Szerencsére nagyon szép idő volt, teljesen tiszta volt az ég, így a kintre megrendelt légvárat is tudták használni. Ez volt az egyik kedvenc, amit újra és újra birtokba vettek.
A másik pedig a medence volt. Igaz, hogy elég hideg volt, csak napelem fűtötte, 24 fokos volt kb. Marci bele sem ment, én kénytelen voltam, mert Timi szeretett volna, de nem ért le a lába, de ő sem volt bent sokáig. A nagyobbak ugráltak egy darabig. Aztán Marci mutatta, hogy van egy másik medence is, egy 3x3-as kb. De az üres. Eszükbe jutott, hogy fel kellene tölteni. Kezdetben papucsban, úszósapkában kezdték áthordani a vizet a nagymedencéből, majd az ott hagyott vízforgató csöveket használták. Ezzel már jobb volt az eredmény, nagyon ügyesen összedolgozva lemerítették a nagymedencében, majd kifolyatták a kicsiben.
Nade ez is hideg volt. Valakinek eszébe jutott, hogy a csapokból folyik melegvz az öltözőben, így a csövek felhasználásával már a csapokból, majd a tusolóból töltötték a kismedencét, míg el nem fogyott a melegvíz. Ez kb 15 cm-s kis vizet jelentett. Nagyon meg voltak elégedve magukkal, hogy sikerült nekik medencét tölteni. Ezzel a művelettel vagy 2 óra hosszát elszórakoztak és közben jól összebarátkoztak.
Timit, Marcit így alig láttuk, csak ellenőrizgettük, hogy mit csinálnak, merre vannak. Gergőt kellett követni, aki mászott a füvön, mászott a lépcsőkön mindenfelé.
Finomakat ebédeltünk, vacsoráztunk, még Peti is ehetett a legtöbb ennivalóból.
Gergő 6kor dőlt ki, addig semmit sem aludt. Őt utána felváltva őriztük.
A vacsora kicsit elhúzódott, így a nagyok fél 10 után feküdtek le, el is aludtak azonnal.
Másnap reggeli után útra kelt mindenki haza. Mi még egy rövid sétára megálltunk a Velencei tó partján, de nagyon fújt a szél, így hamar hazaindultunk.
Gergő az úton aludt, Marci meg az út végén és még utána is, összesen vagy 3 órát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése