Vicus szabin van, ezt a remek hétköznapi lehetőséget ki is használtuk két napig. Szerdán meg akartuk látogatni, csütörtökön meg játszóházba mentünk volna együtt, de a konyhai konvektorunk nem volt már hajlandó fűteni és a gázszerelők szerda délelőttre ígérték magunkat, így felcserélődött a két program. Szerdán végülis már délelőtt végeztek, így mikor Vicus ideért, már indulhattunk is Veresegyházra játszuóházba. Nyáron voltunk ott utoljára, Timike így nagyon örült neki. Amikor odaértünk, akkor kicsit megijedtünk, hogy nincs is nyitva, mert teljes csönd volt és le volt eresztve az ugrálóvár is, de kiderült, hogy nem volt épp gyerek, így leeresztették. A gyerektelenség továbbra is folytatódott, Timike egyedül játszott végig, de így is élvezte nagyon. Múltkor Félegyházán felfedezte, hogy egyedül is remekül tud ezekben a várakban közlekedni, így az első közös felfedezőutunk után már nagyjából egydül játszott, nem is igényelte, hogy menjünk vele. Ez azért is jó, mert akkor ezentúl egyedül is mehetek velük, Timikének elég ha lentről figyelem és néha odajön, ha szomjas, éhes. Mi meg nézzük Marcival.
Marci egyébként jót aludt a hintás babaszékban, akkora szabadságom volt, hogy csak na :)
Egyszer keresett csak Timi, mikor elmentem Marcit pelenkázni, meg etetni, de nem is engem keresett, hanem azt kérdezte Vicustól, hogy Hol van Marci? Odajöttek a pelenkázóhoz, látta, hogy szopizik Marci és én is megvagyok. Megfordult és ment is vissza játszani.
Jól elfáradt a játszóházban, de szépen hazajött, még sétált is hazafelé, meg meg kellett állni a játszótéren is kicsit.
Este volt kis (na jó, elég nagy) fáradság hiszti, aztán azt ölemben el is aludt.
Csütörtökön pedig mi indultunk neki a nagy Pestnek, hogy megnézzük hol lakik Vicus. Gyalog mentünk a vonathoz, hogy a babakocsit ne kelljen cipelni és Timi nagyon ügyesen lesétálta ezt a több, mint 1 km-t. Fél óra alatt meg is tettük, így volt időnk a kisboltban színes cukrot venni.
Vicus bent várt bennünket a nyugatiban, onnan pedig metroztunk hozzá. A metroból a mozgólépcső tetszett Timinek, a mentroból minden megállónál ki akart szállni, így visszafelé már csak fele utat metroztuk, a többit villamosoztuk. Marci szokásosan a mei taiban utazott.
Vicusnál Timike szépen eljátszott, csodálkoztam is, hogy mennyi ideig játszott a plüssállatokkal, meg labdával. Finomat ebédeltünk, a rakott krumpliból szépen evett Timi. Marci pedig az ágyon, kicsit feltámasztva, hogy lásson, nézelődött, miután felébredt az utazás közben alvásból. Aranyos kis lakásban lakik Vicus, kis otthonos.
Amikor TImi már megunta fent, lementünk a játszóteret keresni, találtunk is gyorsan egyet, ami nagyon tetszett Timinek, volt minden, ami kellett. 3 előtt inultunk haza, a fél 4es vonatot el is értük. Egy hazasétára már nem vállalkoztunk, így Apát kihívtuk magunk elé. Elfáratunk, én legalábbis, MArcit vagy 4 órát vittem, de jó kis kirándulás volt.
Most kicsit megint érzem a hátam egyik izmát a sok cipeléstől, hiába, a 9,5 kg csak nehéz.
Ma, pénteken itthoon vagyunk, itthon is legyünk már :)
Elsétálunk majd a közeli játszótérre, meg a kisboltba, mert van egy nagy adag körténk, amit lekvárnak kellene befőzni, de kell hozzá pár dolog (az időn kívül). Meg leht hogy sütünk valamit, mert nagyon ennék ilyen kicsi kakaós csigákat :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése