2014. március 30., vasárnap

Luca látogatóba jön

Timi barátnője eljött hozzánk. Aranyosak voltak, olyan ügyesen eljátszottak. Marci meg ment utánuk és csinálta ő is, amit a lányok. Most ők is hagyták, hogy Marci menjen (inkább akkor nem hagyják, ha Lucáéknál vannak, ott Lucának meg van szokva, hogy a saját tesóját sem hagyja játszani azzal, amivel ő).


2014. március 16., vasárnap

Marci apuka

Marcival ma szóba került, hogy ő fiú és ha nagy lesz, apuka lesz. Timi meg anyuka. Meséltem neki, hogy majd lesz egy felesége és elköltöznek, erre Marci megjegyezte,hogy ide költöznek ebbe a házba.
Akkor megint mondta,hogy ő lesz Apu?
Marci: És Te kicsi leszel?
Én: Nem, én már nem leszek kicsi. Inkább te gyerekeid mamája, Apa meg a tatája.
M: Neeeem, ne legyél mama, apu nem legyen tata. - de ezt olyan komolyan és tiltakozva, hogy nagyon komolyan gondolta :)
Én: Akkor mi legyek?
M: anyu...


2014. március 15., szombat

CSúszda

Ma elkészült a csúszdaállvány. Apa hőseiesen 6kor elkezdte csinálni, hogy tudjon gyerekek nélkül haladni vele és 9 után már ki is próbálhatták. Majd még venni kell lazurt, meg fakezelő szert, mert amennyit vettem, az nem volt elég, nagyon szívta a fa.

Így készült a homokozó pár hete:


 Itt pedig már kész is a csúszda és a homokozó is tele!
 Terhelési teszt
 Dolgoznajk a munkagépek

2014. március 14., péntek

Kistesó 22 hét

Már túl vagyunk a félidőn Kistesóval. Semmi különös nem történt szerencsére, nő a hasam, ő meg egyre erősebben bír már mozgolódni és rugdosni. Már Apa is érzi néha kívülről. De eddig jó gyerek :)
A hasam most 97 cm, Marcival egy hónappal később volt ekkora.
Most egész nyugis, pedig gondolom nincs kevesebb vizsgálat, mint Timi meg Marci idejében. Viszont most nem vagyok táppénzen még, így legalább amiatt nem kell kéthetente házirovoshoz szaladgálni. HAvonta elmegyek védőnőhöz és nőgyógyászhoz és kb ennyi.

Két hét múlva cukros vérvétel, akkor csinálják a pajzsmirigy ellenőrzést is (kicsit alulműködik). Aztán csak a 30. hét körül lesz ultrahang.
A cukros vérvétel most egyszerűbb lett, mint Marcinál, csak reggel bemegyek, vérvétel, cukorivás, 2 óra múlva új vérvétel. Marcinál előtte nap is kellett menni, hogy ellenőrizzék, hogy nem vagyok-e cukros és megihatom-e a brutál mennyiségű cukrot. Mostanra beszereztek egy gyorsmérőt.

Mese

Esténként egy estimesét mondok a gyerekeknek, illetve főleg TIminek, Marci meg vagy hallgatja  vagy kimegy Apához játszani. A mese főhőse a Rózsatündér, aki mindig segít egy kis állaton. Timi dönti el, hogy aznap melyik állaton segítsen és annak mi a baja. Utána még pár ének és Timi alszik is.
Marci alvása viszont attól függ, hogy aludt-e délután. Ha nem, akkor hipp-hopp elalszik (mint pl ma, ezért tudok ide írni :) ), ha viszont aludt, akkor kis virgonc és még beszélgetni kell vele, hogy elálmosodjon a sötétben.
Így neki van, hogy mesélek még. Az ő meséjében a lényeg a kisvakond, vagy a markoló (vagy más munkagép). De pár napja, ahogy elkezdek egy vakondos mesét, közbeszól, hogy nem jó. úgy kell kezdeni, hogy tündér és felébred a rózsájában. De már alszik Timi, nem kell tündért belemesélni, Marci, - győzködöm. Marci viszont nem hagyta magát, igenis legyen benne tündér a vakond mellett.
Már tündéres-markolós mesében is jó vagyok, ha lenne időm, le is írnám a meséket és én lennék a következő Bartos Erika :P (Kb olyan bonyolultságúak az én meséim is, mint a Bogyó és Babóca :) )

Ha van plusz mese, ha nincs, Marci is kéri a éneklést. De míg Timi hallgatja és elalszik rajta, addig Marci énekli, vagy kívánságlistát terjeszt elő, amitől persze nem lesz álmosabb. Viszont amikor már álmosodik, akkor beáll egyre és folyton azt kéri. Így ha azt kb folyamatosan éneklem újra és újra, akkor azon előbb utóbb elalszik :)

Ha viszont beszélgetős kedve van, akkor folyamatosan beszél és el is várja,hogy én is reagáljak rá és beszélgessünk.  Viszont amikor már elég álmos vagyok és azt mondom, hogy na jó, akkor most már alvás, akkor van olyan, hogy azt mondja, hogy jó, oldara fordul és 2 perc alatt elalszik.

Tavasz és betegség

Itt a tavasz, de persze jött egy betegség is. Nem panaszkodhatom, idén sokkal kevesebbet betegek a gyerekek, mint tavaly, kb kéthavonta van valami, de egyik sem volt komoly eddig szerencsére, csak valami kis ovis betegség.
Most is az oviból jött, köhögős, lázas betegség. Kb 3 nap láz, meg 3-5 nap köhögés és el is múlt, csak arra kellett figyelni, hogy könnyen átalakult tüdő vagy arcüreggyulldássá. Többnyire a kistesóknál lett tüdőgyulladás. Múlt héten hétfőn lázasodott be Timi, pont a vizsgám után (végülis jobb, mint előtte vagy közbe), azon a héten nem is ment oviba (pénteken már csak egy kislány volt a csoportjukban, a fiúk viszonylag jól bírták) Marci a hétvége felé kapta el, majd hétfőn újra elvittem orvoshoz, mert bár javult, de a köhögése nem múlt és hőemelkedése is volt még éjjelente. Ő kapott is antibiotikumot, mert a jobb oldalon kis zörej hallatszott. Szerencsére csütörtökre teljesen meggyógyult már ő is.

Március eleje

Sokminden történik velünk mostanában, de nem nagyon jutok ide, ez gondolom 2 és fél gyereknél nem is meglepő :)

Majd kinyomozom, hogy telefonról hogy lehet beküldeni bejegyzést, mert pl a játszótéren üldögélve lenne időm pár mondatot írni, de a telefonom annyira nem okos, hogy a blogra tudjak rögtön :)

Szép az idő, így nagyon sokat vagyunk kint, hogy kihasználjuk a szép márciust, mert holnaptól jön egy esős, hűvös front.
Marcival már néha délelőtt is kint vagyunk, majd sétálunk az oviba és ha nem nagyon fáradtak, akkor bemegyünk ajátszótérre hazafelé, így kb fél 3 felé érünk csak haza. Marci általában még akkor sem akar bejönni, szívesen van kint az udvaron, Timi azért akkorra már fáradt, az ovi meg a séta, játszótér elfárasztja.
Délelőtt azért próbálok tanulni is, még van pár vizsga az adótanácsadói képzésből. De pont ma derült ki, hogy a múlt heti adózás rendje 61%-osra sikerült, tehát pont mehetek két hét múlva szóbelizni :)

Néhány történet mostanából:

Marcival pár naponta kimegyünk az állomásra reggel, miután letettük Timit az oviban. Nagyon szereti nézni a vonatokat és kb akkor van vonatidő, mikor az oviban végzünk. Beszélgetünk a vonatokról, megnézzük, ahogy jön a két vonat és elmennek.

Egyik reggel, ahogy ott állunk a peronon, két fiatal nő megy el mellettünk. Marci: "Nekik nincs kicsijük"! Milyen kicsjük, kérdezem.
Marci:Kisfiú
Én: Mert minden néni mellé kell egy kisgyerek is?
M: Igen - mondja olyan természetességgel, mintha ez egy természeti törvény lenne :)
Én: Lehet,hogy nekik nincs kisfiuk.
M: Szomorúak lesznek ...- ás ehhez is nagyon komoly, beleérző hangsúly

Majd egyik nap egy idősebb néni jött szembe, anki is mondta,hogy "Nincs vele a kicsije, biztos elvitte oviba vagy iskolába" :)


Ma hoztak homokot, mivel egy szép nagy homokozót találtunk ki. Marci idén nagy homokozó rajongó lett, mióta látta,hogy milyen jól lehet kis markolóval és dömperrel szállítani a homokotm, de ha az nincs, akkor egy bottal is elkapirgál sokáig. (A játszótéren nem is akar mást játszani, alig megy el hintázni, kalózhajózni). Így aztán elhatároztuk, hogy a tavalyi kagylóhomokozót kicseréljük egy nagyobbra.
Szereztem rossz gumiabroncsot, amit Apa leásott körbe, majd most teleraktuk homokkal az egészet. Vacilláltunk, hogy hozassunk vagy hozzunk a h omokbányából (önkiszolgáló jellegű :) ) de egyszerűbbnek tűnt hozatni, mert túl sokat kellett volna hozni, hogy legyen is valamennyi a homokozóban.

Apa szerint az udvar kezd  egy gyerekszórakoztató centrumra hasonlítani :) Mi tagadás, nem unalmas :) Összeraktuk múlt hétvégén a trambulint, most már van nagy homokozó, aminek a széle mászóka a leásott gumiktól, van 3 hinta, meg egy csomó járgány. Ja és Apa most készíti a csúszdaállványt a tavaly kapott csúszdához. Ez is bele fog csúszni a homokozóba.

Timi ovijában rendben mennek a dolgok. A januárban felmerül kis konfliktust az egyik kisfiúval sikerült elrendezni. Vagyis sokat nem kellett rendezni rajta, az óvó nénikkel való beszélgetés után elmúlt. Hogy ez attól volt, mert az óvó nénik jobban odafigyeltek, vagy egyébként sem volt komoly a konfliktus, azt nem tudom, de fő, hogy megoldódott.

Marci markolóvezető és vonatvezető akar lenni továbbra is. Szerdán voltunk az egyik barkácsáruházban kettesben, hát az neki a paradicsom volt. Minden sorban volt egy targonca és általában dolgoztak is, így mindig volt látnivaló, csak úgy kapkodta a fejét, hogy itt is, ott is :) Aztán az egyik osztályon kérdezte,hogy az mi. Mondtam,hogy targonca, erre kijavított, hogy nem, az emelőgép. És tényleg egy olyan szerkezet volt, ami mást nem tudott, csak felemelni az embert a magas polcokig.
Esténként a szobában Marci mindig megépíti a vonatot, felveszi a narancssárga baseball sapkáját és ő a vezető :) A vonat általában piros és Afrikába megy.