Mindenféle

Ma csendes, felhős, de száraz őszi idő van. Anya náthás :( Sűrűn fújom az orrom, de még nem vészes. Timike szerencsére jól van.
A levegőzéshez így nem is volt sok kedvem, de azért elindultunk. Megcéloztuk a zöldségest, ami babakocsival kb 10 percre van. De persze mi gyalog indultunk, mert Timike úgyis sétálni akar, akkor meg tolhatom a babakocsit is üresen. Meg úgyis hosszabb levegőzés kell, mint oda-vissza 20 perc.
El is indultunk, bár Timike mutogatott a babakocsira, hogy csücs :) , de ez csak a megszokás, mert mikor mondtam, hogy nem kell babakocsi, akkor nagy lelkesen indult is a kapu felé gyalog.
Ilyenkor szereti fogni a kezem, gyorsabban is halad, meg biztosabban is érzi magát. Útközben megálltunk minden kapunál, ahol kutya volt, minden járókelő után megfordultunk és minden autó után utánanéztünk. Azért csak odaértünk a zöldségeshez is, be is vásároltunk szőlőből, barackból, almából és ilyesmikből. Aztán a lottózó következett, mert ellenőrizni kellett, hogy a múlt heti 4 levelű lóherés lottószelvénnyel nem nyertünk-e és beváltani a 300 Ft-os kaparós nyereményünket. Vettünk is belőle egy új lottót, mivel a 400 milliót nem nyertük meg, és még 75 Ft-ot vissza is kaptunk.
Hazafelé azért már fáradtabb volt Timike, az út kb felé cipelve tettük meg. Így oda-vissza megjártuk másfél óra alatt :)))
Gyors ebéd, ügyesen megette Baba  a brassóit és alvás. Most is alszik még.

Sokat beszél már, van amikor nekünk és akkor értjük is, hogy mi akar (többnyire), van amikor csak magának babanyelven. Már minden meg tud ismételni, ami mondunk, legalábbis az elejét és egyre több szót megjegyez. Olyanokat is, amit csak egyszer mondtam neki.
Az akarata egyre erősebb lesz, amit szeretne, az kiharcolja vagy legalább megpróbálja. Nagy hiszti még ritkán van, de előfordul.
Az alvás most elég ébredős, többször ébred éjjel, mint általában, én a 12. fogacskára tippelek.
Enni sokfélét eszik, bár nem túl nagy adagokat. Ha már hajlandó megkóstolni, akkor már általában eszik is belőle. Mostanában a babavilla az, amivel rá tudom venni, hogy megkóstolja.
Na, felébredt Timike, ha engedi, hamarosan folytatom :)

11. fogacska és a kaszkadőrök

Nem kell megijedni, a címben szereplő két dolog csak annyiban függ össze, hogy mind a kettő ma történt :)
A fogacska nem tudom mikor bújt ki, ma láttam meg egy hiszti közben, amiről majd még lesz szó. Ez a jobb alsó kettes fog, ő jött ki először a párból. Hát ezért voltak olyan nyugtalanok az éjszakák mostanában. Bár ezt gondoltam, mert ezekkel a fogakkal rágta az ujját a napokban.

Délelőtt vásárolni voltunk, délután meg Apát elkísértük a fogorvoshoz. Szép idő lett, sütött a nap és gondoltam, amíg Apát az orvos kínozza, addig mi sétálunk, meg hintázunk. De közben hangosbemondót hallottunk meg és megnéztük honnan jön a hang. A buszfordulónál egy kis csoportosulást láttunk meg és kiderült, hogy extrém kaszkadőr bemutató van. Az egyik párt hívta meg őket, népszórakoztatási céllal, de szerencsére a párt emberei nem akartak beszélni. Így napoztunk Timikével, szaladgáltunk és néztük az autókat, ahogy kétkeréken mennek és égő karikákon ugrálnak át az emberek. Aztán jött Apa, csak egy félórát tartott a kínzás és vele együtt is néztük a műsort még egy kicsit.
Ekkor azonban egy anyuka és a kislánya jött egy játék babakocsival, ami rögtön megtetszett Timikének. A kislány meg is engedte neki, hogy megnézte, addig nem is volt gond,csak amikor a kislány el akarta vinni  a kocsit. Akkor jött a nagy hiszti. Ez már kezd hasonlítani a kisgyerekes hisztire, olyan jól beleéli magát és semmivel nem lehet megnyugtatni.
Figyelemelterelésképpen elindultunk a cukrászda felé és útközben egy hosszú lépcsőn mentünk le, ez megnyugtatta, majd a csúszdánál még megálltunk egy kicsit. A cukiban kapott egy sütit, ez nagyon tetszett neki és ezt majszolta hazáig.

Zsóka és Csuti

Timikét ma egyik kis barátnője látogatta meg, Zsóka.

Érdekes, hogy mennyire összenőttek, pedig Zsóka még nemrég olyan pici baba volt (persze Timike is :D), most meg így, hogy Zsóka 9, Timike meg 15 hónapos, olyan közelinek tűnnek egymáshoz, ez a 6 hónap alig látszik.
Nagyon aranyosan eljátszottak, szépen csendesen egymás mellett.
Csuti nagyon ügyes volt, mert hozott Zsóka játékaiból, ami Timikének nagyon tetszett és elfeledkezett arról, hogy Zsóka az ő játékaival játszik.




Így mindketten örültek, mert új játékokat láttak. Azért volt kis összezördülés, amikor a másik is szemet vetett a kézben lévő játékra, főleg Timike részéről, mikor Zsóka is meg akarta nézni a saját játékát, de ügyesek voltak.

Timikének ez a kis házikó nagyon tetszett, lehetett nyitogatni az ajtókat, meg zenélt a csengő, ha megnyomta.









Zsókának meg a xilofon és rajta az ütő. Érdekes, hogy ekkora korában Timike is főleg ezt rágta rajta, meg közben ütögette :)

Aztán Timike kezdett álmosodni és nyűgös lett, így véget ért a babaösszejövetel :D
De legalább mi is tudtunk kicsit beszélgetni, jól esett :D

Szilvásgombóc

Mára szilvásgombócot készítettem, mert Jenő nagypapi adott egy csomó kékszilvát és már annyit ettünk belőle nyersen, hogy gondoltam kicsit másképp is együnk belőle. Meg egyébként is nagyon szeretem a szilvás gombócot. Ennek ellenére még sosem csináltam. Nem véletlen, mert elég macerás kisgyerek mellett.
Tegnap, ahogy Timike aludt, megfőztem a krumplit és félbevagdostam és cukroztam, fahéjaztam a szilvát, amikor meg Apa hazajött és Timikével játszott, akkor megcsináltam a gombócokat, így összesen azért volt másfél óra, ha nem több.
Ma ettünk belőle és Timikének nagyon ízlett :) Először nem akarta megkóstolni, de babavillán kínáltam és ez eléggé csábító volt ahhoz, hogy legalább megkóstolja. Utána pedig már ette folyamatosan. Háromnegyednyi gombócot be is falt rögtön :D
Mivel elég sokat csináltam, így a fagyasztóba is került belőle, ehetünk legközelebb is :D

Timike villával jobban szeret enni, mert ő is a szájához tudja venni anélkül, hogy kifolyna, lepotyogna.  Igaz, néha odanyújtja, hogy adjam a szájába én. Meg én is szúrom fel rá, csak akkor szúrja ő, ha játszani akar, ha enni, akkor én csináljam :D












Timike egyedi módszere: villával a szájához teszi, majd leveszi kézzel és beteszi a szájába  

És az elégedett mosoly :D

Beteg baba a hintában

A napokban újra többet hintázik Timike. Tegnap délelőtt mikor már álmosnak gondoltam, beletettem hintázni. Egy darabig hintázott is, élvezte. Egyszer csak látom, mikor lökni akarom, hogy mintha le- lecsukódna a szeme. El is aludt egy percen belül :) Kivettem gyorsan és az ágyába fektettem, aludt tovább szépen.
Este Apa is beletette a hintába, szegénykém elég bágyadt volt hőemelkedéssel, így bele is feküdt és ott ringatózott.

El is aludt a hintában, de azt már nem fényképeztem, hanem vittem aludni.

Már csak hőemelkedés

Ma éjjel már csak hőemelkedése volt Timikének, de nagyon nyugtalanul aludt. Sokszor felébredt sírva, forgolódott, nehezebben aludt vissza, mint szokott. Fél 9kor ébredt, de ő is elég fáradtan, sírdogálva. Felkeltünk, mosakodtunk, addigra megnyugodott, reggelizett is egy keveset. Ma már nem éreztem melegnek, szerintem hőemelkedés sincs. Jókedvű lett délelőtt, jót játszogat. Most épp a gyerekdalokat nézi, aztán lassan ebédelünk és altatni próbálom. Nem tudom mikorra álmosodik el, mert későn kelt és ki se tudtunk menni, mert esik az eső.

Oltás utáni láz

Pont egy hete voltunk a 15 hós oltáson, ami után 7-10 napra nagyon gyakran belázasodnak a gyerekek, azok is, akik a többi oltás után nem. Hát mi is.

Már este is kicsit melegebb volt Timike, de reggelre lázasodott be igazán, 38,6 volt a láza, mikor reggel 7kor mértem. Kapott is lázcsillapítót. Egyedül, Apa nélkül sem a lázmérés, sem a lázcsillapító beadása nem egyszerű. A múltkori 3 napos láznál már egész jól belejött Timike, hagyta a lázmérést is a fülében, meg a lázcsillapítót is ügyesen megitta. Most úgy látszik újra meg kell szoknia. A lázmérőt már nézegeti, barátkozik vele, oda is teszi a füléhez, de ha én mérem, akkor még sír. Reméljük nem kell sokat mérni.

Mivel végül délutánra is felment a láza 38 fokra, elmentünk a doktornénihez. Szerencsére most sem volt előttünk senki, a doktornénink nagyon hatékonyan vizsgál.
Meghallgatta Timikét, a szájába is benézett és azt mondta, hogy igen, ez az oltási reakció. 2-3 napig várható láz, ezt kell csillapítani, mást nem kell tennünk. Valószínűleg nem lesz étvágya, mert fájhat a torka. Nincs is valóban, csak szopizni
hajlandó, meg egy kis sajtot evett.

Délután fél 6kor még elaludt Timike, de egy kis idő múlva felsírt és csak úgy és addig tudott tovább aludni, míg szopizni kapott. Így aludt fél 7ig. A láza csillapítás nélkül is kezd lemenni, szerintem már csak hőemelkedése van.

Séta gyakorlás

Timike lelkesen gyakorolja járás tudományát, egyre több lehetőséget fedez fel benne. Amikor elindult itt bent, akkor úgy gondolta, hogy itt lehet egyedül menni, kint pedig kézen fogva. Múlt hét vége felé már gyakoroltuk azt is, hogy kint a füvön is lépegessen egyedül. Ez is ment. Most a héten pedig rájött, hogy a betonon is tud egyedül menni, nem kell megvárnia, ha épp lassú vagyok, mert kaput zárok például.
Ügyesen lépeget egyedül, akármeddig bír menni.
Továbbra is a már korábban megfigyelt óvatossággal mozog, ha érzi, hogy bizonytalan, akkor inkább letérdel ügyesen. Emiatt elég ritkán esik el, naponta 1-2x, de az sem komoly esés.
Amit még nem tud, az a kapaszkodás nélkül felállás. Azt hiszem nem tudja elképzelni, hogy úgy is lehet. Fel tudna állni, mert ha leguggol, akkor abból fel is tud állni, de ha már a térde vagy a keze lent van, akkor meg sem próbálja, hanem elmászik a legközelebbi kapaszkodóig. Nem baj, majd rájön erre is.
Most még alszik, de ha felébred, akkor kihasználjuk a viszonylag még szép időt és sétálni megyünk. Csak sétálva, babakocsi nélkül.

A héten egyébként sokat voltunk az udvaron, még ez a 20-22 fok nagyon kellemes, polifoamon jól eljátszik Timike, meg persze sétálgat.
Nagyon élvezi, ha krétával rajzolunk a járdára és nem csak akkor érdekes neki, hanem többször visszatér és elmeséli, hogy miket rajzoltunk. Szinte mindent rajzoltunk már, amit ő ismer és én le tudok rajzolni :)

Ő is szokott rajzolni, vonalakat húz főleg, de közben még nem derült ki, hogy vajon jobb vagy balkezes lesz-e, mert hol ezzel, hol azzal rajzol.

Szeptember 11-12 Hétvége

Ezen a hétvégén volt a 10 éves érettségi találkozóm, Kecskeméten ráadásul. Ezzel még nem is lenne gond, mert Timike volt már Petivel sok ideig, csakhogy az érettségi találkozók este szoktak lenni, ami alvásidő ugyebár. Timike meg szopizva, hozzám bújva alszik el.
Szombaton szokásosan mentünk haza, annyi változással, hogy keresztapámat is vittük haza, ő is Félegyházára látogatott. Délben ebéd Margit mamáéknál, majd Jutka mamáéknál szaladgálás, játék, cica, nyúl és tyúknézés. Timike nagyon szívesen nézi az állatok, különösen a cicákat. Bemutatta az egyedül sétálást is, ami már akármeddig megy. Azt nem is tudjuk, hogy meddig, mert előbb -utóbb jön valami, amiben meg lehet kapaszkodni.
Mivel ennyi érdekes dolog történt, így Timike nem is volt hajlandó aludni délután, ami kicsit aggasztott, mert úgy kellett Apára hagynom, hogy elég álmos volt már és féltem, hogy nagyon nyűgös lesz.
Apával a délután hátralévő részét Lackó unokatesóval töltötték, aki már csak pár napig van itthon és megy vissza Erdélybe. Azonban Timike eddigre olyan álmos lett, hogy már csak üldögélt Apa ölében, majd el is aludt ültében :D Lefektették és aludt egyet.
Utána még MArgit mamáéknál jókat játszott.
Mire én hazaértem, 10 órakor, addigra megint álmos lett és Apa épp ringatta. Gyorsan én is lefeküdtem mellé és el is aludt pillanatok alatt.

A vasárnap is gyorsan eltelt, délelőtt voltunk a vásárban, ahol zoknit, harisnyát és pizsamát vettünk Timikének, mást nem találtunk, ami tetszett volna. Ebéd Jutka mamáéknál, Rebeka névnapi ebédje, majd Kiss dédimamához mentünk, Mária névnapot köszönteni. Délután pedig szokásosan jöttünk haza.

Divatbemutató

És most lássuk a hónap trendjét.
Hideg időben a farmer a menő. A kertészfazon bélelve az idei ősz slágere. Dízájnerünk a pillangós-virágos díszítést jelölte ki követendőnek.

A hideg őszi estére a macis pizsamát ajánljuk, persze szigorúan felemás zokniban :)

És az ősz slágere a nyuszifüles sapka, amiben újrahasznosítjuk az éjjeli pizsamát nappal is :D

Segítek Anyának és Apának

Nagyon sokat szoktam segíteni Apának és Anyának, mert jó gyerek vagyok. Először is minden este segítek megenni Apa szendvicsét, mert mindig túl nagyot csinál magának. Ráadásul mire nagy nehezen megesszük az első szendvicsét, akkor csinál magának másikat. Kénytelen vagyok abban is segíteni. Anya meg közben csak halmozza a tányéromra a sajtot, szalámit, meg kenyeret, csak tudnám minek!













Aztán most segítettem a kisszobát kifesteni, látjátok, még a szemöldököm is festékes lett. Nagyon tetszett a festés, kaptam egy kis ecsetet és én is kenegettem a falat.








Aztán Anya meg Apa kitalálta, hogy a rég vásárolt nagy szekrényt össze kellene rakni a szépen kifestett szobában.
Persze azt se tudták, hogy álljanak hozzá a szereléshez, ebben is nekem kellett segíteni. Elolvastam az útmutatót és megmutattam nekik, mit is kellene csinálni. Ezek a nagy lapok nagyon jók, olyan jót lehet csúszkálni rajtuk :D Egész el is álmosodtam a nagy munkában.




Na látjátok, itt már Anya örül, mert most már hogy megmutattam, hogyan kell összerakni, már ők is tudják. Aztán el is mentem aludni, de amíg aludtam addig sem haladtak sokra. Biztos hiányzott a segítségem!





 Aztán segítek Anyának angolul tanulni, előre elolvasom, hogy mit kellene tanulnia és utána elmondom neki. És közben fogalmam sincs miért néz rám úgy, mintha nem értené amit mondok. Hát lehet így tanítani??













 Na és a kedvencem, segítek ruhákat pakolni Anyának. Állandóan felpakolja a kiságyamra az épp nem használt ruháimat, meg a plédeket, sőt még a saját köntösét is. Aztán lusta elpakolni a szekrénybe. Gondoltam segítek neki egy kicsit és összerakom egy kupacba.
Először a mellényemet, aztán meg mindent, és ehhez mondom is, ha megkérdezik, hogy mit pakolok, hogy MINDE (mindent).
Közben, ahogy pakolok, hogy Anya is tudja, hogy milyen ügyesen segítek, mondogatom, hogy DABAL (dobál)- DABAL. Ilyenkor Anya nagyon megörül, hogy neki már alig lesz dolga.

Na, Anya, segíts már Te is egy kicsit! Anya annyira lusta, mert ilyenkor is rá kell szólnom, hogy adja már vissza a pakolnivalóimat!

Előre-hátra

Timike Apával megtanulta, hogy mit jelent az előre és hátra. Ezt szemléletesen tanulták, Apa fogta Timike kezét és lépegettek, miközben mondogatták, hogy előre és hátra. Nagyon tetszik Timikének ez a játék, nagyokat nevet közben.
Ma már mászva is bemutatta, bár a hátramászás nem volt olyan gyors, mint az előre.

15 hós oltás

Ma jött el a 15 hónapos oltások ideje. Kanyaró, rubeola és mumpsz elleni kötelező oltást és prevenar választható oltást kapta Timike. Félő volt, hogy nem kapja meg, mert az előző heti szájfertőzés még nem múlt el teljesen. Margit mama jött reggel, hogy elkísérjen bennünket.
Reggel kipattantunk az ágyból, a szokásos reggeli cammogás helyett gyorsan tusolás, hajmosás nekem, reggeli, öltözés és már indultunk is a vonathoz.
Mamával együtt mentünk a rendelőbe, ahol már mehettünk is be.
Szerencsére a szájfertőzés szépen elmúlt, már csak kis nyoma van, így jöhetett is a két oltás, egyik a combjába, másik a karjába. A szúrás előtt már sírt Timike, mert le kellett ülni és mivel tudta, hogy itt valami összeesküvés készül ellene, tiltakozott. A két szúrás után felvettem és gyorsan abba is hagyta, ügyes volt.
Hazafelé már vidám volt, persze nem akart a babakocsiba ülni, mikor megkérdeztük, hogy beleülsz a kocsiba, akkor határozottan nemet felelt :)
Sétált is hazafelé lelkesen, Mama tolta a kocsit, mi meg sétáltunk utána. Félúton azért egy keksszel belezsaroltuk a kocsiba, mert nagy szél volt és félő volt, hogy esni fog.
Délután Mamával játszottak, bemutatta Timike, hogy már milyen ügyesen sétál. Már járás közben megáll, visszafordul, vagyis már érzi az egyensúlyát.  A szobát keresztül-kasul már bejárja.
A tegnapi szívpörköltből még hagytam neki, abból evett ügyesen, sokat. Még egy kis szívet is csempésztem a nokedlifalatok közé.
Így este felé álmosodott el, a kis arca bepirosodott és felmelegedett, gondolom a fogacskája miatt, ami bújóban van kifelé. 7 órakor el is aludt. Már csak arra leszek kíváncsi, hogy mikor ébred hajnalban :D

Babatali

Tegnap délután még elmentünk Nórihoz, és ott találkoztunk Patrikkal és Martinnal is. Elvittük nekik a most vásárolt gyerekdalos dvd-ket, Icutól pedig cipőket kaptunk Timikének.

A gyerekek jól elmászkáltak a lakásban, hurcolászták a játékokat, játszottak, mi anyukák meg kicsit beszélgettünk.

 Timike is bement Nóri szobájába és játszogatott. Akkor sem is sírt, ha Nóri néha meglökte, vagy a többiek elvettek tőle játékot. Most ő volt a legkisebb.  Még az egyedül-séta tudományát is bemutatta.

Timike a járást gyakorolja!

Tegnap este Timike rákapott az egyedül járásra! Apja és énköztem sétálgatott, majd futott, néha úgy, hogy a lendület vitte és  csak a kezünkbe esett, de alapvetően egyedül.
Ma tovább folytatta a gyakorlást, már 8-10 lépést is megtesz ügyesen egyensúlyozva.
De beszéljen inkább a videó:

Okos baba

Timike nagyon okos :D Biztos minden szülő ezt gondolja a gyerekéről, de akkor is :)))
Egyre több szót mond és utánozza, amit mi mondunk. Ebből tudjuk, hogy már mennyi mindent megtanult, mennyi mindent megjegyzett. Hihetetlen sok mindent meg tud jegyezni.
Nagyon sok mindent megért már, olyanokat, amit nem is gondoltunk volna, ezek főleg a kéréseinkhez kapcsolódnak, tedd ide, vedd fel, vidd oda, ilyesmiket. Olyan dolgokat is megért, amit talán csak egyszer mondtunk el neki.
A korai beszédfejlődése meg azért jó nekünk, mert így visszajelzést kaphatunk tőle, segít nekünk, hogy mit hogy csináljuk. Megmondja vagy megmutatja, hogy mit szeretne vagy mit nem szeretne és ezzel sokkal könnyebbé teszi a napunkat. Ha sír, akkor könnyebben ki tudom találni, hogy miért.
Azt is észrevettem, hogy összefüggéseket is lát már. Tudja, hogy vannak a tárgyak és meg lehet őket jeleníteni például rajzosan. A kis mágneses táblájára így egyre több mindent rajzolok és ő felismeri őket. Azt szoktuk játszani, hogy elkezdem rajzolni és kitalálja, hogy mi az, a többször rajzolt dolgokat már pár vonal után. De azokat is megjegyzi, amiket újonnan rajzolok.

Kis betegség és a mai nap

A héten megint megismertünk egy új betegséget. Hétfőn, ahogy épp vonatoztunk Félegyházára, észrevettem, hogy Timike száján és nyelvén kis fehér hólyagok vannak. Gyorsan írtam Katának és megkérdeztem, hogy mit vegyek rá, mert ügyeletre nem akartam vinni Félegyházán ha nem muszáj, ott még újabb betegségeket kapna el. Kata javaslatára tantum verde sprayt vettem, ami fertőtlenítő hatású és kisgyerekek is kaphatják. (először babát írtam, de rájöttem, hogy Timike már kisgyerek :) )
Eleinte tetszett neki, most már nem annyira szereti ha adom, de ha muszáj, akkor hagyja. Keddre eltűntek a hólyagok és a helyükön piros foltok maradtak. Közben pedig köhögni kezdett Timike. Emiatt szerdán azért elvittük a doktornőnkhöz, aki szerint valami fertőzés és kicsi szájpenész, de a spray jó és még írt ecsetelőt. Ez már nem egyszerű eset, mert nagyon rossz íze van és ha megérzi Timike, onnantól nem engedi, így kicsit erőszakosan kell bekenni, persze nem látom hova és mennyi ment. De remélem azért így is hatásos. Nem kenem és fújom annyiszor, mint kellene, mert akkor egész nap csak ezt csinálnánk, de szépen javul, így remélem így is meggyógyul.

Tegnap és ma is szép idő van viszonylag (a keddig 11 fok után). Tegnap is nagyon sétáltunk, postán voltunk, cukrászdában Martinnal és Icuval, majd sétálva jöttünk haza. Vettünk egy szép kis vékony kabátot, meg egy mellényt Timikének. Lassan fel kell tölteni az őszi ruhatárat, mert minden kinőtt.
Egyik este próbáltam rá a 86-os rugdalózókat, hogy abban aludjon, de már a pelusnál ne tudtam begombolni, el is csomagoltam őket. A bodykból még jó a 86-os és a többi ruhából is, érdekes, hogy ruhatípusonként másféle számozás jó. A felsőkből és nadrágokból is jó a kisebb, de a rugikból mindig nagyobb kellett. Mivel ma is szép idő van, ma is nagyon sétálunk majd. Azt vártam, hogy melegedjen és Timike aludjon, mert a fél 7-es kelés után gyorsan elfáradt, fél 11kor el is aludt. Lassan majd felébred és ebéd után elindulunk, már 18 fok is van kint. Kimegyünk a Dózsa Gy úthoz, ott van két ruhabolt is, nézünk nadrágot, harisnyát, kardingánt, ilyesmiket, meg új kiscipőt, mert a kis kéket kinőtte Timike. Aztán elmegyünk a festékboltba is, hogy be lehessen fejezni hétvégén a kisszobát és ott is elpakolhassak, meg talán a zöldségesbe is benézünk egy kis szőlőért, mert Timike nagyon megszerette.

Köszönés és fogmosás

Timike nagyon illedelmes kislány, nagyon szeret köszönni. Ha olyan kedve van, akkor mindenkinek odaköszön, hogy SZIA. Jó hangosan és hangsúlyozva. Reggel ébredés után, minden ránknézéskor, találkozáskor vagy csak úgy is köszön a kis aranyos vékony hangocskáján. Ha áll éppen és akkor akar köszönni, akkor kicsit előredől, behajlítja a térdét és úgy sziázik oda :D


Timike a fogmosásban is lelkes résztvevő. Mielőtt kijött az első fogacskája, már kapott fogkefét, mert úgy szerette a miénket is nézni. Az masszírozta is az ínyét, meg elfoglalta magát vele, amíg mi is mostuk a fogunkat. Most már egész ügyesen csinálja, az elsőket dörzsöli is, a hátsóknál még csak rágogatja. Remélem továbbra is szeretni fogja és nem lesz úgy, mint én, hogy utáltam a fogmosást gyerekkoromban.