépcsőn rosszul lépett és nagyon megfájdult a lába, meg egyre jobban bedagadt, így mikor oda értünk, érte akkor jöttek és vitték orvoshoz. Egyébként ő Erzsi néni.
Ezután kimentünk az udvarra. Minden csoportnak külön kis udvarrésze van, ami évente változik, a kiscsoportté egy elég zárt kis udvarrész, szinte teljesen körbe van kerítve a falak és kerítés által. Füves és fás, az udvar fele kellemes árnyékban van. Van hinta, csúszda, nagy homokozó, egy nagy faház, ahol kis konyha van, mókuskerék, egy önforgató (olyan, hogy ketten beleülhetnek és a középen lévő kerékkel forgathatják magukat) és egy olyan mérleghinta, ami egy hajlított vaspáron lévő két szék (nehéz leírni, mert ilyet máshol még nem láttam). Gondoltam rá, hogy holnap viszek fényképezőgépet, de Marci mellett nem hiszem, hogy tudnék fotózni. De Éva néni emlegetett valami fényképezőgépet, remélem ő fog fotózni.
Háromnegyed 12 körül jöttünk el, addigra TImi is elfáradt, bár ő nem akart jönni, mondta, hogy még játszik inkább.
Az első nap nagyon tetszett Timinek, mondta, hogy holnap is menjünk :)
Timi a katica csoportba jár, ami vegyes csoport lenne, mert ezt igyekeznek kialakítani, de gyakorlatilag még kiscsoportnak lehet mondani, mert a 19 gyerekből csak 5, aki már tavaly is oda járt.
Ez a hét a kicsik beszokási hete, 10-12 óráig lehetünk ott együtt, hogy ismerkedjünk az óvó nénikkel, a szobával, az udvarral. Aztán jövő héten attól függően lesz a beszokási rend, hogy mennyire szokták már meg a gyerekek.
Már 10 előtt ott voltunk, mert nem tudtam mennyi ideig tart az út, ha Timi sétál. Kb. 25 percig tart így, de reggelente majd valószínűleg biciklivel megyünk, hogy ne 2 óra hossza legyen csak a 4 út az oviba oda és vissza Marcival.
Bent már egyből látszott, hogy melyik a katica csoport, mert tele van az ajtó katicákkal. Megkerestük Timi napocska jelét az öltöző szekrénykéken (nem is szekrény, inkább polc) és oda tettük az utcai szandált és felvette a benti cipőt (majd bentre is szandált veszünk, az óvó néni szerint az a legpraktikusabb.
Megnéztük a kis mosdót is, 5 kis wc és 5 kis csap van. Timinek nagyon tetszett, ki is próbálta és nagyon örült, hogy ott mindent egyedül tud.
Eddigre megérkeztek sorban a többiek is, ők is a jeleket keresgélték és átöltöztek. Ezután a két óvó néni megmutatta a szobát, ahová persze elsőnek Marci szaladt be és már mutogatta is a falon a nagy katicát és az órákat. Az óvó néni Ica néni és Éva néni rögtön a gyerekek közé mentek és mutogatták, hogy hol mit lehet játszani. Aztán többnyire egyik óvó néni a gyerekkel játszott, a másik a szülők kérdéseire válaszolt.
Timi elég bátor volt a többi gyerekhez képest, ő nélkülem is elment játszani, bábozott az óvó nénivel, babaházasat játszott a többi gyerekkel, rajzolt, babázott. Közben meg sokszor keresett a szemével, néha vissza is szaladt hozzám, meg mondta, hogy üljek ide vagy oda.
A gyerekek közül eddig Lara, Luca, Dorina, Milán és Ákos nevét kérdeztük meg, Jancsikát meg ismertük eddig is.
Amikor a gyerekek már körülnéztek, akkor körbeültünk a kisszékekre és az óvó néni vezetésével kis éneklés és mondókázás volt. Timi is lelkesen énekelte, amit tudott, meg mutogatta, amit látott Éva nénitől.
A csoportszoba elég szép, pár éve újították fel, ablakot cseréltek, meg festettek (bár a fal régi, ezért pereg le néhány helyen). Az egyik falon beépített szekrény és polcrendszer van, de szép fa mintázattal (azt nem néztem meg közelről, hogy fa mintájú bútorlapból vagy valódi fából). Két oldalról vannak ablakok, így nagyon világos. Van parkettás és szőnyeges rész is, külön játék főzőrész, babasarok, bábozósarok. A falon is sok szép kép van, amit többnyire az óvó nénik csináltak. A fűtés konvektoros, tehát télen azért a padló valószínűleg hideg lesz. A kis asztalok és székek elég strapabírónak tűnnek, a felnőtteket is simán elbírják.
Az óvó nénik elég szimpatikusak, Ica néni középkorú, Éva néni nyugdíj előtt áll. Kedvesek, mosolygósak voltak. Olyan igazi óvó nénisek. A daduska nénit csak rövid ideig láttuk, mert ő reggeltől ott volt és pakolászott, takarítgatott, viszont valami lépcsőn rosszul lépett és nagyon megfájdult a lába, meg egyre jobban bedagadt, így mikor oda értünk, érte akkor jöttek és vitték orvoshoz. Egyébként ő Erzsi néni.
Ezután kimentünk az udvarra. Minden csoportnak külön kis udvarrésze van, ami évente változik, a kiscsoportté egy elég zárt kis udvarrész, szinte teljesen körbe van kerítve a falak és kerítés által. Füves és fás, az udvar fele kellemes árnyékban van. Van hinta, csúszda, nagy homokozó, egy nagy faház, ahol kis konyha van, mókuskerék, egy önforgató (olyan, hogy ketten beleülhetnek és a középen lévő kerékkel forgathatják magukat) és egy olyan mérleghinta, ami egy hajlított vaspáron lévő két szék (nehéz leírni, mert ilyet máshol még nem láttam). Gondoltam rá, hogy holnap viszek fényképezőgépet, de Marci mellett nem hiszem, hogy tudnék fotózni. De Éva néni emlegetett valami fényképezőgépet, remélem ő fog fotózni.
Háromnegyed 12 körül jöttünk el, addigra TImi is elfáradt, bár ő nem akart jönni, mondta, hogy még játszik inkább.
Az első nap nagyon tetszett Timinek, mondta, hogy holnap is menjünk :)
Rajzold meg a szemét!
Timike: Annak rajzold meg a szemét! Rajzold meg... a szemét annak a halacskának! Rajzold meg annak a halacskának a szemét!
(és amikor különösen mozog a kamera, akkor Apa épp a halacska szemét rajzolja :))
(és amikor különösen mozog a kamera, akkor Apa épp a halacska szemét rajzolja :))
2012. augusztus 24., péntek
2012. augusztus 12., vasárnap
Óra=ventilátor
Azt vettük észre, hogy Marci úgy gondolja, hogy az óra és a ventilátor az ugyanúgy működik, legalábbis az órákat is így hívja: VN vagy vün, mint a ventilátort. És ha rákérdezünk, hogy hol a ventilátor, akkor az órára is mutat. Az óra nagy kedvenc, azt kiszúrja bárhol vagyunk, még a strandon is.
Mamival strandoltunk csütörtökön és már végre Marci is élvezte. Timi eddig is szerette, most is szívesen úszógumizott a gyerekmedencében vagy nyuszi-hoppozott a tanmedencében. Marci pedig már bátran sétálgatott a gyerekpancsolóban és pancsolt, meg labdázott a melegebb tanmedencében. Persze mindig más labdája kellett volna, hiába vittünk ki 2-féle labdát mi is.
Szombaton kint jártunk a Kurultáj rendezvényen Bugacon Jutka mamival. Timi és Marci már odafelé úton elaludt, így legalább nyugodtan kereshettünk parkolót. Először 2 és fél km-re akartak leállítani bennünket, de végül egy kb. 500m-re lévő helyet sikerült találnunk.
Érdekes volt. Hatalmas kirakodóvásár és etetőrész, rengeteg ember, nagy homok. A műsor két színpadon zajlott, ahol magyar műsorok és rokon népek(nek vélt) vendégek bemutatója volt. Többnyire népzenei fellépők voltak, de szerepelt egy általunk türkmén Korda Gyurinak keresztelt előadó is :)
Messzebb volt egy küzdőtér lovas és íjász bemutatókkal. Itt gyorsasági lovasbemutatót néztünk.
Sokan beöltöztek ősmagyar(nak vélt) ruhákba.
Kb egyedül nekünk volt olyan terepbabakocsink, ami alkalmas volt közlekedni a bugacpusztai homokba, mások a sportbabakocsikat többnyire kézben vitték vagy üresen húzták.
Mamival strandoltunk csütörtökön és már végre Marci is élvezte. Timi eddig is szerette, most is szívesen úszógumizott a gyerekmedencében vagy nyuszi-hoppozott a tanmedencében. Marci pedig már bátran sétálgatott a gyerekpancsolóban és pancsolt, meg labdázott a melegebb tanmedencében. Persze mindig más labdája kellett volna, hiába vittünk ki 2-féle labdát mi is.
Szombaton kint jártunk a Kurultáj rendezvényen Bugacon Jutka mamival. Timi és Marci már odafelé úton elaludt, így legalább nyugodtan kereshettünk parkolót. Először 2 és fél km-re akartak leállítani bennünket, de végül egy kb. 500m-re lévő helyet sikerült találnunk.
Érdekes volt. Hatalmas kirakodóvásár és etetőrész, rengeteg ember, nagy homok. A műsor két színpadon zajlott, ahol magyar műsorok és rokon népek(nek vélt) vendégek bemutatója volt. Többnyire népzenei fellépők voltak, de szerepelt egy általunk türkmén Korda Gyurinak keresztelt előadó is :)
Messzebb volt egy küzdőtér lovas és íjász bemutatókkal. Itt gyorsasági lovasbemutatót néztünk.
Sokan beöltöztek ősmagyar(nak vélt) ruhákba.
Kb egyedül nekünk volt olyan terepbabakocsink, ami alkalmas volt közlekedni a bugacpusztai homokba, mások a sportbabakocsikat többnyire kézben vitték vagy üresen húzták.
2012. augusztus 2., csütörtök
Aug 2 tudományok
Marcika okosodik folyamatosan, olyan dolgokat megért, amire nem is gondolnék. Mint a vidd oda Apának, menj be Apához fürödni, vigyázz küszöb (átlépi, akkor is, ha nem látja, hogy hol van) meg ilyenek.
Sok dologról tudja, hogy hogyan kell használni vagy hova való, a legmeglepőbb Jutka mamiéknál a gázgyújtó volt, amit szépen odatartott a gázrózsához (pedig nekünk nincs is olyanunk).
Kezd szótöredékeket mondani, az egyik felismerhető a LÁM, a lámpára mutatva szokta mondani. Jutka mamáéknál Döme kutyára mondta, hogy DÖ.
A DE szó nagyon megy, de csak akkor mondja, ha valahol a nem szót hallja.
Bármennyit megy egyedül, néha olyan éles kanyarokkal, hogy még karral is egyensúlyoz. Várakozásaimmal ellentétben alig esik el szerencsére, ügyesen lépked. Ha egyedül megy, akkor óvatos, lépcsőn is lemegy, ha viszont fogjuk a kezét, akkor bátran rohanni kezd, a lépcsőnek is nekiindul lesz-ami-lesz módon.
Sok dologról tudja, hogy hogyan kell használni vagy hova való, a legmeglepőbb Jutka mamiéknál a gázgyújtó volt, amit szépen odatartott a gázrózsához (pedig nekünk nincs is olyanunk).
Kezd szótöredékeket mondani, az egyik felismerhető a LÁM, a lámpára mutatva szokta mondani. Jutka mamáéknál Döme kutyára mondta, hogy DÖ.
A DE szó nagyon megy, de csak akkor mondja, ha valahol a nem szót hallja.
Bármennyit megy egyedül, néha olyan éles kanyarokkal, hogy még karral is egyensúlyoz. Várakozásaimmal ellentétben alig esik el szerencsére, ügyesen lépked. Ha egyedül megy, akkor óvatos, lépcsőn is lemegy, ha viszont fogjuk a kezét, akkor bátran rohanni kezd, a lépcsőnek is nekiindul lesz-ami-lesz módon.
Júli 24-27 Kőrös Toroki nyaralás
3 év után először mentünk nyaralni, gyerekekkel meg legelőször. A Kőrös-Toroki Tisza partot választottuk, mert az közel van Félegyházához, így a mamák is lejöhetnek fürdeni, illetve ott volt üdülő lehetőség Jutka mamin keresztül.
Előtte meg utána Félegyházán is voltunk pár napot, így végül egy teljes hét volt a nyaralás.
Az idő annyira nem volt kegyes a Tisza parton, mert a 4 napból 2ben rossz volt az idő, így az első esős nap (kedd) után visszamentünk Fházára. Az üdülő, ahol voltunk, csak két kis szoba volt egy előfolyosóval, ami két kisgyerekkel esőben nem túl praktikus, mert elunják magukat és a legjobb foglalatosság a lábakon álló ház lépcsőjén mászkálni, ahol még egy felnőtt is alig fér el egyedül, nemhogy még Marcit vezetgetve. Timi elég ügyesen lépcsőzött, odafigyelt és óvatos volt. De a kb 4 órás folyamatosan szitáló eső miatti bezártság már sok volt. Így szerdán reggel egy borongós séta után úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk mamáékhoz, ott mégis jobban eljátszanak a gyerekek esőben is. Persze mire Fházára értünk kisütött a nap, de pár perc múlva újra beborult.
Mivel csütörtökön újra nekivágtunk Csongrádnak és a Tisza partnak.
Addigra kisütött a nap egy volt másfél verőfényes napunk.
A gyerekek nagyon élvezték a homokos partot és a kellemes és sekély vizet. Timi a parton szeretett sétálgatni, a part menti pocsolyákban pancsolni, homokozni és az ölemben beszaladni a vízbe. ( ő az ölemben volt és én szaladtam)
Marci a vízben járkálni szeretett úgy, hogy a kezében egy lapáttal csapkodta a vizet. Meg neki is nagyon tetszett, hogy az egész part egy óriási homokozó.
Csütörtökre jött el Vicus is, így délelőtt v ele indultunk el, majd Jutka mamiék Jutka mami ott is aludt velünk, mert Apa betegeskedett és inkább visszament Fházára. A gyerekek jól aludtak, annak ellenére, hogy teljesen idegen hely volt, gyorsan elaludtak és reggelig nagyjából aludtak.
Pénteken aztán kora délutánig maradtunk, majd mikor beborult és már dörgött az ég, elindultunk vissza Fházára. Este már a móravárosi játszótéren csúszdázott Timi és játszott a gyerekekkel. Érdekes volt, hogy egy kislány volt a szolnoki mamájával ( a kislány csak egy éve félegyházi), egy kőbányai kisfiú és a fóti Timike :)
Szombaton Timi Jutka mamival kiment a strandra, mi meg Marcival megnéztük egy általános iskolás osztálytársam esküvői menetét.
Előtte meg utána Félegyházán is voltunk pár napot, így végül egy teljes hét volt a nyaralás.
Az idő annyira nem volt kegyes a Tisza parton, mert a 4 napból 2ben rossz volt az idő, így az első esős nap (kedd) után visszamentünk Fházára. Az üdülő, ahol voltunk, csak két kis szoba volt egy előfolyosóval, ami két kisgyerekkel esőben nem túl praktikus, mert elunják magukat és a legjobb foglalatosság a lábakon álló ház lépcsőjén mászkálni, ahol még egy felnőtt is alig fér el egyedül, nemhogy még Marcit vezetgetve. Timi elég ügyesen lépcsőzött, odafigyelt és óvatos volt. De a kb 4 órás folyamatosan szitáló eső miatti bezártság már sok volt. Így szerdán reggel egy borongós séta után úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk mamáékhoz, ott mégis jobban eljátszanak a gyerekek esőben is. Persze mire Fházára értünk kisütött a nap, de pár perc múlva újra beborult.
Mivel csütörtökön újra nekivágtunk Csongrádnak és a Tisza partnak.
Addigra kisütött a nap egy volt másfél verőfényes napunk.
A gyerekek nagyon élvezték a homokos partot és a kellemes és sekély vizet. Timi a parton szeretett sétálgatni, a part menti pocsolyákban pancsolni, homokozni és az ölemben beszaladni a vízbe. ( ő az ölemben volt és én szaladtam)
Marci a vízben járkálni szeretett úgy, hogy a kezében egy lapáttal csapkodta a vizet. Meg neki is nagyon tetszett, hogy az egész part egy óriási homokozó.
Csütörtökre jött el Vicus is, így délelőtt v ele indultunk el, majd Jutka mamiék Jutka mami ott is aludt velünk, mert Apa betegeskedett és inkább visszament Fházára. A gyerekek jól aludtak, annak ellenére, hogy teljesen idegen hely volt, gyorsan elaludtak és reggelig nagyjából aludtak.
Pénteken aztán kora délutánig maradtunk, majd mikor beborult és már dörgött az ég, elindultunk vissza Fházára. Este már a móravárosi játszótéren csúszdázott Timi és játszott a gyerekekkel. Érdekes volt, hogy egy kislány volt a szolnoki mamájával ( a kislány csak egy éve félegyházi), egy kőbányai kisfiú és a fóti Timike :)
Szombaton Timi Jutka mamival kiment a strandra, mi meg Marcival megnéztük egy általános iskolás osztálytársam esküvői menetét.
2012. július 19., csütörtök
2012. július 17., kedd
Júli 17
Marcika már magabiztosan meg tudja mutatni a lámpát, és egész jól eltalálja a falon lévő elefánt, katica, vakond képeket is.
Járni már bármennyit tud, körbesétálja egyedül a szobát, ha olyan kedve van. Úgy látom, hogy szandálba ügyyesebben lépked, de azért bentre általában leveszem a szandált és kint is mezítlábazik a füvön.
Bár ma nincs olyan jó idő, hogy lehetne.
Timinek a bilizés múlt héten kimaradt a Félegyházára utazás, majd a betegség miatt, de ma újra bugyi van rajta. Nem akarta felvenni, de egy kis gumimacis (bio maci, nem műanyag) zsarolás hatott rá :) Most már próbálom nem visszaadni rá a pelust, csak a sétáknál nem tudom hogy oldom meg. Pisiltetem a fűre vagy mi?
Ma egyébként játszótérre mentünk, a kisalagira. Volt ott egy 2,5 éves kisfiú, akivel Timi nagyon megtalálta a hangot és jót játszottak együtt. Szaladgáltak, csúszdáztak, homokoztak. A csúszdánál elkapták egymást, aztán megölelték.
A kisfiú is szépen beszélt már, így jól elbeszélgettek egymással.
Érdekes, hogy Timi most már milyen nyitottan fordul a gyerekek felé, egy fél éve nem hittem volna.
Járni már bármennyit tud, körbesétálja egyedül a szobát, ha olyan kedve van. Úgy látom, hogy szandálba ügyyesebben lépked, de azért bentre általában leveszem a szandált és kint is mezítlábazik a füvön.
Bár ma nincs olyan jó idő, hogy lehetne.
Timinek a bilizés múlt héten kimaradt a Félegyházára utazás, majd a betegség miatt, de ma újra bugyi van rajta. Nem akarta felvenni, de egy kis gumimacis (bio maci, nem műanyag) zsarolás hatott rá :) Most már próbálom nem visszaadni rá a pelust, csak a sétáknál nem tudom hogy oldom meg. Pisiltetem a fűre vagy mi?
Ma egyébként játszótérre mentünk, a kisalagira. Volt ott egy 2,5 éves kisfiú, akivel Timi nagyon megtalálta a hangot és jót játszottak együtt. Szaladgáltak, csúszdáztak, homokoztak. A csúszdánál elkapták egymást, aztán megölelték.
A kisfiú is szépen beszélt már, így jól elbeszélgettek egymással.
Érdekes, hogy Timi most már milyen nyitottan fordul a gyerekek felé, egy fél éve nem hittem volna.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


