Timi második hónapja

2009. július 5.

Peti: Játék közben Timike ma rám mosolygott!



2009. július 8
ma voltunk a Madarász utcai kórházban kardiológián. Az orvos meghallgatta Baba szívét és csináltak EKG-t. 2 nap múlva kell menni egy ultrahangra is, azon még többet lát majd. Azt mondta, hogy nem lát gondot, csak egy kis szívzörejt hall.Ez volt eddig a legnagyobb autós utunk és Timike nagyon jól viselkedett. Főleg aludt és félúton a Siemensnél szopizott egyet. ott az apanapot intéztük el.

2009. július 9 - 5 hetesen
Ma meglátogatott Bennünket a védőnő, de nem volt nagyon már kérdésem, annyi csak,hogy az utca végén lévő kutat milyen gyakran ellenőrzik nitráttartalom szempontjából. Kiderült,hogy az is csapvíz, csak van benne egy szűrő.

Timike pár napja már le tudja rúgni a takaróját. Ehhez csupán pár másdopercre van szüksége. így most éjjelente már áttértünk a hálózsákra, hogy ne kelljen folyon takargatni és ne is fázzon meg. Ma már kicsit hűvösebb van, mint eddig,így hamarosan ki is megyünk levegőzni kicsit.

Ma éjjel fent voltunk kb 2 és fél 5 között, így délelőtt aludtunk jó sokáig mi ketten. Szegény Apa viszont ment dolgozni, neki nem lehetett aludni. azután déltől kb 3ig Timike elég éber volt, nézelődött, fészkelődött. Most aludt el kicsit. Izgett-mozgott a kezemben,aztán egy pillanat múlva már el is aludt :)

2009. július 10. - 5 hét +1nap

 Ma voltunk a madarász utcai kórházban. Mára ultrahangra hívtak vissza. Szerencsére semmi gond, az egyik perifériás ér szűkebb, mint szokott,amia tüdő felé megy. De azt mondták, hogy ez előfordul és pár hónap alatt normálissá válik. 3 hónap múlva kell majd visszamennünk kontrolra.

Timike nagyon ügyes volt, amíg odaértünk aludt, utána meg alig mocorgott a vizsgálat alatt. Vittünk cumisüvegbe is tejet,hogy az megnyugtatja,ha mocorogna, de nem szereti a cumisüveget, ki is köpi... meg a cumit is.. ez persze nem baj,úgysem akartam neki adni.

Egyébként az utóbbi pár éjszaka megint sűrűbben eszik. Korábban már csak 4 óránként ebredt fel, de ma meg tegnap is 3 óránként kért enni. Nappal is változó, ha alszik, akkor 3-4 óránként eszik, ha meg ébren van, akkor amikor kedve van, akár félóránként is,de legalább 3 óránként.



2009. július 12. - 5 hét +3nap
 Ma Peti szülei voltak nálunk látogatóban. Jani, Dóri és Nénje is eljött. Baba ébren is volt és aludt is a látogatás alatt, illetve fájt is a hasa. Mostanában többször küzd a hasával és gyakrabban jut el a sírásig. Nem vettem észre olyan ételt, amit ettem és amitől jobban vagy kevésbé fájna a hasa.

Este az én Apukámék is bejöttek, miközben Kemencére mentek nyaralni.



2009. július 14. - 5 hét +5nap
 A héten nagyon meleg van, 30fok felett napközben, ezért többnyire a lakásban vagyunk. tegnap délután még több órára kiültünk az udvarra, de ma már csak fél órára.

Timike kezd csiklandós lenni, néha elmosolyodik picit, ha csikizem a talpát, vagy a hajamat a nyakához érintem.

Baba nagyon szereti, ha éneklünk neki vagy mondókát mondunk. Ekkor nagyon figyel, különösen, ha újat mondunk. nem tudom hogy emlékszik a régebbiekre, lehet, hogy a dallamuk marad meg benne.

Peti tegnap elfütyülte a magyar népmesék dallamát, ez nagyon tetszett neki, meg sem mozdult közben, csak figyelt.

A lába is egyre erősebb, egész erősen el tudja már rúgni magát a hasunktól, jobban is kell már fogni.



2009. július 23. - 7. hét
Timike már 7 hetes lett, nagyon gyorsan telik az idő :) És nagyon gyorsan fejlődik is.

Azt hiszem már elég jól láthat, mert ahová megyünk vagy ahová teszem, mindig először jól körülnéz és ha érdekeseket lát, akkor jól megnézi és ezzel elszórakoztatja magát. de ha nem érdekes, akkor nem akar továbbra is ott maradni. a konyhában különösen tetszik az ajtó és az ablak.Az asztalra teszem az üldögélő macit, amit Daniék hoztak és abban elnézelődik, néha akár 15 percig is :) A babakocsiban is elnézelődik 10-15 percet, aztán kijönne. Bár néha elalszik benne. sajnos a héten csak kis időkra tudtunk kimenni, mert napközben 30 fok felett van, este meg sok a szúnyog (reggel meg még nem kelünk fel:).

Kedden Baba már egyedül is elaludt, kezdett álmosodni,betettem a kiságyba és pár perc múlva elaludt. Nem így ma, bár mentségére legyen mondva, nagyon meleg van. egy órát énekeltem neki a kezemben és a kiságy felett, már leragadt a szeme, de mindig felnyitotta. végül megszopiztattam, attól aludt el.

Szombaton hazamegyünk Félegyházára. Ez lesz az első igazi nagy utazás, remélem az utazás részét Timike végigalussza.

Babácska továbbra is szeret fürödni, már végig éri a kádat! Le is mérem ma, milyen hosszú. Fürdéskor hol a csempét nézegeti, hol az Apukáját. Az arca komoly, ami azt jelenti, hogy itt érdekes dolgok történnek, amit érdemes figyelni.

Viszont az utána következő és az egyáltalán bármikor bekövetkező öltözködést utálja továbbra is. A napokban elég volt csak bodyt adni rá, így viszonylag gyorsan elkészülünk .

Egy-két hete elkezdett gügyögni. Azt mondja már, hogy BU, GU, KÁ, HE. A HE szócskát akkor mondja, amikor Peti ugráltatja. A Bu és a Gu az elégedetlenkedés hangjai, ha valami nem tetszik vagy erőlködni kell.

Az első hónap

2009. június 14. - 10 naposan
Ma meglátogattak Anyáék bennünket, ők voltak az első hivatalos látogatók :). Timike egy kicsit fent volt, utána el is aludt. Jött Mama is, Rebi meg Daniék is. Anyáék annyi ennivalót hoztak, hogy egy hétig sem fogy majd el. Dani Timije kipróbálta a wc ajtó zárját, ami jól be is ragadt, utána vagy negyed órába telt kiszabadítani. Erre jó egy akciós zár...
Timike jól viselte a látogatást, nem lett utána nyűgösebb.


2009. június 15. - 11 naposan
Ma elérkezett a nap, mikor Timike már sokat van fenn. Eddig szinte egész nap aludt és már az evést is alva fejezte be, de ma már a 10 órás szopizás után is ébren maradt és csak most aludt el, háromnegyed 1kor. Próbálom valahogy megismertetni vele a nappal és az éjjel közti különbséget, mert viszont cserébe éjjel is fent volt éjfélig.Érdekes, hogy mindig elég gyorsan elalszik, kivéve az esti lefekvést, amikor mi is lefeküdnénk. Ekkor fáj a hasija

Már most felismeri a sötét és világos közti különbséget és meg is figyeli. Alvás közben még sem a zaj, sem a fény nem zavarja. csak a hirtelen zajokra riad meg. Felébreszteni egy pelenkázással lehet legjobban. Utána meg biztos, hogy enni is kér, mintegy vigasztalásképpen a megrázkódtatásért.

A hangunkra már figyel, bár a szemünkbe még nem tud nézni, de ha a hangunk iránya változik, akkor arra fordul ő is a szemével.

2009. június 17. - 13 naposan
Timike már a szemünkbe néz, ha felé fordulunk. Ha játszunk vele, olyan mintha mosolyogna, örülne.


2009. június 18. - 14 naposan 
Két hetesek lettünk :) Vége az első szigorú időszaknak.


2009. június 21. - 17 naposan
Ma kellene hivatalosan megszületnie Babácskának. Egyáltalán nem bánom, hogy nem így történt, mert így nem volt időm azon gondolkodni, hogy vajon milyen lesz a szülés és nem volt időm megijedni tőle. Így bementünk, megszületett és túl voltunk rajta.

2009. június 27. - 23 naposan
Betöltöttük a 3 hetet is. Timike egyre többet van ébren és már próbálgatja, hogy mikor vesszük fel és mit kell tenni, hogy úgy legyen, ahogy ő akarja. Most már azért is sír, ha valami nem tetszik, de egyébként nincs semmi baja. Ennek ellenére így is nagyon keveset sír. Ha éhes, akkor is inkább a száját nyitogatja és próbálja bekapni a kezét vagy a ruhaujját vagy épp ami a szájához közel esik. Csak ha már semmi sem használ és a buta szülőknek így sem esik le, hogy mit is akar, akkor kezd sírni. Tudjuk egyébként, hogy mit akar, csak néha túl sűrűn akar enni,akár óránként is és attól félek, hogy attól csak a hasa fog fájni.

Az első játék, mit játszik, az az, hogy a kádban, amikor érzi, hogy a lába a kád falához ér, akkor elrúgja tőle magát, majd visszacsúszik. Ezt tudja úgy is játszani, hogy fogom, a lába a hasam felé van és onnan rúgja el magát. Látszik az arcán, hogy ez tetszik neki, ha nyűgös, akkor meg is nyugtatja. Igaz nekem le akar szakadni a kezem néhány perc után...

A fürdetéseket egyre jobban szereti. Nézelődik, forgatja a fejét, rugdossa a kádat, jó kedve van. Csak az előtte és az utána lévő vetkőzést-öltözést utálja. A legutálatosabb rész,amikor a body-t át kell húzni a fején, ekkor többnyire néhány OÁ-val fejezi ki nem-tetszését. Csak már amikor a rugdalózó vagy a hálózsák anyagát érzi a lábán, akkor kezd el érdeklődve nézelődni, már tudja, hogy innentől már nincs messze a szopizás.

Szopizás közben még mindig elég gyorsan elalszik és utána a mellkasomra fekve, elfeledkezve arról, hogy ennek a célja tulajdonképpen a büfizés, alszik jóízűen. Ígyhát délutánonként a fotelbanülve így szoktunk tv-zni,olvasgatni, vagy csak üldögélni.

A héten elég rossz idő volt, sok eső és villámlás. Ezt Timike eléggé megérezte, eső előtt nyűgösebb volt. Ma délután is nem tudott elaludni, pedig álmos volt, akkorákat ásított, majd bekapott. aztán ahogy elmentek a felhők, aludt jóízűen és alszik most is (bár már nemsokára felébred, így indulnunk kell fürödni).

MA voltunk kint az udvaron is, a babakocsiban pihent Babóca, míg én próbáltam minél gyorsabban levágni Peti haját. Aztán egy rövid baba-uzsonna után újra kimentünk, Timike a kocsiban, én meg üldögéltem mellette.

Éjjel még szépen tartja a 3- 3és fél órás szopizásokat és utána elég gyorsan vissza is alszik. Főleg, ha nem teszem vissza a kiságyba, hanem hagyom magam mellett.



2009. június 30. - 26 naposan

Ma a megjött Timi 2.levele, a TAJ kártya.

Most elég ébren lévős éjszakánk volt, mert Babának nem volt jó a hasa és nem akart aludni, csak folyamatosan szopizni. Pedig már tele volt a hasa. aztán 11től egyig elaludt a hasamon, így aludtunk együtt, majd újra ettünk egy sorozatot néhány órán keresztül kis pihenőkkel, aztán újra ráfektettem a hasamra 4 óra körül, hogy megint aludhassunk kicsit. így 6ig sikerült. utána újra evés, majd utána már mellettem fekve az ágyon is aludt idáig, illetve ő most is alszik, megyek is vissza hozzá, hogy kihasználjam ezt :)

Most délután van, Timike volt ébren is és aludt isegy jó nagyot az udvaron. Majdnem egy órát éevegőztünk így.Most itt alszik a hasamon és hangosan szuszog.

Tegnap észrevettük, hogy Timike kinőtte az 56-os ruháit. Este már a 62-esekből válogattunk. Szépen ki is mosom és elteszem az 56-os rugdalózókat.A body-k még szerintem jók lesznek pár hétig talán. Pedig olyan aranyos kis ruhák voltak... 62-es méretből van elég sok, így valószínűleg azt nem kell venni. 68-ast pedig már kaptunk Apáéktól és Gyöngyiéktől is.

Tegnap Gyöngyi látogatott meg Bennünket, megcsodálta Timikét. Baba pedig egész délután az ölében aludt. Aztán jött érte Tibi, a férje, aki szintén el volt ájulva Tímeától, milyen szép és aranyos, és főleg milyen nyugodt.



2009. július 2. - 28 naposan

4 hetes lett Babuci!

Ma voltunk is a védőnőnél az1 hónapos vizsgálaton, aki megmérte és Timike 4150 g súlyt nyom. Jól meglepődtünk, hisz 3300 g-mal született és 3110 g-mal jöttünk haza a kórházból. Ez azt jelenti, hogy 1 kg-t hízott 3 hét alatt. Látszik is rajta, napról-napra nőnek a hurkái :)

Persze neki be kell pótolni az utolsó két hét pocakban kihagyott hízását is.

A napokban nagyon meleg van, amilyen hideg és esős volt egy hete, olyan hőség van most. Eddig tartja a ház a hűvöst valamennyire. 24-25 fok között van. Esténként meg reggelente, ahogy látom hogy hűvösebb van kint, akkor szellőztetek. ilyenkor meg leeresztem a redőnyt. Az udvarra tegnap és ma nem is mertünk kiülni, mert nagyon magas az uv sugárzás, de majd talán ma este,egy óra múlva már talán nem lesz ilyen meleg. Reggel nem ülhetünk ki, mert akkor még nem tudok felkelni :) ha Baba ébren van, akkor az ágyban játszunk,meg tornáztatom a lábát, mert főleg akkor van ébren, ha fáj pocija.

Ma Peti is itthon volt, ezen a héten csütörtökön és pénteken is itthon lehetett. Ez így jó,mert mi sem vagyunk egyedül,meg ő is tud pihenni,sőt elintézni is dolgokat.

Múltkor Apáék (mármint az én Apukámék) hoztak sárgabarackot. SAjnos mindenhol azt írják, hogy azt nemlehet szoptatáskor enni, mert hasfájást okozhat. Ezért naponta 1-2-t eszem csak, azzal szerintem nem lehet gond. Ma pedig forróvízbe mártottam és megpucoltam, utána meg leturmixoltam és 4 anyatejtároló zacskóba eltettem a fagyasztóba.így télen majd mikor már Timi ehet, elővesszük és eheti. Tettem még el meggyet és cseresznyét.



2009. július 3. - 29 naposan

A mai nap 10 körül kezdődött, akkor át kellett öltöznünk, mert a pelussal kisebb baleset történt. Még mindig az újszülött pelust használjuk, mert a mini méret még túl nagynak tűnik.
Délután sokat aludt Babóca, egész 6-ig. Onnan viszont folyamatosan fent volt 9ig, nyűgös és sírós volt. félóránként vagy még sűrűbben evett, de nem tűnt úgy, mintha a hasa fájna. Ekkor esett az eső és dörgött az ég, lehet, hogy emiatt volt nyűgösebb.

2009. június 11 - Meglátogat a védőnő és a doktornő

MA eljött a védőnő, Ildikó és a helyettes doktornő,mivel a miénk szabadságon van. A doktornő azért sokkal óvatosabban vizsgálta Babácskát, mint a kórházban. nem is sírt. Megvizsgálták, minden rendben volt. A védőnő most egy darabig hetente jön és elmesél minden félét, amit tudnunk kell.

2009. június 10 - az Első napok

Az első napok egész nyugisan teltek, sokkal nyugisabban,mint gondoltam volna. Timike alig sír és sokat alszik. Ez azt jelenti, hogy a szoptatásokon kívül szinte egész nap. Éjszaka is, nappal is. Kicsit aggódtam is, hogy talán nem eszik eleget és azért aluszékony. de azt írja a szakirodalom, hogy a hosszú szülésen átesett babák az első héten szinte csak alszanak, ekkor pihenik ki a világra jövetelt.

Éjjel is, amikor felébred, megetetem, aztán alszik is tovább. Meg én is. Tényleg nagyon gyorsan el tudok aludni, ahogy ígérték a leírások. Néha szoptatás közben is elalszom, meg Babóca is és arra ébredek, hogy már eltelt egy-két óra, mi meg csak alszunk.

Timike a hangok felé néz, amikor ritkán ébren van, mintha látná az arcunk, mikor közel hajolunk hozzá, de hogy mennyit lát belőle, azt nem tudom.

Este megtörtént az első fürdetés. Timike egész jól viselte, nem sírt egyáltalán, bár elég ijedt szemekkel nézett. Peti fogta és mosdatta felül, én meg alul. így gyorsan meg is voltunk.A mosógép tetejére tettük a kiskádat és egy textilpelust bele,hogy ne a műanyagot érezze. itt a fürdőszobában jó meleg van, jól be tudunk fűteni, ezért ideális a fürdetéshez. A hálószobában meg bekapcsoljuk a kis fűtőművet amíg öltözünk, így ott is meleg van.

2009. június 5 - 9 A kórházban

A kórházi napok lassan teltek, bár a kórházzal egész meg voltam elégedve. Ismerkedtünk Timikével, tanulgattunk szopizni. Ebben nagyon ügyes volt már az elején is,már a szülőágyon is jól be tudta kapni és ügyesen szopizott. Ezt azóta sem felejtette el.

Timike a kórházban is sokat aludt, ellentétben velem. És ez nem az ő hibája volt, mellette még ment volna, de a szobatársunk úgy horkolt, hogy egy férfi is megirigyelhette volna. így én főleg ezt hallgattam és azt, hogy az ő kisfia hogyan sír éjjel. Babócánk meg csak aludt édesdeden.

A kórházban néha benéztek hozzánk és ez szó szerint érthető, mert a vizit a "hogy van? jól. akkor viszlát" párbeszédre korlátozódott. a doktornő kérdezte meg egyedül rendesen, hogy hogy vagyok és vizsgált meg, mielőtt hazaengedett. Babácskát vizsgálták inkább többször, vért is vettek a sárgaság miatt és mindenféle szűrést végeztek. Utolsó nap megkapta a BCG oltást is, bár ezért nekem kellett szólni, hogy el ne felejtsék.

Amivel nem voltam megelégedve, az a fürdetés volt. A csap alatt fürdették a Babákat, lekapva róluk a ruhát, majd a csap alá tartva és gyorsan megfürdetve. Szegénykék meg csak sírtak. Timike egyedül a fürdetések alatt sírt, egyébként nem (illetve még a vizsgálatok alatt, de akkor én nem voltam ott, csak utólag láttam a szemén).

Az utolsó nap már nagyon türelmetlenek voltunk, egész sok baba született aznap, ezért csak fél 6ra lettek meg a zárójelentéseink. De végül fél 7re hazaértünk.

2009. június 4-e a NAGY NAP - TIMI MEGSZÜLETETT

Ott kezdődött az egész, hogy csütörtök hajnalban, 2 óra után valamikor felébredtem, hogy a hasamban mintha valami eldurrant volna. Gyanúsan felültem, nem hasonlított semmilyen más belső mozgásra. Aztán éreztem, hogy valami meleg folydogál bennem. Akkor már sejtettem, hogy elfolyt a magzatvíz. Gyorsan kimentem a wc-re és akkor már biztos voltam benne, mert csak folyt-folyt a víz. Üldögéltem ott egy kicsit és átgondoltam, hogy mi legyen. A táska össze volt pakolva, csak pár dolgot kellett még berakni, az is le volt írva egy listára (ez elég jó volt, így nem kellett azon idegeskedni, hogy mi marad itthon). Bejöttem és Petinek szóltam, hogy akkor ébredjen, mert menni kell. Este ő mintha már megérezte volna, mondta is, hogy szóljak, ha már a fájások 10 percesek. Én akkor csak mosolyogtam rajta, de igaza lett. Felkeltünk, összeszedtük még a hiányzó dolgokat és elindultunk. Nem voltunk idegesek, legalábbis nem nagyon.

Akkor még nem fájt semmi, a kocsiban keményedett meg kicsit a hasam, de semmi egyéb. Kb 3-kor értünk be a kórházba, lent bejelentkeztünk és felmentünk a liftes nénivel, akinek mondani sem kellett, hogy hanyadik emelet.
Jókor mentünk, mert senki más nem volt, így kiválaszthattam, hogy melyik szülőszobába megyek, persze a legjobbat választottam, amiben a Róma kerék is volt.

Egy kis előkészítés, átöltözés és bementünk a szobába. a szülésznő néha benézett, megkérdezte, hogy hogy vagyunk, de nem történt semmi. Fáztunk is kicsit, mert elég hideg volt és álmosak is voltunk. fél 6 körül jött a doktornő és megvizsgált. Azt mondta, hogy 6 órát várhatunk, utána oxitocin infúziót kell bekötni, mert a fertőzések elkerülése miatt el kell indítani a fájásokat. Hát vártunk. Én már elég éhes voltam, de csak vizet ihattam és szőlőcukrot ehettem. Hát nem ehhez voltam szokva az előző hónapokban.

Végül 8 órát vártunk és fél 11kor kaptam meg az infúziót. Addigra már kicsi fájásaim voltak, amit én nagynak éreztem és gondoltam is, hogy ez épp elég, ha ez lesz a továbbiakban csak sűrűbben, akkor elleszünk. Hát tévedtem...
Az infúzió előtt kipróbáltam az eszközöket, a Róma kereket, meg a labdát, egész jók voltak.
A szervezetem az infúzióra eléggé jól reagált, jöttek is a fájások rendesen. Na akkor már fájt. Ebben a pár órában a szülőágyat és a labdát váltogattam, Peti pedig masszírozta a derekamat. Érdekes, hogy néha a derekamnál jobban fájt, mint a hasi résznél.

A doktornő azzal "bíztatott", hogy az 5 perces fájások után még 10-12 óra szülés az teljesen normális, ne lepődjek meg. De lehet, hogy gyorsabb lesz... Peti ekkor ment le a büfébe jól bevásárolni az előttünk álló órákra.

Amikor már elég sok idő eltelt, kb. 3 körül, átülhettem a kádba. Ezt már nagyon vártam, mert végre fürödhettem hosszú hónapok után és végre melegbe ülhettem a hosszú órák után. Azt hiszem a kádas rész volt a legrosszabb része a szülésnek, mert nem lehetett tudni, hogy meddig tart és nem tudtam semmit csinálni csak elviselni. Ekkor már egy-két percenként jöttek a fájások.

5 óra után éreztem meg végre, hogy jönnek a tolófájások, ekkor a szülésznő és Peti áttámogattak a szülőágyra.
A tolórész már nagyon fárasztó volt és nagyon vártam a végét, de itt már legalább tudtam tenni valamit. Peti volt a fejemnél, az orvos bal oldalon, többnyire nyomta a hasam, hogy segítsen. A szülésznő meg a jobb oldalon. Peti végig bíztatott, simogatott, amikor pihentem. Nagyon jó volt, hogy ott volt.

Elvágták a gátat is, hogy szabad legyen az út és 18.40 kor végre kicsusszant Timike. Ez tényleg csak egy pillanat volt, nem is éreztem. Rögtön oda is tették a hasamra és a hangomra abba is hagyta a sírást. Kicsi összegömbölyödött kis szürke baba volt.

Utána megvizsgálták Timit és odaadták Petinek, hogy ismerkedjenek. A vizsgálat eredménye nagyon jó lett, az Apgar eredménye 9/10 lett. Ők ott a hősugárzó alatt beszélgettek, míg engem meg rendbe tettek. Ekkor még kaptam az oxitocint, hogy összehúzódjon a méh, összevarrtak, valami injekciót is kaptam, amitől rángatózott a hasam, ja és a méhlepény is megszületett. Ez is eléggé fájt, de az előzőekhez képest semmi sem volt. Ez kb másfél óráig tarthatott, mert meg kellett várni, hogy lefolyjon az infúzió.

Utána meg is szoptathattam Timicskét, aki rögtön tudta mit kell tenni és evett is. Már ekkor olyan szép volt, nem is látszott rajta a szülés viszontagsága.

Ezután az új szülésznő lemosott, meg átöltöztetett, és próbáltak Petivel áttenni a tolókocsira. Itt kicsit elájultam, bár hallottam, hogy tanakodnak felettem, hogy vajon eszméletemnél vagyok-e. A vérnyomásom esett le, meg gondolom a vércukrom is az egész napos nemevés után.

Timikét megvizsgálta egy orvos, engem meg bevittek a szobámba. Peti kipakolt és haza indult végre pihenni. Én aludtam egy félórácskát, utána már nem bírtam. Timi is jött másfél óra múlva és utána együtt voltunk :)

Amikor vártuk...

Babánk valamikor 2008 szeptemberében döntötte el, hogy most már ideje újjászületni erre a földre és beköltözött a hasamba. Mi már az első hetekben gondoltuk Petivel, hogy megérkezett, de tesztet még nem vettem. Amikor vettem, akkor már csak azért, hogy na, valami mutassa ki, hogy itt van, de akkor mi már biztosan voltunk benne. Sok keresés után kiválasztottam a kistarcsai kórházat, mert közel is van és sok jót írtak róla. És úgy gondoltam, hogy a kórház mellé választok orvost. Akinél először voltunk, az megállapította, hogy Babácska valóban ott mocorog már, de azt is közölte, hogy már nem dolgozik a kórházban. Közben a 12. heti fontos ultrahangra elmentünk az Istenhegyi klinikára, ahol csupa jókat mondtak és láttuk már mocorogni is. Mit mocorogni, ugrabugrálni :)

Maga a terhesség rendben zajlott, az első idők titka az volt, hogy folyamatosan ennem kellett és így nem lettem rosszul.

Megtaláltuk közben a doktornőt is, aki végül a szülészorvosunk lett és a mátyásföldi klinikára jártunk vizsgálatokra.

Timike a 17. hét környékén kezdett már úgy mocorogni, hogy éreztem is kicsit. legelőször Félegyháza felé a kocsiban éreztem, hogy mintha megmozdult volna. Utána gyorsan nőtt és egyre többet rugdosott. Általában a vonaton reggel és este felé volt aktívabb, de ez változott az idő függvényében is és attól is függött, hogy nekem milyen aktív napom volt.

Az utolsó hónapokban már a mozgásával kommunikált is felénk, ha odatette a lábát és mi is ott simogattuk, akkor ő is direkt újra odatette vagy oda rúgott. sokszor látszott, hogy mozog a hasam a lábacskájától.Április végéig dolgoztam, onnan 7 hét lett volna hátra Babócáig. Június 21-re voltunk kiírva. Június 3-án Anya eljött Hozzánk, hogy segítsen olyan dolgokban, amit már nem bírok. Hogy ez hozzásegített-e a születéséhez vagy sem, azt már nem tudjuk meg, de én nem bánom egyáltalán, hogy megszületett hamarabb.