Szilvásgombóc

Mára szilvásgombócot készítettem, mert Jenő nagypapi adott egy csomó kékszilvát és már annyit ettünk belőle nyersen, hogy gondoltam kicsit másképp is együnk belőle. Meg egyébként is nagyon szeretem a szilvás gombócot. Ennek ellenére még sosem csináltam. Nem véletlen, mert elég macerás kisgyerek mellett.
Tegnap, ahogy Timike aludt, megfőztem a krumplit és félbevagdostam és cukroztam, fahéjaztam a szilvát, amikor meg Apa hazajött és Timikével játszott, akkor megcsináltam a gombócokat, így összesen azért volt másfél óra, ha nem több.
Ma ettünk belőle és Timikének nagyon ízlett :) Először nem akarta megkóstolni, de babavillán kínáltam és ez eléggé csábító volt ahhoz, hogy legalább megkóstolja. Utána pedig már ette folyamatosan. Háromnegyednyi gombócot be is falt rögtön :D
Mivel elég sokat csináltam, így a fagyasztóba is került belőle, ehetünk legközelebb is :D

Timike villával jobban szeret enni, mert ő is a szájához tudja venni anélkül, hogy kifolyna, lepotyogna.  Igaz, néha odanyújtja, hogy adjam a szájába én. Meg én is szúrom fel rá, csak akkor szúrja ő, ha játszani akar, ha enni, akkor én csináljam :D












Timike egyedi módszere: villával a szájához teszi, majd leveszi kézzel és beteszi a szájába  

És az elégedett mosoly :D