A beszoktatás 3. napján azt mondták az óvó nénik, hogy az anyukák, apukák menjenek ki csöndben az udvarra. A legtöbb gyerek épp játszott, nem is figyelte, hogy kimegyünk. Egy kislány volt, aki épp az anyukájával játszott, mikor ki kellett menni, ő elkezdett sírni és nagyon sírt is vagy 10 percig. Egy másik kisfiú néha pityeredett el, az óvó nénik elmondása szerint. A többi gyerek nem sírt, Timi sem :) Kb 20 perc lehetett, míg így egyedül voltak bent, aztán készülődtek ki az udvarra. Addigra a sírók is megnyugodtak, a nem sírók pedig ajándékot kaptak, Timi egy kis rókát, amit ha alul megnyomunk, akkor összeesik (az a hagyományos vásári játék), ő választotta (aztán itthon úgy eltette, hogy azóta sem találjuk).
Amikor kijöttek, akkor fogták egymás vállát, így vonatoztak. Közben az óvó nénik énekeltek valami vonatos mondókát, a gyerekek inkább arra koncentráltak, hogy ne engedjék el a másik vállát. Így szépen kisétáltak az udvarra.
Kérdeztem Timit, hogy sírt-e, mondta, hogy nem. Nagyon ügyes volt. Azért látszik, hogy már mind elmúlt 3 éves, ekkor már óvódaérettek és nem ijednek meg rögtön, ha szülőt nem látják.
Mondták is az óvóv nénik, hogy nagyon ügyes kis csoport, ezért hétfőn már ne is maradjunk ott, csak a gyerekek. Remélem hétfőn is jól fog menni.
Ahogy hazafelé mentünk, megvártak bennünket Jancsikáék. Ők a közeli térnél laknak, ovis csoporttársak lettek. Együtt jöttünk hazafelé. A két gyerek a járdán sétált hazafelé. Amikor jött az autó, akkor Jancsika mondta Timinek, hogy megfogom a kezed, mert jön az autó :) Utána néha úgy jöttek, hogy fogták egymás kezét :)
Timi itthon mesélte, hogy kérdezte az óvó nénit, hogy Hol van anya? Az óvó néni meg mondta neki, hogy Anya az udvaron van. Ezzel Timi meg is nyugodott.
Megpróbálom majd lementeni a telefonomról ak épeket, amit csináltam az oviban.
Timike
2012. augusztus 30., csütörtök
2012. augusztus 28., kedd
Aug 28. Második ovi nap
A második nap is jól sikerült. A gyerekek rápihentek és reggel fél 9kor ébredtek. De így is kényelmesen odaértünk 10-re.
Timi ma új játékokkal ismerkedett, kirakózott, főzött, tologatta a babakocsit, építőkockázott, állatokkal játszott.
Az óvónénik báboztak, a gyerekek meg tátott szájjal nézték.
Az udvaron is sokat szaladgált Timi, bár akkorra már kezdett fáradni.
Timi ma új játékokkal ismerkedett, kirakózott, főzött, tologatta a babakocsit, építőkockázott, állatokkal játszott.
Az óvónénik báboztak, a gyerekek meg tátott szájjal nézték.
Az udvaron is sokat szaladgált Timi, bár akkorra már kezdett fáradni.
2012. augusztus 27., hétfő
Augusztus 27. Timi első napja az oviban
Ma Timi tényleg ovis lett, hisz eltöltötte első két óráját az oviban. Igaz, ma még könnyű volt, mert én is ott voltam Marcival. A beszoktatás első napja volt.
Timi a katica csoportba jár, ami vegyes csoport lenne, mert ezt igyekeznek kialakítani, de gyakorlatilag még kiscsoportnak lehet mondani, mert a 19 gyerekből csak 5, aki már tavaly is oda járt.
Ez a hét a kicsik beszokási hete, 10-12 óráig lehetünk ott együtt, hogy ismerkedjünk az óvó nénikkel, a szobával, az udvarral. Aztán jövő héten attól függően lesz a beszokási rend, hogy mennyire szokták már meg a gyerekek.
Már 10 előtt ott voltunk, mert nem tudtam mennyi ideig tart az út, ha Timi sétál. Kb. 25 percig tart így, de reggelente majd valószínűleg biciklivel megyünk, hogy ne 2 óra hossza legyen csak a 4 út az oviba oda és vissza Marcival.
Bent már egyből látszott, hogy melyik a katica csoport, mert tele van az ajtó katicákkal. Megkerestük Timi napocska jelét az öltöző szekrénykéken (nem is szekrény, inkább polc) és oda tettük az utcai szandált és felvette a benti cipőt (majd bentre is szandált veszünk, az óvó néni szerint az a legpraktikusabb.
Megnéztük a kis mosdót is, 5 kis wc és 5 kis csap van. Timinek nagyon tetszett, ki is próbálta és nagyon örült, hogy ott mindent egyedül tud.
Eddigre megérkeztek sorban a többiek is, ők is a jeleket keresgélték és átöltöztek. Ezután a két óvó néni megmutatta a szobát, ahová persze elsőnek Marci szaladt be és már mutogatta is a falon a nagy katicát és az órákat. Az óvó néni Ica néni és Éva néni rögtön a gyerekek közé mentek és mutogatták, hogy hol mit lehet játszani. Aztán többnyire egyik óvó néni a gyerekkel játszott, a másik a szülők kérdéseire válaszolt.
Timi elég bátor volt a többi gyerekhez képest, ő nélkülem is elment játszani, bábozott az óvó nénivel, babaházasat játszott a többi gyerekkel, rajzolt, babázott. Közben meg sokszor keresett a szemével, néha vissza is szaladt hozzám, meg mondta, hogy üljek ide vagy oda.
A gyerekek közül eddig Lara, Luca, Dorina, Milán és Ákos nevét kérdeztük meg, Jancsikát meg ismertük eddig is.
Amikor a gyerekek már körülnéztek, akkor körbeültünk a kisszékekre és az óvó néni vezetésével kis éneklés és mondókázás volt. Timi is lelkesen énekelte, amit tudott, meg mutogatta, amit látott Éva nénitől.
A csoportszoba elég szép, pár éve újították fel, ablakot cseréltek, meg festettek (bár a fal régi, ezért pereg le néhány helyen). Az egyik falon beépített szekrény és polcrendszer van, de szép fa mintázattal (azt nem néztem meg közelről, hogy fa mintájú bútorlapból vagy valódi fából). Két oldalról vannak ablakok, így nagyon világos. Van parkettás és szőnyeges rész is, külön játék főzőrész, babasarok, bábozósarok. A falon is sok szép kép van, amit többnyire az óvó nénik csináltak. A fűtés konvektoros, tehát télen azért a padló valószínűleg hideg lesz. A kis asztalok és székek elég strapabírónak tűnnek, a felnőtteket is simán elbírják.
Az óvó nénik elég szimpatikusak, Ica néni középkorú, Éva néni nyugdíj előtt áll. Kedvesek, mosolygósak voltak. Olyan igazi óvó nénisek. A daduska nénit csak rövid ideig láttuk, mert ő reggeltől ott volt és pakolászott, takarítgatott, viszont valami lépcsőn rosszul lépett és nagyon megfájdult a lába, meg egyre jobban bedagadt, így mikor oda értünk, érte akkor jöttek és vitték orvoshoz. Egyébként ő Erzsi néni.
Ezután kimentünk az udvarra. Minden csoportnak külön kis udvarrésze van, ami évente változik, a kiscsoportté egy elég zárt kis udvarrész, szinte teljesen körbe van kerítve a falak és kerítés által. Füves és fás, az udvar fele kellemes árnyékban van. Van hinta, csúszda, nagy homokozó, egy nagy faház, ahol kis konyha van, mókuskerék, egy önforgató (olyan, hogy ketten beleülhetnek és a középen lévő kerékkel forgathatják magukat) és egy olyan mérleghinta, ami egy hajlított vaspáron lévő két szék (nehéz leírni, mert ilyet máshol még nem láttam). Gondoltam rá, hogy holnap viszek fényképezőgépet, de Marci mellett nem hiszem, hogy tudnék fotózni. De Éva néni emlegetett valami fényképezőgépet, remélem ő fog fotózni.
Háromnegyed 12 körül jöttünk el, addigra TImi is elfáradt, bár ő nem akart jönni, mondta, hogy még játszik inkább.
Az első nap nagyon tetszett Timinek, mondta, hogy holnap is menjünk :)
Timi a katica csoportba jár, ami vegyes csoport lenne, mert ezt igyekeznek kialakítani, de gyakorlatilag még kiscsoportnak lehet mondani, mert a 19 gyerekből csak 5, aki már tavaly is oda járt.
Ez a hét a kicsik beszokási hete, 10-12 óráig lehetünk ott együtt, hogy ismerkedjünk az óvó nénikkel, a szobával, az udvarral. Aztán jövő héten attól függően lesz a beszokási rend, hogy mennyire szokták már meg a gyerekek.
Már 10 előtt ott voltunk, mert nem tudtam mennyi ideig tart az út, ha Timi sétál. Kb. 25 percig tart így, de reggelente majd valószínűleg biciklivel megyünk, hogy ne 2 óra hossza legyen csak a 4 út az oviba oda és vissza Marcival.
Bent már egyből látszott, hogy melyik a katica csoport, mert tele van az ajtó katicákkal. Megkerestük Timi napocska jelét az öltöző szekrénykéken (nem is szekrény, inkább polc) és oda tettük az utcai szandált és felvette a benti cipőt (majd bentre is szandált veszünk, az óvó néni szerint az a legpraktikusabb.
Megnéztük a kis mosdót is, 5 kis wc és 5 kis csap van. Timinek nagyon tetszett, ki is próbálta és nagyon örült, hogy ott mindent egyedül tud.
Eddigre megérkeztek sorban a többiek is, ők is a jeleket keresgélték és átöltöztek. Ezután a két óvó néni megmutatta a szobát, ahová persze elsőnek Marci szaladt be és már mutogatta is a falon a nagy katicát és az órákat. Az óvó néni Ica néni és Éva néni rögtön a gyerekek közé mentek és mutogatták, hogy hol mit lehet játszani. Aztán többnyire egyik óvó néni a gyerekkel játszott, a másik a szülők kérdéseire válaszolt.
Timi elég bátor volt a többi gyerekhez képest, ő nélkülem is elment játszani, bábozott az óvó nénivel, babaházasat játszott a többi gyerekkel, rajzolt, babázott. Közben meg sokszor keresett a szemével, néha vissza is szaladt hozzám, meg mondta, hogy üljek ide vagy oda.
A gyerekek közül eddig Lara, Luca, Dorina, Milán és Ákos nevét kérdeztük meg, Jancsikát meg ismertük eddig is.
Amikor a gyerekek már körülnéztek, akkor körbeültünk a kisszékekre és az óvó néni vezetésével kis éneklés és mondókázás volt. Timi is lelkesen énekelte, amit tudott, meg mutogatta, amit látott Éva nénitől.
A csoportszoba elég szép, pár éve újították fel, ablakot cseréltek, meg festettek (bár a fal régi, ezért pereg le néhány helyen). Az egyik falon beépített szekrény és polcrendszer van, de szép fa mintázattal (azt nem néztem meg közelről, hogy fa mintájú bútorlapból vagy valódi fából). Két oldalról vannak ablakok, így nagyon világos. Van parkettás és szőnyeges rész is, külön játék főzőrész, babasarok, bábozósarok. A falon is sok szép kép van, amit többnyire az óvó nénik csináltak. A fűtés konvektoros, tehát télen azért a padló valószínűleg hideg lesz. A kis asztalok és székek elég strapabírónak tűnnek, a felnőtteket is simán elbírják.
Az óvó nénik elég szimpatikusak, Ica néni középkorú, Éva néni nyugdíj előtt áll. Kedvesek, mosolygósak voltak. Olyan igazi óvó nénisek. A daduska nénit csak rövid ideig láttuk, mert ő reggeltől ott volt és pakolászott, takarítgatott, viszont valami lépcsőn rosszul lépett és nagyon megfájdult a lába, meg egyre jobban bedagadt, így mikor oda értünk, érte akkor jöttek és vitték orvoshoz. Egyébként ő Erzsi néni.
Ezután kimentünk az udvarra. Minden csoportnak külön kis udvarrésze van, ami évente változik, a kiscsoportté egy elég zárt kis udvarrész, szinte teljesen körbe van kerítve a falak és kerítés által. Füves és fás, az udvar fele kellemes árnyékban van. Van hinta, csúszda, nagy homokozó, egy nagy faház, ahol kis konyha van, mókuskerék, egy önforgató (olyan, hogy ketten beleülhetnek és a középen lévő kerékkel forgathatják magukat) és egy olyan mérleghinta, ami egy hajlított vaspáron lévő két szék (nehéz leírni, mert ilyet máshol még nem láttam). Gondoltam rá, hogy holnap viszek fényképezőgépet, de Marci mellett nem hiszem, hogy tudnék fotózni. De Éva néni emlegetett valami fényképezőgépet, remélem ő fog fotózni.
Háromnegyed 12 körül jöttünk el, addigra TImi is elfáradt, bár ő nem akart jönni, mondta, hogy még játszik inkább.
Az első nap nagyon tetszett Timinek, mondta, hogy holnap is menjünk :)
Rajzold meg a szemét!
Timike: Annak rajzold meg a szemét! Rajzold meg... a szemét annak a halacskának! Rajzold meg annak a halacskának a szemét!
(és amikor különösen mozog a kamera, akkor Apa épp a halacska szemét rajzolja :))
(és amikor különösen mozog a kamera, akkor Apa épp a halacska szemét rajzolja :))
2012. augusztus 24., péntek
2012. augusztus 12., vasárnap
Óra=ventilátor
Azt vettük észre, hogy Marci úgy gondolja, hogy az óra és a ventilátor az ugyanúgy működik, legalábbis az órákat is így hívja: VN vagy vün, mint a ventilátort. És ha rákérdezünk, hogy hol a ventilátor, akkor az órára is mutat. Az óra nagy kedvenc, azt kiszúrja bárhol vagyunk, még a strandon is.
Mamival strandoltunk csütörtökön és már végre Marci is élvezte. Timi eddig is szerette, most is szívesen úszógumizott a gyerekmedencében vagy nyuszi-hoppozott a tanmedencében. Marci pedig már bátran sétálgatott a gyerekpancsolóban és pancsolt, meg labdázott a melegebb tanmedencében. Persze mindig más labdája kellett volna, hiába vittünk ki 2-féle labdát mi is.
Szombaton kint jártunk a Kurultáj rendezvényen Bugacon Jutka mamival. Timi és Marci már odafelé úton elaludt, így legalább nyugodtan kereshettünk parkolót. Először 2 és fél km-re akartak leállítani bennünket, de végül egy kb. 500m-re lévő helyet sikerült találnunk.
Érdekes volt. Hatalmas kirakodóvásár és etetőrész, rengeteg ember, nagy homok. A műsor két színpadon zajlott, ahol magyar műsorok és rokon népek(nek vélt) vendégek bemutatója volt. Többnyire népzenei fellépők voltak, de szerepelt egy általunk türkmén Korda Gyurinak keresztelt előadó is :)
Messzebb volt egy küzdőtér lovas és íjász bemutatókkal. Itt gyorsasági lovasbemutatót néztünk.
Sokan beöltöztek ősmagyar(nak vélt) ruhákba.
Kb egyedül nekünk volt olyan terepbabakocsink, ami alkalmas volt közlekedni a bugacpusztai homokba, mások a sportbabakocsikat többnyire kézben vitték vagy üresen húzták.
Mamival strandoltunk csütörtökön és már végre Marci is élvezte. Timi eddig is szerette, most is szívesen úszógumizott a gyerekmedencében vagy nyuszi-hoppozott a tanmedencében. Marci pedig már bátran sétálgatott a gyerekpancsolóban és pancsolt, meg labdázott a melegebb tanmedencében. Persze mindig más labdája kellett volna, hiába vittünk ki 2-féle labdát mi is.
Szombaton kint jártunk a Kurultáj rendezvényen Bugacon Jutka mamival. Timi és Marci már odafelé úton elaludt, így legalább nyugodtan kereshettünk parkolót. Először 2 és fél km-re akartak leállítani bennünket, de végül egy kb. 500m-re lévő helyet sikerült találnunk.
Érdekes volt. Hatalmas kirakodóvásár és etetőrész, rengeteg ember, nagy homok. A műsor két színpadon zajlott, ahol magyar műsorok és rokon népek(nek vélt) vendégek bemutatója volt. Többnyire népzenei fellépők voltak, de szerepelt egy általunk türkmén Korda Gyurinak keresztelt előadó is :)
Messzebb volt egy küzdőtér lovas és íjász bemutatókkal. Itt gyorsasági lovasbemutatót néztünk.
Sokan beöltöztek ősmagyar(nak vélt) ruhákba.
Kb egyedül nekünk volt olyan terepbabakocsink, ami alkalmas volt közlekedni a bugacpusztai homokba, mások a sportbabakocsikat többnyire kézben vitték vagy üresen húzták.
2012. augusztus 2., csütörtök
Aug 2 tudományok
Marcika okosodik folyamatosan, olyan dolgokat megért, amire nem is gondolnék. Mint a vidd oda Apának, menj be Apához fürödni, vigyázz küszöb (átlépi, akkor is, ha nem látja, hogy hol van) meg ilyenek.
Sok dologról tudja, hogy hogyan kell használni vagy hova való, a legmeglepőbb Jutka mamiéknál a gázgyújtó volt, amit szépen odatartott a gázrózsához (pedig nekünk nincs is olyanunk).
Kezd szótöredékeket mondani, az egyik felismerhető a LÁM, a lámpára mutatva szokta mondani. Jutka mamáéknál Döme kutyára mondta, hogy DÖ.
A DE szó nagyon megy, de csak akkor mondja, ha valahol a nem szót hallja.
Bármennyit megy egyedül, néha olyan éles kanyarokkal, hogy még karral is egyensúlyoz. Várakozásaimmal ellentétben alig esik el szerencsére, ügyesen lépked. Ha egyedül megy, akkor óvatos, lépcsőn is lemegy, ha viszont fogjuk a kezét, akkor bátran rohanni kezd, a lépcsőnek is nekiindul lesz-ami-lesz módon.
Sok dologról tudja, hogy hogyan kell használni vagy hova való, a legmeglepőbb Jutka mamiéknál a gázgyújtó volt, amit szépen odatartott a gázrózsához (pedig nekünk nincs is olyanunk).
Kezd szótöredékeket mondani, az egyik felismerhető a LÁM, a lámpára mutatva szokta mondani. Jutka mamáéknál Döme kutyára mondta, hogy DÖ.
A DE szó nagyon megy, de csak akkor mondja, ha valahol a nem szót hallja.
Bármennyit megy egyedül, néha olyan éles kanyarokkal, hogy még karral is egyensúlyoz. Várakozásaimmal ellentétben alig esik el szerencsére, ügyesen lépked. Ha egyedül megy, akkor óvatos, lépcsőn is lemegy, ha viszont fogjuk a kezét, akkor bátran rohanni kezd, a lépcsőnek is nekiindul lesz-ami-lesz módon.
Júli 24-27 Kőrös Toroki nyaralás
3 év után először mentünk nyaralni, gyerekekkel meg legelőször. A Kőrös-Toroki Tisza partot választottuk, mert az közel van Félegyházához, így a mamák is lejöhetnek fürdeni, illetve ott volt üdülő lehetőség Jutka mamin keresztül.
Előtte meg utána Félegyházán is voltunk pár napot, így végül egy teljes hét volt a nyaralás.
Az idő annyira nem volt kegyes a Tisza parton, mert a 4 napból 2ben rossz volt az idő, így az első esős nap (kedd) után visszamentünk Fházára. Az üdülő, ahol voltunk, csak két kis szoba volt egy előfolyosóval, ami két kisgyerekkel esőben nem túl praktikus, mert elunják magukat és a legjobb foglalatosság a lábakon álló ház lépcsőjén mászkálni, ahol még egy felnőtt is alig fér el egyedül, nemhogy még Marcit vezetgetve. Timi elég ügyesen lépcsőzött, odafigyelt és óvatos volt. De a kb 4 órás folyamatosan szitáló eső miatti bezártság már sok volt. Így szerdán reggel egy borongós séta után úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk mamáékhoz, ott mégis jobban eljátszanak a gyerekek esőben is. Persze mire Fházára értünk kisütött a nap, de pár perc múlva újra beborult.
Mivel csütörtökön újra nekivágtunk Csongrádnak és a Tisza partnak.
Addigra kisütött a nap egy volt másfél verőfényes napunk.
A gyerekek nagyon élvezték a homokos partot és a kellemes és sekély vizet. Timi a parton szeretett sétálgatni, a part menti pocsolyákban pancsolni, homokozni és az ölemben beszaladni a vízbe. ( ő az ölemben volt és én szaladtam)
Marci a vízben járkálni szeretett úgy, hogy a kezében egy lapáttal csapkodta a vizet. Meg neki is nagyon tetszett, hogy az egész part egy óriási homokozó.
Csütörtökre jött el Vicus is, így délelőtt v ele indultunk el, majd Jutka mamiék Jutka mami ott is aludt velünk, mert Apa betegeskedett és inkább visszament Fházára. A gyerekek jól aludtak, annak ellenére, hogy teljesen idegen hely volt, gyorsan elaludtak és reggelig nagyjából aludtak.
Pénteken aztán kora délutánig maradtunk, majd mikor beborult és már dörgött az ég, elindultunk vissza Fházára. Este már a móravárosi játszótéren csúszdázott Timi és játszott a gyerekekkel. Érdekes volt, hogy egy kislány volt a szolnoki mamájával ( a kislány csak egy éve félegyházi), egy kőbányai kisfiú és a fóti Timike :)
Szombaton Timi Jutka mamival kiment a strandra, mi meg Marcival megnéztük egy általános iskolás osztálytársam esküvői menetét.
Előtte meg utána Félegyházán is voltunk pár napot, így végül egy teljes hét volt a nyaralás.
Az idő annyira nem volt kegyes a Tisza parton, mert a 4 napból 2ben rossz volt az idő, így az első esős nap (kedd) után visszamentünk Fházára. Az üdülő, ahol voltunk, csak két kis szoba volt egy előfolyosóval, ami két kisgyerekkel esőben nem túl praktikus, mert elunják magukat és a legjobb foglalatosság a lábakon álló ház lépcsőjén mászkálni, ahol még egy felnőtt is alig fér el egyedül, nemhogy még Marcit vezetgetve. Timi elég ügyesen lépcsőzött, odafigyelt és óvatos volt. De a kb 4 órás folyamatosan szitáló eső miatti bezártság már sok volt. Így szerdán reggel egy borongós séta után úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk mamáékhoz, ott mégis jobban eljátszanak a gyerekek esőben is. Persze mire Fházára értünk kisütött a nap, de pár perc múlva újra beborult.
Mivel csütörtökön újra nekivágtunk Csongrádnak és a Tisza partnak.
Addigra kisütött a nap egy volt másfél verőfényes napunk.
A gyerekek nagyon élvezték a homokos partot és a kellemes és sekély vizet. Timi a parton szeretett sétálgatni, a part menti pocsolyákban pancsolni, homokozni és az ölemben beszaladni a vízbe. ( ő az ölemben volt és én szaladtam)
Marci a vízben járkálni szeretett úgy, hogy a kezében egy lapáttal csapkodta a vizet. Meg neki is nagyon tetszett, hogy az egész part egy óriási homokozó.
Csütörtökre jött el Vicus is, így délelőtt v ele indultunk el, majd Jutka mamiék Jutka mami ott is aludt velünk, mert Apa betegeskedett és inkább visszament Fházára. A gyerekek jól aludtak, annak ellenére, hogy teljesen idegen hely volt, gyorsan elaludtak és reggelig nagyjából aludtak.
Pénteken aztán kora délutánig maradtunk, majd mikor beborult és már dörgött az ég, elindultunk vissza Fházára. Este már a móravárosi játszótéren csúszdázott Timi és játszott a gyerekekkel. Érdekes volt, hogy egy kislány volt a szolnoki mamájával ( a kislány csak egy éve félegyházi), egy kőbányai kisfiú és a fóti Timike :)
Szombaton Timi Jutka mamival kiment a strandra, mi meg Marcival megnéztük egy általános iskolás osztálytársam esküvői menetét.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)