Első nap, mikor Apa újra dolgozik

 A jóhoz hamar hozzá lehet szokni, reggel felkelés után Timike is úgy jött ki, hogy Apa, Apa, de sajnos Apa ma már ment dolgozni. Kicsit értetlenül nézett rám, mikor mondtam, hogy nincs itthon Apa, kicsit szomorkodott, aztán persze elkezdett játszani. Vissza kell rázódnunk a kettesben töltött hétköznapokhoz. De persze Apa most már hamarabb fog hazajönni és kelnie is elég volt egy órával később :D
Így akár már egy óra múlva is itthon lehet.

Ma a fő program a halacskák nézegetése volt, mivel az eső bezárt bennünket a lakásba. Elég szemtelen ez az eső, mert nem fog neki és esik egy órát, majd eláll, hanem csak szitál, épp csak annyira, hogy ne tudjunk elindulni, de így aztán egész nap. De Timike szívesen nézegeti a halacskákat, ha mást is játszik, akkor is felfigyel mindig, mikor bekapcsol a levegőztető.
Már azt is tudja, hogy hogyan csinálják a halacskák :D mármint a tátogást :D

Azért egy kicsit sétáltunk is kint, de persze Timike főleg lépcsőzni akart az új kiscipőben, ahol meg esett ránk az eső, így csak 10 percet tudtunk kint maradni. Timike nem akart bejönni, de azt sem akartam, hogy megfázzon. A kiscipő tetszik továbbra is  és szívesen veszi fel.
Azt hiszem ezentúl ha ki akar szállni a babakocsiból, akkor nem fogom felvenni, hanem sétálhat a kocsival. Bár így a sétáink biztos többszörösére hosszabbodnak majd :D