2010. december 4., szombat

Mikulás ünnepség

Tegnap a cégem Mikulás ünnepséget rendezett. Kicsit ugyan tartottam tőle, hogy a havazástól és a csúszós utaktól nem tudunk elmenni, de végül csak sikerült. Pénteken reggel esett hó, utána eső is, de estére minden elállt és még pluszban is volt a hőmérséklet.
Szép ruhát válaszottunk ki, tavaly is megvolt már, de igazán most  nőtt bele Timike.

Ahogy Apa hazajött, elkezdtünk öltözködni és fél 5 után el is tudtunk indulni. A terv az volt (és végül így is lett), hogy Káposztásmegyerig megyünk autóval, mivel addig nagy, széles és jól letakarított, de ilyenkor már kisforgalmú utakon kell mennünk, onnan pedig egy villamos, a 14es épp elvisz az ünnepség helyszínére.   Egy kis fennakadás volt, az M2es egyik lehajtóján baleset volt és épp arra terelték az autókat, amerre mi is mentünk volna, így pár száz méteren araszolva mentünk, de ez csak 10 perc volt.
Szóval letettük  kocsi Káposzásmegyeren, a villamos végállomásánál és zötyögtünk 20 percet. Timike jól elnézelődött, beszélgettünk, mondókáztunk közben.

Mikor odaértünk, már nem sok idő volt a mikulás érkezéséig, addig felfedezte Timike a kisebb gyerekeknek berendezett termet.













6kor jött a Mikulás, ez a része a programnak nem volt teljesen jól megszervezve, mert egy viszonylag kicsi és nagyon meleg terembe jött. A krampuszok gyorsan úgy is döntöttek, hogy futószalagon odaadják az ajándékokat a kicsikkel kezdve, így elég gyorsan szabadultunk. A Mikulással annyit találkoztunk, hogy odaadta az ajándékot és megsimogatta Timike fejét. Timike nem ijedt meg tőle, elvette az ajándékot és mentünk vissza a kis terembe játszani (egy kis vacsora után).

Az ajándék egyébként nagyon jó, egy kis fa vonat, amit egyébként is szerettem volna Timikének megvenni. Natur fa és a rakományait le lehet róla pakolni, meg sokféleképpen vissza. Neki is nagyon tetszik.

Ezen a képen épp nézi a Mikulást Timike, azért olyan csodálkozó az arca. Itt még hátul voltunk a teremben, utána furakodtunk előre az ajándékért.
A kisteremben aztán Timike játszott mindennel, a kedvence az ugráló csacsi lett :)
Kicsit én is tudtam beszélgetni a kolléganőimmel, Timike meg kicsit ismerkedett Fannival, Krisztivel és Nórival. 





Fél 8 után indultunk haza, addigra Timike eléggé álmos volt, a villamoson már mesélni kellett neki a kiscicáról és Timike gazdájáról, ez elég jól lekötötte, előtte minden megállónál le akart szállni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése