Olyan rég írtam már megint, mentségemre szóljon, hogy az utolsó szép napokat használtuk ki az ősz előtt. Minden nap mentünk valahova.
Először is múlt hétvégén Félegyházán voltunk. Odafele kifogtunk 3 útépítést, 1 balesetet, 2 fűnyírást, így 45 perccel tartott tovább az út, volt benne egy kb 15 perces Marci sírás.
Kimentünk a lakótelepi napokra Jutka mamával. Timikének rögtön megtetszett a pályán fütó, emelkedő, legurulós kisvonat (bár amibe Timi ült, az épp hajó volt), fel is ült rá. Gondolkodtunk, hogy neki való-e, de arra gondoltam, hogy ha fel akar ülni, akkor biztos nem fél, ő szól ha igen. Pl a pónira nem akart felülni. Nagyon tetszett neki a kisvonat, főleg a technikai része :) Mi Mamával bőszen integettünk neki, ő meg se látott, mert azt figyelte, hogy működik.
Aztán kipróbálta az ugrálóvárakat, kettőt is, ki is fáradt, a másodikban már rövid ideig volt bent. Néztük az ovisok műsorát, utána meg játszótereztünk. Az ingyenes játszótér legalább annyia tetszett Timinek, mint a fizetős cuccok :) Hiába, nem ezen múlik. Végül 2 lufival tértünk haza, vagyis 2vel indultunk, de az egyik már útközben megadta magát. Mi jobban megijjedtünk a durranástól, mint Timike :)
A héten voltunk sokfelé:
Hétfőn a messzi játszótéren meg boltban, kedden baba-mama klubban, szerda közeli játszótér és néptánc foglalkozás, csütörtök zenebölcsi és Margit mama jött. Ma sehol,mert megjött a szeles hideg ősz és különben is álmos vagyok, mert fél 3 óta piciket aludtam csak.
A keddi baba-mama klub a kedvence TImikének úgy látom, ma reggel is mondta, hogy menjünk. Most sok gyerek volt és TImike egyből feloldódott, azonnal szaladt be játszani. Ennyit jelent nála,hogy emlékeztt a múlt hétre, hogy ott voltunk és jó volt. PRóbálunk majd rendszeresen járni, ha az idő nem lesz nagyon csúnya. Hazafelé gyalogoltunk, kb 50 perc volt a hazaút. De így is kb akkor értünk, ahogy a busszal értünk volna, mert fél órát várni kellett volna rá.
Miket tud TImi?
A színekben nagyon jó már, az alapszíneket már megbízhatóan felismeri, ő mondogatja, nem is kell kérdezni. A héten a fekete-fehéret keverte, de 2 napja már nem rontja el.
Gyönyörű hibátlan mondatokat alkot egyedül, néha meglepődöm milyen hosszú mondatot milyen tisztán és hibátlanul mond. A személyes névmásokkal van még gondja, saját magát úgy mondja, mint ahogy mi, tehát egyes szám második személyben. PErsze tudja, hogy ő maga az, csak így ragozza.
A héten néha, ha mondtam neki, hogy nyuszika, cicamica, akkor azt mondta, hogy "nem nyuszita', akkor mi, kérdeztem. TIMEJA :) - javított ki ő.
TImike a nagy önérdekérvényesítő, amit kitalál, azt körömszakadtáig védi. Apa azt mondja rá, hogy makacs és tőlem örökölte :) Így is lehet mondani, de az önérdekérvényesítő jobban hangzik és jobban tükrözi, hogy ez milyen hasznos lesz felnőttkorában.
Timi hisztizni is remekül tud. Már mindkét mamának bemutatta ezt a tudását. Az ember nem is hinné, hogy ez az okos kislány így tud toporzékolni, ezt vajon honnan örökölte :))))
Jó hír, hogy én sem sokáig voltam hisztis, csak 2-3 éves korom körül, utána megtanultam más módszerekkel érvényesíteni az akaratomat.
Marcika:
Egyre többet van kézben, kezd neki is kinyílni a világ és ő kíváncsi rá. Elég nehéz cipelni, de annak örülök, hogy érdeklődő. Inkább cipelem, minthogy egész nap ágyban fekvős, érdektelen baba legyen.
Gügyög ezerrel, percekig elbeszélget, hogy ha olyan kedve van és valaki figyel rá. Ő is igényli az embereket, nem szeret csak úgy élettelen tárgyakhoz beszélni.
Ha a kezéhez ér valami, akkor rögtön megfogja mindkettővel és viszi is a szájához. Meg üresen a kezét is. Rágja, cuppogja.
Ha a mi két kezünket fogja meg, akkor húzza fel magát ülő helyzetbe.
Már sikerült hasról hátra fordulni, látszott rajta az igyekezet, vitte a fejét oldalra, de amikor érezte, hogy kibillen, akkor visszakapta. Azért hosszas próbálkozás után csak eldőlt. Hátról még nem próbált hasra.
Egyébként is főleg a növekedésre koncentrál. Már 9 kg körül van és 74es ruhákat hord. Eddig havonta egy ruhaméretet nőtt ki.
A fejét már rég tartja, már a mellkaskinyomás is ment eddig is, azt hiszem ezt kell megtanulni erre a korra, bár ezt sose követtem. na mindjárt elolvasom mit kellene tudnia most. Ahogy olvasom, mindent tud Marcika, amit kell :)
Elég csiklandós, hangosan nevet, ha olyan helyen fogjuk vagy csikizzük. De ez nála kb minden lehet, még a tenyere is csikis :)))
Egyébként nagyon mosolygós, ha emberi arcot lát, rögtön vigyorog, megnevettetni is könnyű.



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése