Reggelek

Érdekes, hogy ilyen kis korban is mennyire látszik, hogy ki milyen típus.
Timi Apára hasonlít abban, hogy reggel kipattan a szeme és onnantól aktív, már fel is kel (és ami rosszabb, engem is nógat, hogy keljek már fel).
Marci viszont olyan, mint én, reggel még fekszik az ágyban nyitott szemmel és próbálja magát rábeszélni, hogy fel kellene kelni. Ahhoz valami nagyon érdekes kell, hogy azonnal kipattanjon (pl, hogy Félegyházán vagyunk, vagy mese hangját hallja kintről). Általában felül, majd visszadől, megint felül, majd újra visszadől.

A reggelek épp ezért úgy néznek ki, hogy Timivel felkelünk, felöltöztetem, hozok reggelit, majd én is összekészülődöm és csak azután keltem Marcit, ha addig nem ébredt volna fel. Nem kelünk túl korán, 7 után, Marci meg fél 8 körül, úgyhogy nem oylan vészes és nem is kell rohannunk, mert így kéynelmesen tudunk készülődni, az ovi úgyis megvár. De így is negyed 9 környékén oda szoktunk érni, a téli hóvakaráskor is fél 9 előtt mindig odaértünk.

Az esték is hasonlóak, mint a reggelek, csak fordítva. Timi este gyorsan el tud aludni, Marci viszont nem, de nem is nagyon akar. Eljátszogat az ágyban, eldőlöngél, szopizik, mászkál. A napokban azt nevettem, hogy már lecsukódott a szeme, de nem akart feküdni, csak üldögélt. Viszont már meg-megdőlt álmosságában, akkor kicsit felriadt, de így se tudtam lefektetni, egyszer csak magától befészkeli magát és alszik.
Kíváncsi leszek mi lesz, ha megkapja az új ágyikóját, abban hajlandó lesz-e aludni :)
Egyébként ez a nehezebben elalvás biztos életkori sajátosság is, mert ilyen korában Timi is nehezen aludt el. Még aludt délután, így estére nem fáradt el annyira, de a sötétség csak elnyomta lassan. Ő is forgolódott, szenvedett azt ágyában, sok idő kellett az alváshoz. Mióta nem alszik délután, azóta megy ilyen gyorsan az esti elalvás.