Ma verőfényes tavaszi nap volt és már tegnap elhatároztam, hogy ma elmegyünk végre dúdolóra. Már nagyon rég voltunk, a hideg, a betegségek miatt, meg amikor tudtunk volna menni, akkor meg pont védőnői látogatásunk volt. Szóval időben is keltünk és el is készültünk, fél 10kor elindultunk a délelőtti körutunkra.
Először dúdolóra, amire szerintem már Timike nem nagyon emlékezett, így lassan oldódott fel. Viszont a végén már tapsolt és a zenére táncolt. Most gitárt hozott a dúdolós néni, ez nagyon tetszett neki, a foglalkozás végén volt pár gitáros szám, azt mind megtapsolta. A mondókákból a sétálósok tetszettek neki, meg amikor le kellett fektetni a lábamra. A többi is tetszett szerintem, legalábbis ezt mondta, ha kérdeztem, csak annyira komolyan figyelte a foglalkozásvezetőt, hogy hogy énekel és mit csinál, hogy arra nem annyira tudott figyelni, amit mi csináltunk.
A dúdoló után a játszótérre mentünk, ahol ma is a csúszda volt a sláger. Most sok gyerek volt a jó idő miatt és jót el is játszottak Timike homokozókészletével, a végén úgy kellett a játszótér különböző pontjairól összeszedni. Timikét ez most nem érdekelte, csak a csúszda. Már egyedül is ügyesen felmászik rá, bár ott vagyok mellette, mert azt szereti, meg le is csúszik egyedül is, úgy hogy alul elkapom, csak a tavaszi cipőjének a talpa kicsit megfogja és lassabban csúszik le, mint a kiscsizmában.
Játszótér után a boltba indultunk egy kis joghurtért és a zöldségesbe almáért. Majd visszafelé bementünk a gyerekruhaboltba és vettünk két szép tavaszi sapkát Timikének. Sikerült most olyat venni, amin nincs semmi csillogós dísz, meg giccses varrás, csak egy aranyos virág. Az egyik fülvédős-bojtos, a másik még melegebbre való, csak sima vékony sapka.
Végül majdnem egy óra volt, mire hazaértünk, és az hazafelé út végére Timike is beleült kocsiba. Én is elfáradtam azért, ez 3 és fél óra kirándulás volt. Timike engedélyezett is legalább 2 percet, hogy lefeküdjek a kanapéra, persze közben fél kézzel sínt raktunk össze. Utána már menni kellett ebédelni.
Az ebéd utáni alvásra hangolódás helyett takarítottunk kicsit, a sok játékot raktuk helyre, kályhát hamuztunk, porszívoztunk. Biztos ezért is nem álmosodott el Timike. Meg persze azért, mert Félegyházán megedződött :) Így végül háromnegyed 3 volt mire elaludt és most hallom, hogy kezd ébredezni. Most vacsizunk, aztán meglátjuk, hogy milyen idő van kint, de azt hiszem, hogy inkább bent játszunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése